183462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kukoricának kukoricaszem-csutka zuzlék (Corn-Cob-Mix) alapján való energiatakarékos komplex betakarítására, takamánnyá való feldolgozására és hasznosítására
1 183462 2 A találmány tárgya eljárás kukoricának kukoricaszem-csutka zúzalék (Corn-Cob-Mix) alapján való energiatakarékos komplex betakarítására, takarmánnyá való feldolgozására és hasznosítására. Általánosan ismert, hogy a szemeskukorica növekvő jelentőségű takarmányalap a sertéshizlalásban, vagy kiegészítő takarmány a sertéstenyésztésben és a szarvasmarhatartásban egyaránt. Ez a tény a betakarítási technika területén új fejlődési irányzathoz vezetett. A kukoricanövények betakarításánál felmerült ugyanis az az igény, hogy a kukoricaszemek mellett, — egy bizonyos hányadban —, nyersrost is keletkezzék. Ezt az igényf indokolja az, hogy az úgynevezett szállítótápanyagok a kukorica teljesen érett állapotában a csutkában még jelen vannak. Ha a csutkákat nem takarítjuk be, a tápanyagnak egy bizonyos része hasznosítás nélkül elvész. Ezen túlmenően a kukoricacső csúcsán, — főleg a nem kielégítő érettség esetében —, viszonylag nagy tápanyagtartalmú apró szemek találhatók, amelyek a cséplési folyamat során nem válnak le és a csutkával együtt távoznak a gépből. Az energiatakarékosság szempontjából lényeges tényező, hogy a kukoricaszemek szárítása a nedvtartalomtól függően sok energiát igényel és drága, ugyanakkor a nyers, rostdús betakarítási termények csekély energiafelhasználás mellett előnyösen tartósítható!:. A takarmány hasznosítása céljából igen fontos tényező az is, hogy a sertések takarmányozásánál körülbelül 6—8% nyersrost tartalom a takarmányadagban megengedett, sőt kívánatos. Ismeretes, hogy a tiszta kukoricaszemek nyersrost tartalma csak: 2% körül mozog, ezért ha a kukoricaszemekkel együtt nem takarítunk be kismennyiségben nyersrost tartalmú növényi részeket is, a szükséges nyersrost hányadot megfelelő takarmányadalékok útján kell a fektetésre kerülő takarmányadagba bevinni. Általánosan ismert, hogy a kukoricánál a kívánt nyersrost tartalmat túlnyomórészt a csutka adja, ezért betakarítása kézenfekvő. A nagyteljesítményű kukorica betakarítás egyik alapvető, már sikerrel alkalmazott eljárása a kukoricaszemek és csutka-zuzalék betakarítása, amely a mezőgazdaságban a Corn-Cob-Mix néven terjedt el. Ezzel az eljárással való kukoricanövény betakarítás 45—35% szemnedvességtartalmú érettségi fokot kíván. Mind a magasabb, mind az alacsonyabb szemnedvességtartalom a betakarítás sprán, illetve a betakarított termény feldolgozásánál nehézséget jelent. A kukoricaszemek és csutka-zuzalék betakarítás során már a betakarítógépben elkülönítik a nem kívánatos növényi részeket, szárrészeket, csuhéleveleket. Az eljárás előnye, hogy a betakarított terméket képező kukoricaszem-csutka keverék nyersrosttartalma 5—8% között van, azaz a termék sertéstartásnál igen' kedvezően hasznosítható. A Corn-Cob-Mix betakarítás különösen elterjedt a kukoricatermesztés északi határterületén, ahol a kukoricanövény beérése számos gondot okoz. Az eljárás azonban a kukoricatermesztés északi határától délebbre fekvő területeken is kiválóan alkalmazható a korábban történő betakarítás következtében. A korábban történő betakarítás az őszi munkáknak a téli idő beállta előtti, kedvezőbb költségekkel való elvégezését biztosítja. A Corn-Cob-Mix belakaírtást végző arató-cséplőgépekhez számos kiegészítőberendezés tartozik. Így például különböző fedőlemezek, a cséplődobhoz kedvezőbb kialakítású dobkosár, nagyobb njdású szaimarázóládák és különleges kiképzésű rosták, amelyek használata a veszteségmentes szem és csutka betakarítás egyik fontos tényezője. A szem-csutka keveréket sertések takarmányozására közvetlenül felhasználni nem leltet, ezért a zúzalékot malmokban aprítják,. Az arató-cséplőgépek óránként átlagosan egy hektárnyi területteljesítmény mellett körülbelül 10-11 t/óra nedves kukoricaszem-csutka zúzalékot szolgáltatnak. Az ilyen nagy teljesítmény természetesen nagyteljesítményű őrlésre alkalmas darálóberendezéseket kíván. Külön gondot jelent a nagymennyiségű silózásra alkalmassá tett aprított kukoricaszem-csutka keverék silózása. Általánosan ismertek a beton, illetve fémtornyok alakjában kiképzett gáztömör erjesztőtartályok. Eltekintve ezek igen költséges beruházásuktól, a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen tárolás mellett gondosan kell ügyelni a kitermelő berendezés gáztömör zárására. Általánosan ismertek a kevésbé gáztömör silók is, amelyeknél a besilózott anyagot fóliaborítás, vagy egyéb lezárást biztosító anyagok szolgáltatják. Ezeknél a silóknál a méreteket kicsinek választják, mert a szilázs, kitérinelése során könnyen b« zövetkezhet a besilózott takramány megromlása.'A kis silóméretek következtében a besilózott anyag tökéletes tömörítése nehezen biztosítható és ebből adódóan 1 m3 silótérben átlagosan 700—800 kg szilázs tárolható. Az eddigi gyakorlat szerint a jelenlegi silózási echnológiával legfeljebb 3—4 hónapi takarmányar.yagpt tárolnak. A szem-csutka szilázs a moslékok, loccsantott etetéssel együtt terjedt el. Ismeretesek olyan szdázst felhasználó kísérletek is, amelyeknél a nedves zúzalékot több adalék-takarmány alkotóival nyirkos, legfeljebb 18—22%-os nedvességtartalmú keverékké dolgozzák fel. Az ilyen takarmány különleges kiképzi , ű önetetőkben folyamtos tisztogatás mellett és csak a napi adagra szorítkozva adagolható biztonságosan. A szilázs mennyiségét a takarmánykeverékben a szilázs nedvességtartalma határozza meg, ezért a nedves szilázs sok esetben csak a teljes abrakigény egy részét fedezheti. Bár a kukoricaszem-csutka szilázs elsősorban sertéstakarmány, mégis kedvező rost és szervessav viszonyai miatt kérődzőtakarmány céljára, a szárított szemeskukoricánál alkalmasabb. A kukoricaszem-csutka keverék szárazanyagra vetített alacsonyabb energia és magasabb rosttartalma azt az árpához teszi hasonlatossá. A kukorica termesztésnél a kukoricaszem betakarítás mellett a visszamradt szár és levelekből álló növényi maradékok betakarítása is külön gondot jelent. A latkoricaszár hasznosítását a viszonylag nagy szármennyiség, továbbá a betakarítás időpontjában a kukoricaszárban lévő nagymennyiségű tápanyag indokolja. Általánosan ismert, hogy a teljes kukoricanövényben foglalt összes tápanyagmennyiség 40%át a kukoricaszem csutka betakarítás időpontjában a szár tartalmazza. Végezetül bizonyos állatfajoknál, előnyösen szarvasmarháknál a szár tömegtakarmányként is felhasználható. Ezért kézenfekvő a kukoricaszár kifogástalan, kis veszteséggel járó betakarítására 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
