183636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új anorexigén hatású peptidek előállítására

1 183 636 2 enil)-alanin nem igényelnek védőcsoportot az a-amino­­csoportot kivéve. A reakcióelegyhez hozzáadunk lénye­gében ekvimoláris mennyiségben egy kondenzálószert, például diciklohexil-karbodiimidet vagy előnyösen diizo­­propil-karbodiimidet. A reakcióelegyet 2 órán át szoba­­hőmérsékleten (22-25 °C) keverjük, majd ezután az aminosavval kapcsolt gyantát háromszor metilén-klorid­­dal mossuk. Ezt követően a kapcsolt aminosav védőcso­portját 33%-os metilén-kloridos trifluor-ecetsav-oldattal végzett kétszeres kezelés útján eltávolítjuk. Ezután a korábbiakban említett mosóciklus c) — h) műveleteit végrehajtjuk. Az előző bekezdésben ismertetett műveleteket ezután megismételjük egy megfelelően védett olyan aminosav­val, amely az A csoportnak felel meg, ha C aminosavat jelent. Az ilyen módon előállított védett peptidgyantát háromszor metilén-kloriddal és azután háromszor meta­nollal mossuk, majd csökkentett nyomáson szántjuk. Gyakorlatilag az elméleti hozam (96% vagy ennél több) érhető el. C helyén -NHR1 csoportot vagy aminosav-monoalkil­­amidot hordozó (I) általános képletű peptid előállítására a védett peptidgyantát 0 °C-on egy megfelelő, az alkil­­részében 1 — 3 szénatomot tartalmazó alkil-aminban szuszpendáljuk és több órán át keverjük. A fölöslegben levő alkil-amint ezután szobahőmérsékleten ledesztillál­juk, míg a lehasított peptidet a gyantából dimetil-form­­amiddal kimossuk. A védett peptidet ezután etil-acetát hozzáadása útján kicsapjuk, majd kiszűrjük. így tehát a védett peptidet kapjuk, amelyben C jelentése -NHR1 csoport vagy egy amino-monoalkil-amid rész. Az előzőekben ismertetett módon előállított pepiid­ről a védőcsoportot ö °C-on hidrogén-fluorid és anizol keverékével 15—60 percen át, előnyösen 30 percen át végzett kezeléssel hasítjuk le. A hidrogén-fluoridot csök­kentett nyomáson, illetve az anizolt dietil-éteres mosás­sal távolítjuk el. A C helyén egy szabad aminosavat tar­talmazó (I) általános képletű peptidek előállítása céljából a megfelelő védett peptidgyantát az, előzőekben ismerte­tett módon hidrogén-fluorid és anizol keverékével ke­zeljük. E kezeléssel egyidejűleg történik a hordozóról való lehasítás és a védőcsoportok eltávolítása. A következőkben az (I) általános képletű peptidekkel végzett biológiai vizsgálatok konkrét eredményeit isn^r­­tetjük. Az (I) általános képletű peptideknek a táplálékfelvé­telre és az étvágyra kifejtett hatását, illetve étvágyszabá­lyozó hatását egerekkel és patkányokkal végzett etetési kísérletekben lényegében a Trygstad és munkatársai, valamint Reichelt és munkatársai által kidolgozott, ko­rábban már referált módszerekkel vizsgáljuk. Szabályos időközökben a napi tápfogyasztást 0,1 g-os pontossággal és & testsúlyt 1 g-os pontossággal megállapítjuk. Bizo­nyos időpontokban megállapítunk más adatokat is, így az oxigénfogyasztást, testhőmérsékletet, a vér glükóz­­és/vagy inzulintükrét és kvantitatív aminogrammot. Az (I) általános képletű peptideknek a gyomor­­és/vagy hasnyálmirigykiválasztásra kifejtett hatását pat­kányokon vagy előnyösen kutyákon — amelyek el van­nak látva nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy-fisztulák­­kal — Babkin, Ölbe vagy Liebling és munkatársai koráb­ban már referált módszereivel határozzuk meg. Kutyák­nál a látszólagos táplálás kifejezetten növeli a savkiválasz­tást, mégpedig ez a kiválasztás a maximális kiválasztás 82%-ának felel meg. A maximális kiválasztás 320 üg/kg/ óra/13,55 ± 1,8 milliekvivalens/15perc/ hisztamin beadá­sával érhető el. Ugyanakkor a vérszérumban a gasztrin­­szint szignifikáns módon emelkedik, mégpedig 73 ± 10 pg/ml értékre 32 ± 5 pg/ml alapértékről. A látszólagos táplálás ugyanakkor kifejezetten növeli a hasnyálmirigy fehéijekiválasztását, mégpedig ez a kiválasztás a maxi­mális kiválasztás 71%-ának felel meg. A maximális kivá­lasztás 0,5 Mg/kg/óra/650 ± 86 mg/Í5perc/ caerulein be­adásával érhető el. Az (I) általános képletű peptidek 25—50 Ug/kg/óra dózisokban intravénás infúzió útján a látszólagos etetést megelőzően 30 perccel és a látszólagos etetéskor beadva a maximális savkiválasztást mintegy 34%-kal (anélkül, hogy a vérszérum gasztrinszintjét lényegesen megváltoztatnák) és a maximális hasnyál­mirigy-fehérjekiválasztást mintegy 38%-kal csökkentik. Gyomorfisztulával és Heidenhain-táskával ellátott kutyáknál májextraktum-táp gasztrikus etetése a savki­választás kifejezett növekedéséhez vezet, mégpedig a savkiválasztás a maximális kiválasztás (ami a kutyánál a gyomorfisztulán át hisztamin beadásával váltható ki) 90%-ának, illetve Heidenhain-táskával ellátott kutyák­nál a 35%-ának felel meg, míg ugyanakkor a szérum­ban a gasztrinszint kifejezetten szignifikáns módon az eredeti 29±5 pg/ml értékről több, mint a kétszeresére, 76±12 pg/ml értékre nő. Az (I) általános képletű pepti­­deket a táplálék beadása során 50 Mg/kg/óra dózisban intravénás infúzió útján a kísérleti állat szervezetébejut­tatva megállapítható, hogy gyomorfisztulával ellátott ku­tyáknál a májextrakt mint táplálék adagolása útján meg­indított savkiválasztás 35%-kal csökken, míg Heidenhain­­táskákkal ellátott kutyáknál 41%-kal csökken, anélkül, hogy a vérszérum gasztrinszintjében lényeges változás lenne észlelhető. Az (I) általános képletű peptidek gá­tolják a táplálás által kiváltott inzulin- és gasztrinszint­­növekedést is. Hasnyálmirigy-fisztulával ellátott kutyáknál egy nor­mális táplálás a hasnyálmirigy általi HCO3 -kiválasztást a 3 KU/kg/óra szekretin által kiváltható maximális érték 80%-ára, míg fehéijekiválasztást a 0,5 Mg/kg/óra caeru­lein által kiváltható maximális érték 93%-ára növeli. A korábbiakban ismertetett módon beadott (I) általános képletű peptidek a táplálás második órájában a HCOj­­kiválasztást 35%-kal és a fehéije(enzim)-kiválasztást 46%-kai csökkentik, anélkül, hogy hányingert vagy más mellékhatást okoznának. A fentiekben ismertetett eredmények világosan mu­tatják, hogy az (I) általános képletű peptidek a gyomor- és a hasnyálmirigykiválasztás agy-, gyomor- és bélszaka­szát gátolják, feltételezhetően azon neuro-hormonális mechanizmusok elnyomása útján, amelyek ezekért a ki­választásokért felelősek. Az agyi fázis esetében a gyomor­kiválasztás idegi, fizikai vagy étvágy szakaszáról van szó, melyek gátlása az (I) általános képletű peptidek étvágy­­csökkentő és anorexigén hatásában jelenik meg. A találmányt közelebbről a következő kiviteli pél­dákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa D - Prioglutamil - L - hisztidil -(tozil) - glicil-OCHTgyan ta (D­­-H-(pyro)-Glu-His)N«n-R3(-Gly-0-CH2-gyanta; R3 = Tos) Automatikus peptidszintetizáló berendezés (a Beck­mann-cég 990-es modellje) reakcióedényébe beadago­lunk 2,70 g (1,00 millimól glicint tartalmazó) Boc-Gly­­-0-CH2-gyanta képletű Boc-glicin-gyantát. A berende­zés a következő mosóprogramra van beprogramozva: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents