183353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mozgásérzetet keltő képsorozat megjelenítésére
1 183 353 2 forrás(ok). Célszerűen ilyenkor egyetlen 55 fényforrás is alkalmazható, mely a készülék üzemi állapotában folyamatosan világít. Ha a hengeres 52 burát megfelelő szögsebességgel forgatjuk, akkor az 54 fényrekeszek sugárnyílása megközelítően T időközönként ad egyetlen képelemre maximális megvilágítást, de a 2'AT átmeneti időtartamokban az adott megelőző képelemre mindinkább csökkenő megvilágítás, a soronkövetkező képelemre mindinkább növekvő megvilágítás jut. Az 5. ábrán látható, hogy a középső képelemnél közelítjük meg leginkább a 4b ábra szerinti periodicitást, míg a szélső képelemeknél van a legnagyobb szóródás. (Gyakorlatilag ez az eltérés nem vagy alig érzékelhető, attól függően, hogy a konkrét geometriai méretek mellett mennyire közelíti meg az ív az egyenest.) Természetesen haladó mozgású fényrekesz esetén a 4b ábra szerinti mechanizmus pontosan megvalósul és a két szélső eset között a gyakorlatilag megfelelő változatok sokasága alakítható ki. A henger ugyanakkor nemcsak kézzel, vagy motorral forgatható, de a fényforrás által keltett hő hatása is hasznosítható erre a célra, ismert aerodinamikai gépként. Természetesen a képelem alakja is tetszőleges lehet. Ha körtárcsát alkalmazunk, a kör kerületi élének meghatározott részét takarjuk le, s a le nem takart rész a szabad él. Hasonlóképpen négyszögletes képelem helyett 6- vagy 8-szögletű képelemet alkalmazhatunk, akár szabálytalan sokszöget is, melyek mindenkor egy vagy több élét világítjuk meg, míg a többi élt letakarjuk oly módon, hogy a többélű megvilágítás esetén is a fénysugár mindenképpen szembenfekvő letakart oldalt talál, nem szóródik ki a transzparens képelemből. így nagyobbfelületű képelemeknél javítjuk a kép homogenitását a szórás növelése nélkül. Az 5. ábrán mechanikus megoldást mutattunk, melynek segítségével a megvilágításnak a következő képelemre való léptetését fokozatos átmenettel valósíthatjuk meg. E fokozatos léptetés elektronikus megvalósítására is sokféle megoldás alakítható ki; a továbbiakban az ún. fázishasítással szabályozott fényerőváltoztatást ismertetjük. Abból indulunk ki, hogy a fényforrásokat szinuszfeszültségű energiaforrásról tápláljuk, mely célszerűen a hálózat. A továbbiakban a tápforrást hálózatnak nevezzük, a mondottak egyéb szinuszfeszültségű tápforrás alkalmazása esetén is érvényesek. A mindenkor aktiválandó fényforrás teljesítménykapcsolóját a szinuszhullám minden félperiódusában külön működtetjük, e teljesítménykapcsoló lehet pl. tirisztor, triac. Ha a gyújtást mindenkor a hálózati nulla átmenetnél hajtjuk végre (0°, 180°), akkor a teljes Tn félperiódusidő tartamára gyújtottuk a fényforrást, mely maximális fényerővel ég. Ha a gyújtást a nulla átmenethez képest At időtartammal késleltetjük (0<At<Tn), akkor a fényerő fordítottan lesz arányos a késleltetéssel. Ha a vezérlőjel olyan impulzussereg, melynek egymást követő impulzusainál a késleltetés monoton nő vagy csökken, akkor fokozatosan világosodik vagy sötétedik az adott félperiódusban táplált fényforrás. Ugyanez a helyzet, ha a késleltetés mindenkor csak maximális értékről monoton csökken és a folyamat ciklikusan ismétlődik. Ilyen fázishasítással való kivezérlés valósítható meg pl. a 6. ábrán tömbvázlatban mutatott vezérlőegységgel. Ez tartalmaz világosító első 62 oszcillátort és sötétítő második 64 oszcillátort, melyek időzítő elemeit egy-egy állandó értékű Cv, illetve Cs kondenzátor és a két Cv és Cs kondenzátorok megfelelő kivezetései közé kapcsolt ellenálláslánc alkotja. Az ellenálláslánc egyik állandó Rv tagja az első 62 oszcillátor időzítő elemét képező Cv kondenzátorral közös kivezetésen át az első 62 oszcillátor megfelelő kapcsára, a másik állandó Rs tagja a második 64 oszcillátor időzítő elemét képező Cs kondenzátorral közös kivezetésen át a második 64 oszcillátor megfelelő kapcsára csatlakozik. A két állandó Rv és Rs közé állítható leágazással kialakított AR tag van iktatva, melynek leágazása a vezérlőegység közös potenciálú pontjára csatlakozik; így a AR tag az ellenállásláncot alkotó soros ágban állandó ellenállásértékkel van jelen, de azt két ARI és AR2 rész eredője alkotja, mely részek értéke a leágazás eltolásakor fordított értelemben változik és az első 62 oszcillátor ohmos időzítő elemét a lánc Rv tagja és a AR tag ARI része, a második 64 oszcillátor ohmos időzítő elemét a lánc Rs tagja és a AR tag AR2 része alkotja. Nyilvánvaló, hogy a leágazás helyének megváltoztatásával ugyanolyan mértékben csökkentjük az egyik időzítő áramkör időállandóját, amilyen mértékben a másikét növeljük. A 62 és 64 oszcillátorok kimenetei egyfelől szinkronizáló 63 áramkör egy-egy bemenetére, másfelől logikai 66 hálózat egy-egy bemenetére csatlakoznak. A szinkronizáló 63 áramkör további bemenetére a hálózattal csatolt nulla átmenet 61 detektor kimenete csatlakozik, egyik kimenete a második 64 oszcillátor kapuzó bemenetére, másik kimenete sorrendkapcsoló 65 áramkör vezérlőbemenetére csatlakozik. A sorrendkapcsoló 65 áramkörnek K darab kimenete van, ahol K a vezérlendő fényforrások (illetve együtt vezérlendő fényforrásokból álló fényforráscsoportok) száma. A K darab kimenet a logikai 66 hálózat egy-egy bemenetére van kötve. A logikai 66 hálózat egy-egy kimenete egy-egy 67 teljesítménykapcsoló vezérlőbemenetére (pl. tirisztor vagy triac gyújtóelektródájára) csatlakozik és a 67 teljesítménykapcsolók főáramkörei a velük sorba kapcsolt 68 fényforrásokkal együtt a hálózat sarkai közé vannak iktatva. A 6. ábrán látható, hogy a mutatott példakénti kiviteli alaknál a 67 teljesítménykapcsolók katódja földre van kötve, anódjai a megfelelő 68 fényforrás egyik kivezetésére, míg annak másik kivezetése a hálózat fázisára csatlakozik, mégpedig váltakozóáramú kapcsoló (triac) esetén közvetlenül, egyébként 601 egyenirányítón át. A logikai 66 hálózatot szakember a kívánt működésnek megfelelően meg tudja tervezni, azt részletesen nem ismertetjük. A 6. ábrán mutatott példakénti kiviteli alaknál a 66 hálózat kimeneteit egy-egy négybemenetű kapuáramkörcsoport kimenete alkotja, melyek két bemenetére a két 62 és 64 oszcillátor kimenete, két további bemenetére a sorrendkapcsoló 65 áramkör megfelelő kimenetei vannak kötve. \ működésmód a 7. ábrán követhető. A 7a ábra a tápforrás szinuszhullámainak egyező előjelű félperiódusait, a 7b ábra a nulla átmeneteket, a 7c ábra a gyújtóimpulzusokat mutatja a nulla átmenethez At időtartammal késleltetve, a 7d ábra az ennek folytán hatásos tápfeszültség jelalakját, a 7e ábra ismét a nulla átmeneteket, a 7f ábra a világosító jelet, a 7g ábra a világosító Vt periódusidő bontásában a hatásos tápfeszültség jelalakját, a 7h ábra a léptető jelet, a 7i ábra ismét a nulla átmeneteket, a 7k ábra a sötétítő jelet, a 7m ábra a sötétítő St periódusidő bontásában a hatásos tápfeszültség jelalakját, a 7n ábra ismét a nulla átmeneteket és a 7o 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
