183349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indolobenzoxazin-származékok és sóik előállítására

1 183 349 A találmány tárgya eljárás új indolobenzoxazin-szár­­mazékok ásványi vagy szerves savakkal képzett addíciós sóik, valamint a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Az új indolobenzoxazin-származékokat (Iv) általános képlettel jellemezhetjük, ahol R, jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkil­­vagy 7—12 szénatomos fenilalkilcsoport, Rí jelentése hidrogénatom, vagy ha 5,5a telítetlen a vegyület, klór- vagy brómatom is lehet, R’2 jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos, adott esetben halogénatommal vagy hidroxilcsoporttal szubsztituált alkilcsoport, és a sazaggatott vonal az indolgyűrű 5 és 5a helyzete között további kötés jelenlétét jelképezi. A találmány szerint különösen olyan (I’) általános képletű indolobenzoxazin-származékokat állítunk elő, amelyek az I általános képletnek felelnek meg, és ahol R, R, és a szaggatott vonal jelentése a fenti és R2 jelen­tése hidrogénatom vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport, továbbá különösen előnyösen olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben az 5 és 5a helyzet között az indolgyűrűn a szaggatott vonal további kötést jelent. Az (I’) és az (I) általános képletű vegyületekben az 1-5 szénatomos alkilcsoport jelenthet például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil- vagy pentil­­csoportot, ha az alkilcsoport szubsztituált, akkor a szub­­sztituens halogénatom, különösen klóratom vagy hid­­roxilcsoport lehet. A 7—12 szénatomos fenilalkilcsoport pl. benzil- vagy fenetilcsoportot jelenthet. Az ásványi vagy szerves savakkal képezett savaddíciós sókra példaképpen megemlíthető a sósavval, hidrogén­­bromiddal, hidrogénjodiddal, salétromsavval, kénsawal, foszforsavval, ecetsavval, hangyasavval, propionsawal, benzoesawal, maleinsawal, fumársawal, borostyánkő­savval, borkősavval, citromsavval, oxálsawal, dioxilsav­­val, aszparaginsawal, alkánszulfonsavakkal, pl. metán- és etánszulfonsawal, arilszulfonsavakkal, pl. benzol­vagy paratoluolszulfonsawal, és arilkarbonsavakkal kép­zett sók. A szaggatott vonallal jelzett kötés a morfolingyűrű­­ben azt jelenti, hogy a morfolinogyűrű és a ciklohexán­­gyűrű közötti kötés transzkonfigurációjú. Természetesen a racém izomer, valamint a megfelelő optikailag aktív izomerek is a találmány tárgyát képezik. A találmány szerinti eljárás szerint kapott vegyületek közül különösen az olyan (I) általános képlettel jellem­zett származékok, valamint ásványi vagy szerves savak­kal képzett savaddíciós sóik említhetők meg, melyekre jellemző, hogy az I általános képletben R jelentése hidro­génatom, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szén­atomos alkilcsoport. Utóbbiak közül különösen előnyösek azok a szárma­zékok, amelyeknél az (I) általános képletben Rj jelen­tése hidrogén- vagy brómatom, R2 jelentése hidrogén­­atom vagy 1—5 szénatomos alkilcsoport, vagy ezek ásványi savakkal vagy szerves savakkal képezett addíciós sói és különösen előnyösek a példában leírt szárma­zékok. Az (T) általános képletű származékok és sóik elő­állítása a találmány szerint a következőképpen történik: a (II) képletű vegyületet, ahol R"2 jelentése hidro­génatom, előnyösen egy fémhidriddel redukáljuk, (III) képletű vegyületet kapunk, amelyben R''2 jelentése a fenti, a kapott terméket klóracetilkloriddal reágáltat­­juk, ás így (IV) képletű vegyületet kapunk - amely kép­letben R”2 jelentése a fenti — a kapott vegyületet elő­nyösen erős bázissal ciklizálva (V) képletű vegyület keletkezik - ahol R”2 jelentése a fenti - melyet előnyö­sen egy fémhidriddel redukálva (I’A) képletű vegyületet kapunk — ahol R”2 jelentése a fenti —, amely megfelel az olyan I’ általános képletű vegyületnek, amelyben R’2 jelentése azonos R”2 jelentésével,R! jelentése hidro­génatom és R jelentése benzilcsoport és az 5 és 5a hely­zet között egyszeres vegyértékkötés van jelen; az (I’A) képletű terméket kívánt esetben a) egy (VI) általános képletű halogeniddel - ahol Hal jelentése klór-, bróm vagy jódatom és R’”2 jelentése azonos R’2 jelentésével azzal a különbséggel, hogy hidro­génatomtól és halogénalkilcsoporttól eltérő - reagáltat­­juk, és (I’b) általános képletű vegyületet kapunk - ahol R’”2 jelentése a fenti —, és a vegyület megfelel az olyan (T) általános képletű vegyületnek, ahol R’2 jelentése R’”2 jelentésével azonos, Rj jelentése hidrogénatom, R jelentése benzilcsoport és az 5 és 5a helyzet között egyszeres vegyértékkötés van, és amely (I’b) általános képletű vegyületet kívánt esetben, ha R’”2 jelentése hidroxialkilcsoport, halogénezőszerrel kezelünk, és (I”b) általános képletű vegyületet kapunk — ahol R””2 jelen­tése 1 -5 szénatomos halogénalkilcsoport -, amely olyan (I’) általános képletű vegyületnek felel meg, amelyben R’2 jelentése azonos R””2 jelentésével. Rj jelentése hidrogénatom, R jelentése benzilcsoport és az 5 és 5a helyzet között egyszeres vegyértékköt is van, vagy b) az (I’A) képletű vegyületet formilező szerrel kezel­jük, majd redukáljuk, így (I’c) képletű vegyületet kapunk, amely olyan (I’) általános képletű terméknek felel meg, ahol R’2 jelentése metiocsoport, Rj jelentése hidrogénatom, R jelentése benzilcsoport és az 5 és 5a helyzet között egyszeres vegyértékkötés van, és a fenti eljárások bármelyikével kapott (I’A), (PB), (I”b) és (I’c) általános képletű termékeket kívánt esetben hidrogenili­­záljuk, és így egy (I’d) általános képletű vegyületet kapunk, amelyben R’2 jelentése a fenti és amely megfelel az (IA), Ob). (I”b) és (I’c) termékekben a nitrogén­­atom szubsztituensének, és az (I’d) termék megfelel az olyan (T) általános képletű vegyületeknek, ahol R’2 jelentése a fenti, R és Rí jelentése hidrogénatom és az 5 és 5a helyzet között egyszeres vegyértékkötés van. Az (I’d) képletű terméket kívánt esetben i) izoláljuk, vagy ii) egy (VII) általános képletű halogeniddel reaáltat­­juk - ahol Had jelentése klór-, bróm- vagy jódatom, R’ jelentése 1—5 szénatomos alkilcsoport vagy 7—12 szén­atomos fenilalkilcsoport —, és (I”d) általános képletű terméket kapunk — ahol R’ és R’2 jelentése a fenti, de R’2 nem lehet hidrogénatom -, mely vegyület olyan (I’) általános képletű terméknek felel meg — ahol R’2 jelen­tése a fenti, R! jelentése hidrogénatom, R jelentése azoncs R’ jelentésével és az 5 és 5a helyzet között egy­szeres vegyértékkötés van, vagy iii) egy (l’D) általános képletű vegyületet előnyösen egy hidridion megkötőszerrel dehidrogénezünk, és egy (I’e) általános képletű terméket kapunk - ahol R’2 jelentése a fenti-, és a termék olyan (T) általános képletű vegyületnek felel meg, ahol R’2 jelentése a fenti, R és R] jelentése hidrogénatom, az 5 és 5a helyzet között további kötés van, és amely (lg) általános képletű terméket kívánt esetben izolálunk, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents