183511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új [(Szubsztituált benzoiloxi)-fenil]-alkil-amino-etanol-származékok előállítására
1 183 511 2 B. Hörgőgörcsoldó hatás tartama aerosol útján való helyi beadás után. Vizsgálati módszer Mindkét nembeli, 500—900 g súlyú, Dunkin—Hartley törzsbe tartozó tengerimalacokat intra- 5 peritonealis injekcióban és intravénás infúzióval adott pentobarbitalla! anesztetizáltunk. Az állatokat egy Braun-féle állandó térfogatú lélegeztető pumpával 70 ütem/perc és 0,75 ml/100 g testsúly ütemtérfogattal mesterségesen lélegeztettük. A légcsövön belüli nyo- 10 mást (befúvási nyomás) a trachealis kanülön lévő T- csatlakozás alkalmazásával mértük, amelyet egy Statham P23BC nyomásátalakítóhoz kapcsoltunk. A légcsövön belüli nyomás növekedését, ami hörgőszűkületet jelez, hisztamin intravénás (v. jugularis) injek- 15 ciójával váltottuk ki. A hörgőszűkítő ágenst minden 10 percben injektáltuk egy idő-vezérelt fecskendővel olyan dózisban, amely a maximális szűkülési válasz körülbelül 80%-át eredményezte (1 —2xlO"8 mól/kg). A vizsgálandó hörgőgörcsoldó hatású anya- 20 gokat 3% glicerint tartalmazó desztillált vízben oldottuk, és egy Bird Inline Nebulizer aerosol porlasztó segítségével porlasztottuk el (légnyomás 0,2 MPa; cseppnagyság körülbelül 1 mikron). A készített aerosolt a lélegeztető készüléken és a trachealis kanülön át vezettük be. A hatóanyag inhalálását 30 perces időközökig végeztettük. A kapott hörgőtágító hatást a befúvási nyomás hisztamin kiváltotta növekedésének százalékos csökkenéséből számítottuk. Megmértük a vizsgált anyag koncentrációját abban az oldott készítményben, amelynek porlasztásakor a növekedett trachealis nyomás 50%-os gátlását észleltük (ED50). A hörgőgörcsoldó hatás időtartamát az ED50 dózisszintnél mértük az inhalálás utáni azon idővel, amíg a kísérleti állatnál a kezdeti hörgőszűkítő érték 80%-a visszaállt. A vizsgálatban 26 tengeri malacot használtunk fel. Vizsgálati eredmények A vizsgálati eredményeket alább a 2. táblázatban adjuk meg. 2. táblázat. A hörgógörcsoldó hatás tartama aerosol útján való helyi beadás után Vegyület száma Vizsgált IA általános képletű vegyület A vizsgált anyag azon koncentrációja, amely a megnövekedett trachealis nyomás 50%-os gátlását adja EDÎ0 (mól/liter) A hörgógörcsoldó hatás tartama ED50 koncentrációnál (relatív érték; terbutalin—1). R1 R2 hidrogénatom hidrogénatom (terbutalin referencia) 2,6 X 10"4 1 I 4-pivaloiloxi-benzoil-4-pivaloiloxi-benzoil-4,5 XlO-4 3 A 2. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti I jelzésű vegyület hörgőgörcsoldó hatásának tartama aerosol útján való helyi beadásnál ED50 dózis szinten körülbelül háromszor hosszabb, mint a terbutalin referencia anyag hatástartama. Az is látható még, hogy 40 az ED50 érték a találmány szerinti I jelzésű vegyület esetében magasabb, mint az ED50 érték terbutalin esetében, vagyis 4,5 x lO"4 mól/liter illetve 2,6 x 10-4 mól/liter. Megjegyezzük még, hogy az I jelzésű vegyület a ter- 45 butalin által kifejtett hatással összehasonlítható hatást eredményezett. Semmilyen jelentős hatás nem volt észlelhető a keringési rendszerre az inhalált hatóanyagtól a használt koncentrációkban. 50 C. önmagában a találmány szerinti vegyületek hörgőtágító hatása. C-l. In vitro vizsgálat izolált tengerimalac légcsövön. 55 Vizsgálati módszer. A légcsövet kimetsszük a tengerimalacokból, spirálisan felvágjuk, és 10 ml 37 °C-os Krebs-oldatot tartalmazó szervfürdőbe tesszük, és carbogénnel levegőztetjük. A légcső-csíkot pitokarpinnal (4xl0'6 60 mól/liter) összehúzódásra bírjuk, körülbelül 1,5 g feszítést idézve elő. Izometriás felvételt készítünk FT03 átalakító és Grass 7D poligráf segítségével. A vizsgált vegyület beadagolása előtt eserin észteráz-inhibitort adunk a szervfürdőhöz 1 x 10~6 mól/liter koncentrá- 65 cióban. Megállapítjuk a vizsgált anyagok azon koncentrációját, amely a pilokarpinnal összehúzott légcső 50%-os elernyedését okozza (EC50), valamint a találmány szerinti vizsgált anyagok fokozó vagy gátló hatását terbutalin lazító hatására. Ebben az utóbb említett vizsgálatban az izomkészítményt 5 pecig előkezeljük a vizsgált vegyületekkel, mielőtt a terbutalinra adott választ regisztráljuk. Vizsgálati eredmények A vizsgálati eredményeket az alábbi 3. táblázatban adjuk meg. A 3. táblázatból látszik, hogy mind az I jelzésű mind a II jelzésű anyag mutat hörgőtágító hatást körülbelül 1,8 x 10-6 mól/liter, azaz olyan koncentrációnál, ami körülbelül 9-szer magasabb, mint a terbutalin vonatkozási anyag azon koncentrációja, ami ebben a vizsgálatban a légcső normál tágulását okozta. Az I és II jelzésű vizsgált anyagok ezen belső hatását nem blokkolta a propranolol /1-receptor blokkoló szer jelenléte 3x 10~6 mól/liter koncentrációban. Terbutalin hörgőtágító hatását viszont propranolol blokkolja. A vizsgált vegyületek belső hörgőtágító hatása előnyös tulajdonság, amely különösen alkalmassá teszi őket szájon át vagy helyileg történő alkalmazásra, például aerosol formájában. Ez a tulajdonság a vegyületeket alkalmassá teszi más beadási formákra is, például injekciós úton való beadásra. Az I és II jelzésű vizsgált vegyületeknek terbutalin hörgőtágító hatására semmilyen fokozó vagy gátlóbefolyását nem észleltük. 13
