183462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kukoricának kukoricaszem-csutka zuzlék (Corn-Cob-Mix) alapján való energiatakarékos komplex betakarítására, takamánnyá való feldolgozására és hasznosítására
1 183462 2 eljárás kidolgozása. Törekvés az is, hogy a teljes kukoricaszár mennyiség mellett betakarításra kerüljenek azok a nagy energiatartalmú növényi maradványok is, például sérült szemek, csuhélevelek, szárrészek, amelyeket az arató-cséplőgépek a cséplés során kiválasztanak. A kukoricaszár egyrésze elvben álló helyzetben a cső letörése után a táblán marad, megtört állapotban, illetve másrésze vágószerkezettel levágott és az aratócséplőgépen áthaladt, rendre rakott állapotban takarítható be. Az álló szár betakarításánál problémát jelent, hogy a csőtörő adapterrel ellátott arató-cséplőgép járókerekei rendszerint két sort a talajba nyomnak. Ennek a két sornak a későbbi felvétele csak nagy talajszennyezéssel biztosítható. Négysoros adapterrel ellátott betakarítógépeknél tehát csak két szársor takarítható be, vagyis legjobb esetben is csak a teljes mennyiség 50%-a. Ennek a hátránynak a kiküszöbölése céljából a csőtörő adapterre kiegészítő adaptert szerelnek, amely a kukoricaszárat még az arató-cséplőgép kerekei előtt rendbe rakja. A gyakorlatban a kukoricaszár betakarítás járvaszecskázó gépeket, vagy magajáró, felszedőszerkezettel ellátott, szecskázókat használnak. Hátránya az ilyen betakarításnak, hogy a kukoricaszár a késői betakarítás miatt tápértékének nagy részét elveszíti. A találmány célja a kukoricaszem-csutka zúzalék Corn-Cob-Mix betakarítás alapján való energiatakarékos komplex betakarítására, takarmánnyá való feldolgozására és hasznosítására olyan eljárás kialakítása, amely a kukorica északi termelési határától délre fekvő területeken növeli az eljárás gazdaságoságát, lehetővé teszi az egész gazdasági év folyamán a sertéságazat nedves kukoricával történő ellátását olymódon, hogy rosttartalmánál fogva kiküszöböli az állatoknál esetleg fellépő gyomor és bélgyulladást, biztosítja továbbá az állat gyomrán keresztül a takarmány jó értékesülését és a kukoricatermés tápértékének az eddiginél nagyobb hatásfokú kihasználását. A találmány tehát eljárás kukoricának kukoricaszem-csutka zúzalék (Corn-Cob-Mix) betakarítás alapján való energiatakarékos komplex betakarítására, tartósított takarmánnyá való feldolgozására és hasznosítására, amelynek során arató-cséplőgéppel végzett betakarítás előnyösen csuhélevelektől mentes csépeletét képező kukoricaszem-csutka zúzalékot aprítjuk és az aprított anyagot silóba betárolva, azt tejsavas erjesztéssel tartósítjuk, majd az elkészült szilázst takarmánykomponensekkel keverve haszonállatok takarmányaként hasznosítjuk. A találmány lényege abban van, hogy a kukoricaszem-csutka zúzalék betakarítási határát 45—25% szemnedvességtartalomra felbővítve végezzük a betakarítást; majd a kapott, a teljes kukoricaszem mennyiségét, valaipint a csutkarész 65—95%-át tartalmazó keveréket legalább 95% mennyiségű 2-3 mines szemnagyságú, legfeljebb, 3% mennyiségben 2-3 mm szemnagyságtól félkukorica szemnagyságig terjedő szemnagyságú; és legfeljebb 2% félkukorica szemnagyságtól legfeljebb egy kukorica szemnagyságig terjedő szemcséket tartalmazó anyagra aprítjuk, majd nedvességtartalmát szükség szerinti vízpermettel legalább 35% nedvességtartalomra beállítva az így előkészített anyagot horizontális silókba legalább 1000 kp/m3 térfogatsúlyra tömörítve fóliaterítéssel lezárjuk, kivárva a hideg tejsavas erjedést, a szilázst különböző ismert takarmánykompononsekkel keverve 34— 36% szárazanyagtartalmú takarmányként haszonállat tenyésztésben, főleg sertéshizlaldákban takarmányként hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárás tehát eltérően az eddigi gyakorlattól meglepő módon a kukoricaszem-csutka keverékes betakarítási eljárást az eddig szokásos 45—35%-os szemnedvesség tartalomról kiterjeszti a 45—25%-os szemnedvesség tartalomra. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a zúzalék finomabb, a gyomor és bélgyulladást kizáró frakciókra aprítható. Ezidáig ugyanis a nagyobb szemnedvességtartalom következtében az aprítás maximálisan 60—65% mennyiségű 2-3 mm szemcseméretű szemcséket, 25—30% félkukoricaszemcse méretű és megközelítően 5% félkukoricaszemcsétől egész kukoricaszemcséig terjedő szemcseméretű frakciókat tartalmazott. A találmány szerint a 2-3 mm-es szemcsék 95% felett vannak az aprítot anyagban. Az aprítást ugyanis megkönnyíti, illetve lehetővé teszi a 30% szemnedvtartalom alatti kukoricaszemek jelenléte, amelyek az aprítás során törőelemekként közreműködnek az aprításban. A kukoricaszem nedvességtartalmának kiterjesztése a 25%-os alsó határra lehetővé teszi, hogy csak a 20—25%-os nedvtartalmú kedvezően beérett kukoricatermény kerüljön szárítóra, amely alacsony hőfokon, előnyösen az energiatakarékos, több szakaszos szárítási módszerek valamelyikével gazdaságosan, alacsony költséggel a biológiai érték számottevő károsítása nélkül leszárítható. Ezen túlmenően a lényegesen nagyobb mennyiségű 2-3 mm-es szemnagyságú szemfrakció lehetővé teszi, hogy horizontális silókban a tömörítés meghaladja az 1000 kp/m3 térfogatsúlyt. Ez azután jobb silótér kihasználást, továbbá jobb takarmánytartósítást eredményez. Ugyancsak a takarmány találmány szerinti szemszerkezeti összetétele teszi lehetővé, hogy az eddigi 20—22%-os szárazanyagtartalmú takarmány helyett 34—36%-os szárazanyagtartalmú takarmányt tudunk a haszonállat-tenyésztés részére biztosítani, aminek előnye a napi háromszori etetésnél jelentkezik. Napi háromszori etetésnél ugyanis kellő idő marad a gyomor kiürítésre, több idő jut az állat pihenésére, aminek eredményeként a gyorsabb és eredményesebb hústermelést biztosítható. A találmány szerint előnyös, ha a kukoricaszemcsutka zúzalékos betakarítást követően, de ezzel egyidejűleg a kukoricaszárakat az arató-cséplőgép szalmarázójáról lekerülő csuhélevelekkel és egyéb növényi eredetű rostahulladékkal együtt járvaszecskázógép felszedő adapterével felszedjük, azt felaprítva silózzuk, majd a tejsavas erjedés után haszonállatok, előnyösen növendék szarvasmarha, juh takarmányaként hasznosítjuk. Ez a talámány szerinti foganatosítási mód lehetővé teszi, hogy a kukoricatermés mintegy 30—40% tápanyagértéke is a szár betakarításával hasznosításra kerül. Az így nyert szilázs, különösen előnyös szarvasmarhák, juhok takarmányozására. Ilymódon a találmány szerint a kukoricatermés 100%-ban hasznosításra kerül. A találmány szerint előnyös az is, ha az aratócséplőgépet csőtörőadapterrel látjuk el és a kukoricabetakarítást egyetlen, előnyösen csak a felső rostaszerke-, zettel, valamint legalább 50 mm bemenőnyílással, továbbá legfeljebb 15 mm kimenőnyílásra állított csép-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
