183631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nutria tenyésztésére nagyüzemekben vagy háztáji kisgazdaságokban, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
1 183 631 2 A találmány tárgya eljárás nutria tenyésztésére nagyüzemekben vagy háztáji kisgazdaságokban, fedett épületiedben elhelyezett, soros rekeszekként kialakított ólakban, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. A manapság egyre ritkább, mocsaras területen történő ún. félvad nutriatartás mellett nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt legelterjedtebben alkalmazzák a fürdőmedencés nutriatenyésztési eljárásokat. Ennek oka, hogy a nutria vadon, folyók, patakok, tavak mentén, a vízpartokon készített fészkekben kolóniákban él. Mesterséges körülmények közötti tenyésztése során ezért általában és elterjedt módon a vadon élő nutria életkörülményeit, különösen fokozott fürdési hajlama kielégítésére is kiterjedő vízigényét próbálják pótolni. Ugyanez érvényes a takarmányozásra is, minthogy a nutriákat ismert eljárás szerint zöldtakarmányokkal, gyökér- és gumóstakarmányokkal, valamint szemes és/vagy őrölt abrakokkal takarmányozzák. A fenti ismert fürdetéses tartási eljárás több szempontból hátrányos. Tenyésztőtelepet csak ott lehet létesíteni és fenntartani, ahol kellő mennyiségű és minőségű friss víz áll rendelkezésre. Minthogy a nutria természetes ingere szerint a fürdővízbe trágyáz, jelentős mennyiségű szennyvíz keletkezik, amelynek környezetvédelmi szempontokat is kielégítő kezelése beruházás- és költségigényes műveletsorozattal és berendezéssel oldható csak meg. A fürdetéses tenyésztés a téli időszakban különösen gondokkal jár, és a víz befagyásának veszélye elleni hatékony védekezés újabb költségnövelő tényező. Rágcsáló lévén, a nutriát betonfelületre elhelyezett almon tartják. A fürdetéses tartási eljárás elkerülhetetlen velejárója, hogy az alom az állat szőrméjében kihordott nagy mennyiségű víz miatt állandóan nedves, gyakran kell cserélni, ami élőmunka- és alomráfordítással jár. A takarmány rendre a fürdővízbe kerül, ami egyrészt a fertőzésveszélyt (különösen szalmonella) fokozza, másrészt kizárja a manapság korszerű, különböző őrölt premixekből esetenként vitaminokkal, gyógyszerekkel stb. adalékolva előkevert és darabosított, különösen granulált, központilag elkészített, tápos takarmányozás lehetőségét, minthogy az ilyen táp a fürdővízben elázik, az ismert fürdetéses tartási eljáráshoz nem alkalmazható. Hátrányos végül, hogy a medencés, fürdetéses nutriatelepek létesítése, a szükséges vízcserélő, vízforgató, tisztító stb. berendezések beszerzése és üzemeltetése jelentős beruházási és üzemi költségráfordítással jár. A felsorolt hátrányok kiküszöbölése érdekében megpróbálkoztak az ún. száraz nutriatenyésztéssel is. Az ezirányú kísérletek azonban nem váltak be, a száraz tartási körülményeket az állatok nem bírták, a prémminőség gyorsan és jelentősen romlott. A találmány célja az ismert, különösen fürdetéses nutriatartási eljárás hátrányaitól és hiányosságaitól mentes dyan új eljárás és az eljárás foganatosítására alkalmas komplex berendezés kialakítása, amely a piémminőség és az egyéb gazdaságossági mutatók legalább változatlan szinten tartása mellett elsősorban a fürdetéses tartásitenyésztési eljárás vízháztartásával és ennek felsorolt vonzataival kapcsolatos jelentős problémákat maradéktalanul megszünteti. Találmányunk alapját azon, már több éves nagyüzemi és kisüzemi gyakorlati tapasztalattal kísérletileg is igazolt felismerés képezi, hogy a kitűzött cél maradéktalanul elérhető, amennyiben gondoskodunk arról, hogy a csoportokban elkülönítetten tartott állatok lényegében állandóan vízközeiben lehessenek, a vízzel azonban csak ivás céljából kerülhessenek korlátozás nélkül közvetlen érintkezésbe. Bebizonyosodott, hogy a csupán ivás célját szolgáló víz állandó jelenléte és elérhetősége is kiváltja az állatokból a prémminőség szempontjából egyik meghatározó tényezőt képező ún. fésülési-fésülködési ingert. Ugyancsak változatlanul a vízközelség hatására jelentkezik az összes szokásos biológiai, így különösen az ürítési inger, és ennek kihasználásával mód van arra, hogy az egyébként optimálisan megválasztott Idalalatású és méretezésű tartótéren belül az állatok által is elfogadott és tartáshigiéniailag igen kedvező belső térmegoszlást hozzunk létre és tartsunk fenn. A fentiek értelmében a kitűzött célt olyan új, ún. itatásos nutriatartási illetve tenyésztési eljárás kialakításával és üzemszerű alkalmazásával éljük el, amelynél találmányunk szerint a felnőtt állatokat és/vagy falkásított növendékeket meghatározott, a tenyészidőn belül változó számú csoportokban, a kialakuló illetve kialakított csoportok egyedszámával összehangolt alapterületű, az épületen belül célszerűen ugyanazon légtérben, egymástól csupán elkülönítő falelemekkel elválasztott rekeszekként kialakított fürdőmedence nélküli ólakban tartjuk, amelyekben meghatározott ólpadozattartományokban rendre egy-egy itatóteret, etetőteret és szárazalmos tartózkodóteret képezünk ki, az állatok vízigényét vályús itatás útján folyamatos vagy kvázi-folyamatos vízutánpótlásos ivóvízellátással elégítjük ki, és az állatokat főképpen me fhatározott premixekből célszerűen összeállított, vitaminokkal és esetenként biológiai hatóanyagokkal is adalékolt előkevert őrleményből darabosított, különösen granulált nutriatáppal takarmány ózzuk. Az állatok vízigényüket tetszés szerinti mennyiségben ivás útján, de fürdés nélkül elégíthetik ki. A vízközelséggel kapcsolt ürítési funkciót főképpen az itatótérben végzik, a takarmányt az etetőtérben kapják és fogyasztják el. Ezáltal az alom hosszú időn át száraz és friss marad, az állatok szőrzete nem szennyeződik, azt maguk rendszeresen fésülik, táplálkozásuk higiénikus. A csoport-életmódhoz szokott állatok pihenőidejüket félkaréjban egymáshoz simulva a tartózkodótérben szárazaimon töltik, megfázásuk veszélye télidőben fűtés nélkül is minimális. Takarmányozásuk a legkorszerűbb módszerrel, tápetetéssel szinte veszteség nélkül vált a medencés fürdetés elhagyása következtében lehetővé. Célszerűnek bizonyult, ha naponta kétszeri takarmányozást alkalmazunk, és a nutriatáphoz zöld- és/vagy gumós és/vagy szemestakarmányt is — legalább időszakosan — adalékolunk. A találmány szerinti berendezés lényegében az eljárás foganatosítását és az eljárás révén elérhető előnyök minél teljesebb kiaknázását szolgálja. A berendezés meghatározó jellemzője, hogy két homlokfalán elhelyezett ajtókat összekötő folyosószerű hosszanti kezelőúttól kétoldalt hosszanti oldalfalak felé emelkedő simított beton padozattal kialakított fedett épületben a kezelőút kétoldalán elhelyezett hosszfalakkal és ez utóbbiakat meghatározott térközönként az épület oldalfalaival összekötő válaszfalakkal határolt rekeszekként kialakított, összenyitott légterű ólakat tartalmaz, amelyekben rendre egy az egyik hosszfalmenti ól sarokban elrendezett, a padozattól térközzel elhelyezett itatóráccsal és efölött elhelyezett itatóvályúval ellátott itatótér, és egy, az itatótérrel szembenfekvő hosszfalmenti ólsarokban elhelyezett elkülönített etetőtér van kiképezve, míg a fennmaradó, az épület oldalfalához csatlakozó padozattartomány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
