183353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mozgásérzetet keltő képsorozat megjelenítésére
1 183 353 2 ábra a világító ciklusban soronlevő lámpacsoport vezérlő jelsorozatát. Folyamatosan növekvő fényerő eléréshez olyan vezérlőjelet generálunk, amely egymást követő impulzusainak fáziskülönbsége a működtető szinuszos feszültség nulla átmeneteihez képest fokozatosan csökken, s ez a folyamat periodikusan ismétlődik, annak révén, hogy az első 62 oszcillátor Tv félperiódusidejét a hálózati Tn félperiódusidőnél kisebbre választjuk, így a két jel közötti fáziskülönbség fokozatosan zárusig csökken, majd újra maximális értékkel kezdődik. A két Tv, illetve Tn félperiódusidő közötti ATv = Tn-Tv különbség mértéke határozza meg a fényerő növekedés sebességét. Minél kisebb a ATv különbség, annál lassúbb a növekedési folyamat, mert annál több félperiódus elteltével kerül ismét fázisegyenesbe a világosító jel a hálózati félhullám nulla átmenetével, s ennek megfelelően növekszik a világosítási folyamat Vt periódusideje (hasonló a függése a sötétítő folyamat St periódusidejének). A ATv különbség az ellenálláslánc leágazásával módosítható; a két végállásban a fényerőváltozás sebességének minimális, illetve maximális értékét állítjuk be. A világosító jelek és a sötétítő jelek szinkronizálása úgy történik, hogy az egyik, pl. a második 64 oszcillátor Ts félperiódusidejének eltérését a hálózati Tn félperiódusidőtől nagyobbra választjuk, mint a másik, pl. első 62 oszcillátor hasonló értékét, vagyis ATs> ATv. így a sötétítő jel előbb kerül a hálózati nulla átmenettel fázisegyezésbe, mint a világosító jel (vagy fordítva). Amikor a sötétítő jel a nulla átmenettel fázisegyezésben van, megállítjuk a második 64 oszcillátort és csak akkor indítjuk újra, amikor a világosító jel fázisegyezésbe kerül a hálózati nulla átmenettel. Ekkor a világosító és sötétítő periódus újra indul. A második 64 oszcillátor újra indításának pillanatában léptetjük a léptető jellel a sorrendkapcsoló 65 áramkört is, amely szekvenciálisán aktiválja a kimeneteket, tehát 1, 2,..., k, 1, 2,... sorrendben. A logikai 66 hálózat megfelelő bekötésével biztosítjuk, hogy a sorrendben megfelelő 68 fényforrás 67 teljesítménykapcsolója kapjon gyújtójelet, de a félperiódusonként változó fázishelyzetben. Amikor a k pozíciójú 67 teljesítménykapcsolót világosító jel vezérli, a (k— 1) pozíciójú 67 teljesítménykapcsolót sötétítő jel vezérli. A következő léptető jel hatására az addig maximális fényerővel világító k pozíciójú 68 lámpa(csoport) 67 teljesítménykapcsolóját vezérli a sötétítő jel és a (k+1) pozíciójú 67 teljesítménykapcsolót vezérli világosító jel-A 6. ábrán szaggatott vonallal jelöltük, mely áramkörök alkotják együtt a vezérlőjeleket generáló 69 vezérlőfokozatot, s jelöltük annak világosító, sötétítő és léptető 69a, b, c jelkimeneteit. A 6. ábra szerint kialakított 69 vezérlőfokozattal folyamatos fényerőváltozást hajtunk végre. Ha a 69 vezérlőfokozatot a 8. ábra szerint alakítjuk ki, a fényerőváltozás inkrementális. Az első és második 82, 83 léptetőregiszterek órabemeneteire 81 impulzusgenerátor kimenete csatlakozik, négy-négy párhuzamos 82D, E, F, H, illetve 83F, E, D, C bemenetére harmadik 84 léptetőregiszter párhuzamos 84A, B, C, D kimenetei csatlakoznak, időzítő bemenetéire — s a 81 impulzusgenerátor időzítő bemenetére is — a hálózattal csatolt nulla átmenet 85 detektor kimenete csatlakozik. A harmadik 84 léptetőregiszter egyik bemenetére frekvenciaosztó 86 fokozat 86a kimenete, másik bemenetére 87 kapuáramkör kimenete csatlakozik, a 87 kapuáramkör egyik bemenetére a frekvenciaosztó 86 fokozat 86a kimenete, másik bemenetére az első 82 léptetőregiszter Qh jelkimenete csatlakozik. A frekvenciaosztó 86 fokozat 86b bemenetére a nulla átmenet 85 detektor kimenete csatlakozik és célszerűen van további 86c bemenete is, melyen át az n osztásviszony állítható. __Az első és a második 82, 83 lépte tő regiszter Q illetve Qh jelkimenetei a logikai 66 hálózat egy-egy bemenetére csatlakoznak, mint világosító, illetve sötétítő 69a, b jelkimenetek. A 87 kapuáramkör kimenete a sorrendkapcsoló 65 áramkör bemenetére csatlakozik mint léptető 69c jelkimenet. A ATv és ATs értékek attól függenek, hogy a 81 impulzusgenerátor hány ütemjelének beérkezése_után vált logikai 1 állapotra a megfelelő Qh, illetve Qh jelkimenet. A 81 impulzusgenerátor ismétlési frekvenciáját az 50 periódusú hálózathoz 1,4 ms értékre állítjuk be. A 81 impulzusgenerátor minden hálózati nulla átmenetkor újra indul és a nulla fázistól számítva ad 1,4 ms-ként ütemjelet. Amikor a nulla átmenetkor a 82,83 léptetőregiszterek időzítő jelet kapnak, azokba beíródik a harmadik 84 léptetőregiszter párhuzamos 84A, B, C, D kimeneteinek pillanatnyi állapota, s ez meghatározza az adott félperiódusra ATv és ATS értékét. A harmadik 84 léptetőregiszter törlődik, valahányszor a 87 kapuáramkör mindkét bemenete aktív jelet kap, vagyis az első 82 léptetőregiszter Qh jelkimenetén már logikai 1 állapot van jelen és a frekvenciaosztó 86 fokozat 86A kimenetén megjelenik az n osztásviszonytól függően a soronkövetkező impulzus. Ugyanakkor jelenik meg a következő léptető jel a sorrendkapcsoló 65 áramkör bemenetén. A harmadik 84 leptetőregiszter nullázott állapotában a következő hálózati nulla átmenet hatására - a párhuzamos 84A, B, C, D kimeneteken át — beíródík az első és második 82, 83 léptetőregiszterekbe a logikai 0 állapot, így az első 82 lépte tő regiszterben az 5. ütemjel (5• 1,4 = 7 ms) után vált át újra logikai 1 állapotra a Qh jelkimenet, míg a második 83 léptetőregiszterben a 2. ütemjel (2' 1,4 = 2,8 ms) után vált újra logikai 1 állapotba a Qh jelkimenet. A frekvenciaosztó 86 fokozatban beállított n osztásviszonytól függ, hány hálózati félperiódusonként ismétlődik a leírt játék. A harmadik 84 léptetőretiszter soros bemenetén állandóan jelen van a logikai 1 állapotnak megfelelő szint, a frekvenciaosztó 86 fokozatról a törlés után érkező első impulzus okozta léptetés folytán ez a szint megjelenik ai első párhuzamos 84A kimeneten. A következő nulla átmenet hatására ez az állapot átíródik az első és második 82 és 83 léptetőregiszterbe, s az első 82 léptetőregiszterben a Qh jelkimenet újabb állapotváltása már a 4. ütemjel (4-1,4 = 5,6 ms) után, a második 83 léptetőregiszterben a Qh jelkimenet újabb állapotváltása a 3. ütemjel (3* 1,4 = 4,2 ms) után következik be, s ez az állapot az n osztásviszonytól függő számú hálózati félperióduson át ismétlődik; ha pl. n = 3, akkor három félperióduson át, majd a harmadik 84 léptetőregiszter ismét lép. Ennek folytán a párhuzamos átírások után most már az első 82 léptetőregiszter Qh jelkimenete vált a 3. ütemjel után (4,2 ms) és a második 84 léptetőregiszter Qh jelkimenete vált a 4. ütemjel (5,6 ms) után. Ojabb n szerinti ismétlés után a harmadik 84 léptetőregiszter ismét lép; már három párhuzamos 84A, B, C kimenete lesz logikai 1 szinten, az első 82 léptetőregisztemél 2,8 ms után, a második 83 léptetőregisztemél 7 ms után vált a kimenő szint. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
