183234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív cisz-14-oxo-e-homo-eburnán enantioszelektív szintézisére
1 183 234 2 kinoIizin-5-ium-perklorát 1000 mg-ját (2,13 mmól) 15 ml dekalinban 160-170 °C-on keverés közben 25 percig melegítjük. Az anyag gázfejlődés közben megörülik. A lehűlt reakcioelegyet szűrjük, a szűrön maradó szilárd anyagot háromszor 5 ml éterrel dekalinmentesítjük, majd szárítjuk. így 880 mg cím szerinti vegyületet állítunk elő. Kitermelés: 97,2 %. = -19° IR(KBr): 3350 (indol NH), 1710, 1620 (karboxilát), 1580,1520 cm'1 (C=N). 4. példa (-)-la-Etil-lß-metoxikarboniletil-l,2,3,4,6,7,12,12haoktah idro -in do lo{2,3-a\ kin oliz in 660 mg (1,55 mmól) 3. példában előállított (-)-laetilld-karboxietil-l,2,3,4,6,7-hexahidro-12.H-indolo[2,3-a]kinolizin-5-ium-perklorátot 10 ml abszolút dimetilformamidban oldunk és 800 mg 10%-os előhidrogénezett csontszenes palládium katalizátor jelenlétében redukáljuk. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a katalizátort az elegyből szűréssel eltávolítjuk, a szűrőn fennmaradt katalizátort kétszer 5 ml dimetilfomiamiddal mossuk, majd az egyesített szerves fázisokat 1—2 Hgmm nyomáson szárazra pároljuk. A visszamaradó olajat 15 ml diklórmetán és 5 ml metanol elegyében oldjuk és az oldathoz külső jeges hűtés mellett keverés közben feleslegben diazometán diklórmetánnal készített oldatát (A. Vogel: Practical Organic Chemistry 971. o. 3. kiadás) adjuk. A reakció lefolyását vékonyrétegkromatográfiásan (KG-G, benzol: metanol 14:3) követjük. A reakcióelegyből az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot 20 ml diklórmetánban oldjuk és az oldatot 5 ml 10%-os vizes nátriumkarbonát-oldattal összerázva a bázist felszabadítjuk. Újabb 5 ml-es diklórmetános extrakció után a szerves fázisokat elválasztjuk, egyesítjük, szilárd vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletből az oldószert vákuumban eltávolítjuk. 610 mg olaj marad vissza, mely főkomponensként a cím szerinti vegyületet tartalmazza. A 610 mg-os anyagkeveréket preparatív rétegkromatográfia (KG—PF254 + 366' benzol:metanol 140:30, eluálás: aceton) segítségével három komponensre választjuk szét. A legkisebb Rf értékű anyag súlya: 240 mg. Kitermelés: 45,5 %, ez a cím szerinti vegyület. A nyerstermék forgatása: [a]"?1 = —92°; [aÚJ = D 5 46 = -110° (c = 2,14, diklórmetánban). A 240 mg olajat 0,5 ml metanolban oldjuk és az oldat pH-ját sósavas metanollal 6-ra állítjuk. A kivált kristályokat szűrjük, szárítjuk. így 180 mg, a cím szerinti vegyület sósavas sóját állítjuk eíő. Kitermelés: 40,0 %, [a]22 = _118«; [orjJJ6 = -143° (c = 1,38, diklórmetánban. A sósavas sóból felszabadított bázisokból készült forgatások). Az eddig mért maximális érték: [a]p5 = -121° (c = 2,02, diklórmetánban, RI-633 alapszámú szabadalmi bejelentés) ÍR(KBr): 3400 (indol NH), 1735 cm'1 (észter CO). A vegyület 1H-NMR és MS spektruma megegyezik az Rí 633 alapszámú szabadalmi bejelentésben előállított vegyület színképével. Melléktermékként még 50 mg (kitermelés: 10,5 %) (+)-14-oxo-E-homo-eburnán izolálható olajos formában. A legnagyobb Rf értékű anyagot 35 mg (kitermelés: 7,3 %) mennyiségben, mint a (+)-14-oxo-3-epi-E-homoeburnán-t tudtuk izolálni olajos formában. [a]p4 = + 61° (c = 1, diklórmetánban). Az Rf értékek az alábbi sorrendben csökkennek: (+)- 14-oxo-3-epi-E-homo-eburnán > (+)-14-oxo-E-homoeburnán > (-)-la-etil-l/3-metoxikarboniletil-I,2,3,4,6,7, 12,12a-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin (KG—G benzol: metanol 14:3). 5- példa (+)-14-Oxo-E homo-eburndn (3a,] 7aj A 3. példa szerint előállított (-)-la-etil-l(3-karboxietil - 1,23,4,6,7 - hexahidro - 32H - indolo[2,3-a]kinolizin-5-ium-perklorát 400 mg (0,943 mmóí)-ját 9 ml abszolút dimetilformamidban oldjuk és 800 mg előhidrogénezett 10%-os csontszenes palládium katalizátorai redukáljuk. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a reakcióelegyből a katalizátort szűrjük. A szűrőn maradt katalizátort kétszer 5 ml dimetilformamiddal mossuk, az egyesített szerves fázisokat 50-60 °C fürdő hőmérséideten 1—2 Hgmm vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradt olajos konzisztenciájú anyagot jeges hűtés közben 3 ml foszforoxikloridban oldjuk és az oldatot két-három napon át szobahőmérsékleten tartjuk. A reakcióelegyhez 5 ml benzolt adunk és az el nem reagált foszforoxikloridot vákuumban desztillációval eltávolítjuk. A maradékhoz jéghűtés közben 5 ml vizet adunk, majd tömény vizes ammóniuinhidroxid-oldattal pH = 9-ig lúgosítjuk. A kivált szerves anyagot háromszor 8 ml diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat szilárd vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletből az oldószert vákuumban desztillációval eltávolítjuk. A desztilláció után visszamaradt 420 mg olajos állapotú anyagkeveréket preparatív rétegkromatográfiás úton választjuk szét (KG-PF254 + 366' benzol:metanol 140:30, eluálás aceton). A kisebb Rf értékű anyag a cím szerinti vegyület. Súlya: 129 mg (olajos). Kitermelés: 44,4 %. [ajp4 = +13°; [a]54§ = +19° (c = 2, diklórmetánban). A 100 mg olajat 0,5 ml metanollal kristályosítjuk, így 117 mg (40 %) cím szerinti vegyület állítható elő, kristályos formában. [a]p4 = +12°; [o:]?^6 = +18° (c = 1, diklórmetánban). Olvadáspont: 150°C (metanol) (irod.: 151 °C, 163 769 számú magyar szabadalmi leírás). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
