183303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-galaktozioáz enzim előállítására és raffinóz ezen enzim alkalmazásával végzett hidrolízisére

1 183 303 2 A találmány tárgya: eljárás az alfa-galaktozidáz enzim (E. C. 3.2.1.2.2) egy, a Saccharomyces genushoz tartozó mikroorganizmus tenyésztésével való előállítására, vala­mint a raffinóz ezen enzim alkalmazásával végzett hidro­lízisére. A raffinóz — egy triszaccharid, amely jelentős meny­­nyiségben fordul elő a cukorrépában — gátolja a szaccha­­róz kristályosítását és ennek következtében csökken az extrakció kitermelése. Ez a körülmény komoly gazdasági problémát jelent a cukorgyárakban, amennyiben a raffi­nóz hidrolízise elkerülhetetlenné válik mind a kinyert cukor minőségének, mind a kristályosítási eljárás kiter­melésének javítása érdekében. Számos közlemény ismertet enzimes eljárásokat a raf­finóz hidrolízisére, amelyek keretében az Absidia, Asper­gillus, Bacillus, Circinella, Escherichia, Micrococcus, Mortierella, Pénicillium és más genusokhoz tartozó kü­lönböző mikroorganizmus specieseket alkalmaznak. A C. A. 62 16657. sz. referátum enzimeknek extrák­­cióval való elkülönítését úja le általánosságban, a C. A. 91 105014 referátum pedig a Saccharomyces cerevisiae aktivitásának mutáció révén való növelésére szolgáló el­járást ismertet. Számos mikroorganizmus tenyésztése során azonban a sejtkivonat nemcsak alfa-galaktozidázt, hanem inver­­tázt is tartalmaz, ily módon a cukorrépa-melasz kezelése során a raffinóz hidrolízisét a szaccharóz nem kívánt hid­rolízise kíséri. A találmány szerinti eljárás legnagyobb előnye az, hogy az általunk kiválasztott — és a Saccharomyces ge­nushoz tartozó — mikroorganizmus szerencsés módon egyesíti az előnyös tenyésztési idő megvalósításának le­hetőségét — amely egyértelműen rövidebb, mint a pené­szek esetében szükséges idő — azzal a tulajdonsággal, hogy magas alfa-galaktozidáz aktivitással rendelkezik, in­­vertáz aktivitás nélkül. Ezt a mikroorganizmust, amelyet olaj feldolgozók szennyvizéből különítettünk el a monterotondói kerület­ben (Róma, Olaszország), Saccharomyces cerevisiae var. oleaceus-ként osztályoztuk és a Northern Regional Center of the US Department of Agriculture intézetben (Peoria, 111) helyeztük letétbe, ahol az az NRRL Y 12056 számot kapta. A tenyésztési, morfológiai és fiziológiai jellemzőket az alábbiakban mutatjuk be. A — Tenyésztési jellemzők 1. Szilárd táptalaj (3 napos tenyésztés) : maláta­­agar. A telepek vaj-konzisztenciájúak, krém szí­nűek és fényesek. 2. Folyékony tápközeg (3 napos tenyésztés) : ma­látakivonat. Üledék képződik. B - Morfológiai jellemzők 1. A vegetatív sejtek jellemzői: A sejtek ellipszis alakúak, hengeresek és olykor megnyúltak. 2. Pszeudomicélium vagy valódi micélium képző­dése: Anaerob körülmények között voluminózus pszeudomicélium van jelen. C — Szaporodási jellemzők A vegetatív sejtek közvetlenül alakulnak át ascu­­sokká, amelyek 1-4 gömb alakú spórát tartalmaz­nak. D - Fiziológiai jellemzők: A szénforrások hasznosítása: a) Fermentáció: S. cerevisiae var. oie a ce us glukóz + galaktóz — maltóz — trehalóz — melibióz + raffinóz — b) Asszimiláció: S. cerevisiae var. oleaceus glukóz + galaktóz +,— maltóz — trehalóz +,— melibióz + raffinóz +,— D-mannit +,— D-glucit +,— etanol +,— glicerin +,— DL-tejsav +,­A többi szénvegyület nem asszimilálható. 2. A nitrogénvegyületek asszimilációja: káliumnitrát: negatív 3. Növekedés 37 °C-on: pozitív. Az osztályozáshoz a J. P. Van der Walt által közölt sémát (The Yeasts, 2. kiadás, kiadó: J. Lodder) követ­tük. A találmány szerinti törzsek tenyészetei aerób körül­mények között bármely ismert eljárás szerint előállítha­tok, például felületi tenyészetként vagy előnyösen süllyesztett tenyészet formájában, kevertetett fermento­­rok alkalmazásával. A tápközeg, amely szilárd vagy folyékony lehet, egy asszimilálható szénforrást, egy nítrogénforrást és ásványi sókat tartalmaz. Szénforrásként glukózt, melibiózt, raffinózt vagy más cukrokat, glicerint és nátriumacetátot használhatunk. Nitrogénforrásként szervetlen és szerves nitrogén­vegyületek, például húskivonat, élesztőkivonat, pepton, tripton, aminosavak, kazein-hidrolizátumok, szójaliszt és ammóniumsók használhatók. Az említett mikroorganizmusok alkalmazásával egy másik lényeges előny jár együtt, nevezetesen az a tény, hogy az enzim ezek glukózon való tenyésztése során kép­ződik (az enzim konstitutív). Egy megfelelő tápközeg összetétele például a követ­kező: élesztőkivonat 5—20 g/1 glukóz 10 g/1 NaH2 P04, MgS04, (NH4 )2 S04 nyomok 1 g/1 A tenyésztés pH-tartománya 4—7, előnyösen 5,0— 5,5, a hőmérséklet 20—40 °C, előnyösen 25—28 °C. Az enzimtermelés fokozható kis mennyiségű melibióz hozzáadásával, amely, mint tudjuk, a raffinóz részleges hidrolízisével előállított diszaccharid. A melibióz közvet­lenül a táptalajhoz adható, beoltás előtt, vagy a tenyé­szethez, a logaritmikus növekedés szakaszának lezajlása után. Az indukciós idő 16 és 72 óra között változik, és előnyösen 40—48 óra. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents