183470. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet billenőgémes daruk gémszerkezetének lengészcsillapításához, előnyösen úszódarukhoz
1 183470 2 A találmány tárgya szerkezet billenőgémes daruk gémszerkezetének lengéscsillapításához, célszerűen úszódarukhoz, melynél az úszódaru üzemeltetése és ehhez szükséges gémbeállítás, a gémbillentés teljes helyzettartományában beállítható a gémre ható káros jelenségek bekövetkezése nélkül. Ismert, hogy a teheráru forgalom szállítás láncolatának teljes hosszában a fejlődés kialakította a na, gyobl? súlyú egységrakományok alkalmazását. Ez a konténerizáció elterjedésében realizálódott. Ez a fejlődési folyamat szükségszerűen meghatározta az áruindító ■ és árufogadó, átrakodó terminálok, kikötők \ 1 rakodóberendézéseinek fejlesztési irányát, e célból kialakítandó új módszerek gyakorlatának igényét. Mivel a fejlődés ezzel egyidejűleg egyértelműen a nagyobb raksúlyú egységrakományok kialakítása mellett a szállító eszközök, hajok egység nagyságrendjét is növelte, egyértelművé vált, hogy a kikötőknek mind az áruforgalom kulcsszerepét betöltő fogadó és tranzit helyeknek ezekhez történő alkalmazkodásként új megoldások, módszerek kialakítását kell megvalósítani. Ezen új módszer kialakításának szükségszerűségét indokolta továbbá az is, hogy a kikötők nagyteherbírású konténert is rakodó darukkal hiányosan, vagy egyáltalán nem voltak ellátva. A meglévő mozgási körlete a járulékos beruházások és egyéb árurakodó eszközök miatt is korlátozott mértékű volt, mely korlátozott területi mérték, a hajók nagyságrendjének növekedésével még jobban csökkent, és az mint ellentétben állt azon nagyhajókra érvényes hajózó szállítási elvárásokkal, hogy a szállítás időszükségletét ezen belül a rakodás időszükségletét a szállítás gazdaságossága, és hatékonysága érdekében állandóan csökkenteni kell. Mindezen ismertetett körülmények kialakították azt a korábbiakkal — mikor a hajók álltak a rakodópart mellé a darukhoz — ellentétes gyakorlatot, hogy a daruknak kell vízi úton a hajókhoz menni, a hajók mellé állni, és így biztosítani, illetve növelni a gyors rakodás lehetőségét. Ezen gyakorlat realitása és gazdaságossga eredményezte, hogy mind több kikötő törekszik úszódaruparkjának megteremtésére, ezen rakodó berendezések számának növelésére a lehető legoptimálisabb 16—50/100—200 tonnás', vagy ennél nagyobb teherbírású daruk üzembeállítása kapcsán. A megoldás hatékonyságát és gazdaságosságát növeli továbbá az is, hogy az úszódaruk képesek meghatározott körzeten belül több kikötő programozott rakodási igényét is kielégíteni. Ezen túlmenően növekvő tendencia tapasztalható az olajbányászat tengeren történő kifejlesztésének kiterjesztése érdekében. Ugyancsak számos tengeren és egyéb víziterületeken elvégzendő feladatok növelik az úszódaruk alkalmazásának további szükségszerűségét, mind például tengeri mentéseknél, tengerfenék kutatásoknál, tengerparti építkezéseknél, vagy tengeri hajók javításánál stb. Mindezen igények és realizálandó fejlesztési irányok egyben az úszódaruknál is új megoldások kialakítását igényelte. Ez egyrészt megmutatkozott az úszódaru konstrukcióknál abban, hogy a merevgémes darutípusokat mind nagyobb számban a billenőgémes daruk váltják fel. Ezzel van szoros összefüggésben, hogy megoldást kellett találni a helyváltoztatásához szükséges főgém lefelszerelési munka gyors elvégezhetőségére, és ezen megoldás lehetősége mellett a daruüzemeltetés biztonságának fokozott mértékű növelésére. Ismert, hogy a fejlesztési célokat kielégítő, alkalmazott úszódaru megoldásoknál leginkább a Sheerleg rendszerű billenőgémes daruk alkalmazása került előtérbe. Ezen úszódaru típusoknál az alap megoldás az úszóműre szerelt billenőgém, melyet gémháttámasszal kell megtámasztani a következők miatt. Ismert, hogy a kialakult darutípusoknál a tehergém kéttömegű lengőrendszert képez, melyből adódóan el nem hárított üzemeltetési egyenetlenségek károkat, főgém törést, teherleszakadást okozhat. Ismert az is, hogy a daruüzem közben például hullámos víz esetében — mivel ez nem szabályozható, csak korlátozható — újabb nem kívánatos gémlengések következnek be, melyet ugyancsak fel kell fogni. Ugyancsak ismert az is, hogy egyéb hibákból adódható teher leszakadás is káros gémlengéseket eredményezhet, melyet ugyancsak fel kell fogni, épp úgy mind a gémhátracsapódás ellen is a darut biztosítani kell. Ismert továbbá, hogy az úszódaru helyváltoztatásával kapcsolatos manőverezésnél a gémet, gémcsúcsot esetenként ütközés következtében ugyánr.sak káros hatások érik. Mindezen káros jelenségek okozta hatásokat hivatott megszüntetni az eddig alkalmazott és ismert gémháttámasz kikötési megoldás. Ezen megoldás keretében az ismert konstrukciók ezt a feladatot mereven ágyazott, illetőleg meghatározott sínrendszer mentén kialakított rögzílőpontok valamelyikébe beköthető gémháttámasztási kialakítással oldják meg. Az alkalmazott gémháttámasz megoldások hátránya, hogy a meghatározott pontú bekötés merev alátámasztást ad, emiatt a gémre vonatkozó mértékadó hajlító nyomatéket, végső soron pedig tetemes főgém önsúly növekedést eredményez. Az ismert megoldásoknál pl. a főgém utazó helyzetbe történő hátraengedésénél a gémháttámasz és a főgém kapcsolódó pontját szét kell bontatni, a főgém felállításakor össze kell kapcsolni. Az adott kapcsoló pontok összekötésére ill, oldására kialakított szerkezeti részek megoldásai, figyelemmel a gyártási tűrésből, hődilatációból, pontondőlésből, szélterhelésből eredő méreteltérésekre és deformációkra kerülnek kialakításra. Az ismert konstrukciók ezen eléggé összetett feladatot az adott kapcsolódó pontok nagy méret - eltérést lehetővé tevő viszonylag laza bilincsszerű összekötésével, vagy a kapcsolódó pontok furat-csap kiképzése esetén azok cm nagyságrendű átmérő különbséggel oldják meg. Mindezek ellenére az említett, de különösen teher lengés esetén ezen összekötési módok a főgépi-gémháttámasz kapcsolatnál nem kívánatos, káros szabad játékot enged meg. Ismert továbbá olyan megoldás, melynél a főgém mozgását segédszerkezettel segítik elő. Ez r gyakorlat különösen azon eseteknél alkalmazott mikor a főgém felemelésének utolsó fázisában az emelő kötélzetnek a főgém csukló pontra vonatkoztatott nyomatéka kicsi. Az alkalmazott segédszerkezet például kézi, vagy gépi csavarorsó, a főgém emelés utolsó fázisában, a főgém felcsatolás előtt a főgém bekötési pontjának és gémháttámasz csatlakozási pontjának találkozását biztosítja. Az alkalmazott és ismert megoldások tehát sem a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
