183211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdei rövid választék sarangolására és szállítására, valamint berendezés az eljárás szerinti szállítás foganatosítására
183 211 2 A találmány tárgya eljárás a kitermelt erdei rövid választék sarangolására és ezután következő szállítására. Tárgya még a találmánynak a találmány szerinti szállító eljárás foganatosítását lehetővé tevő berendezés. Sarangolás alatt azt a műveletet értjük, amikor akitermelt faanyagot szépen elrendezett halmokba rakják, erdei rövid választék alatt pedig fűrészárut, bálásárut és kévés árut értünk. Ilyen erdei rövid választék például a papírfa, farostfa, bányafa, egyéb fagyártmányfa, vagy a széna-, cellulózbála és a nád, kender. Az egyszerűség kedvéért faanyagot fogok a továbbiakban említeni,. ami alatt mindvégig erdei rövid választékot kell érteni. A technika jelenlegi állása szerinti sarangolási módszer következtében rendkívül nagy nehézségek keletkeznek a faanyag további szállítása és kezelése során. Ezek a nehézségek különösen mostanában váltak a fakitermelés termelékenységét erőteljesen akadályozó tényezővé, amikor a gépesítés az erdészetben is egyre nagyobb teret hódít. Jelenleg a sarangolást ügy végzik, hogy a nyiladékon, ahol a farakást ki akarják alakítani, keresztrakatot képeznek. A keresztrakat úgy jön létre, hogy a faanyagot egymás fölött, egymásra merőlegesen helyezik el. A keresztrakat után pedig a többi faanyagot egymás mellett,egymással párhuzamosan helyezik el a földön tetszőleges hosszban. A farakás túlsó végén szintén keresztrakatot képeznek. A két keresztrakat között tehát gyakorlatilag tetszőleges hosszúságú, ömlesztett rész van, ahol a faanyag egymással párhuzamosan van a földön elhelyezve. A szállítás ezek után úgy történik, hogy a faanyagot kézi erővel a szállító eszközre rakják. A célállomáson ugyanez a folyamat fordítva játszódik le: a faanyagot kézzel a földre rakják, ahol szintén keresztrakatokat és köztük hosszú ömlesztett részt alakítanak ki. Ez a rakodási módszer rendkívül nagy fizikai megterhelést jelent. Az egyes darabok 50 kg-nál nehezebbek, gyakran megközelíti súlyuk a 100 kg-ot. Ezeket általában egy ember rakja fel a szállítóeszköz platójára, amihez majdnem fejmagasságig kell emelnie. A szállítóeszközön újabb ember áll, aki a fölrakott faanyagot összerendezi a platón. Az ember ilyen megterhelés mellett hamar kifárad. A művelet ráadásul rendkívül balesetveszélyes. Mindehhez járul, hogy csak jó időben lehet végezni, mert esőben az emberek védtelenek, hamar átáznak. A faanyag megszívja magát vízzel, kérge csúszóssá válik és súlya megsokszorozódik. Kézzel emelni nem lehet, szállításkor lecsúszik a járműről, ráadásul ilyenkor a talaj is csúszós, sáros. A gépesítés terjedésének legfőbb akadályát az jelenti, hogy nincs olyan eszköz, amely a keresztrakatok közötti ömlesztett részben levő faanyagot kíméletesen meg tudná fogni és föl tudná emelni. Kanalas darukat alkalmaznak erre a célra, amelyek nagy, ujjszerű karokkal rendelkeznek. Ezeket szétnyitva a daru kanalát be kell verni faanyag közé, ami után a kanál összezár és a beszorult faanyagot fölemeli. Miután a szállítóeszköz platóján a kanál szétnyílt és a faanyag kijött belőle, teljes a rendezetlenség a platón, úgyhogy a faanyagot itt is sorba kell rakni. A kanál nagymértékben roncsolja a faanyagot, ezzel erősen csökkenti a kitermelt fa minőségét, valamint a kanál is gyorsan tönkremegy. Ráadásul ez a rakodási módszer is balesetveszélyes, mert az emelés során a kanálból kicsúszhat egy-egy fa, és a szállítóeszközre: rakott fákat sem lehet annyira összerendezni, hogy azok ne lennének a szállítás közben fokozott mértékben kitéve a leesés veszélyeinek. Mindehhez járul, hogy a faanyagot többször át kell rakni, amíg az erdőből végső felhasználásuk helyére 5 kerülnek. A fát kijuttatják a közelítő nyomra vagy nyiladékra, ott sarangolják. Ezután szállítóeszközre rakják, amellyel a kitermelő a feladó állomásra szállítja. Ott többnyire lerakják, majd később vagonokba vagy uszályba, tehát újra szállítóeszközre rakják. A célállomáson a 10 vagonból vagy uszályból kirakják, ezután - többnyire a felhasználó — újabb szállítóeszközre rakja a faanyagot és telephelyére szállítja. Jó esetben itt rögtön a felhasználás helyére kerül, általánosabb esetben azonban a felhasználó telephelyén tárolja, tehát újra lerakja a faanya- 15 got. Amikor szükség van rá, akkor újra szállítóeszközre kell rakni és a felhasználás helyére kell szállítani. Ez az előbbi fejtegetés általános esetet ír le, ennél sokkal bonyolultabb esetek is előfordulnak. Érthető tehát, hogy milyen óriási élőmunka-igény jelentkezik, 20 és hogy a szállítás mennyire nehézkes, időigényes. Ez megmutatkozik abban is, hogy igen gyakran és nagy összegű fekbért kell fizetni, mert nincs munkaerő, aki a rakodást elvégezné, vagy az időjárás azt nem teszi lehetővé. 25 A találmánnyal célom a fenti valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése, olyan sarangolási rendszer kidolgozása, amely a megfelelő berendezéssel együtt egyszerű szállítást tesz lehetővé. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan saran- 30 golás kialakítása, ahol a rakodásnak sokkal kisebb az élőmunka-igénye, a szállítás és rakodás során a fa és a rakodóberendezés nem sérülnek, nehéz fizikai munkára nincs egyáltalán szükség és a dolgozók az időjárás viszontagságainak sincsenek kitéve. 35 A találmány alapja az a felismerés, hogy a sarangolást úgy kell elvégezni, hogy ömlesztett farakás helyett egységcsomagokat alakítsunk ki olyan módon, hogy ezeket kötözőanyaggal körbe lehessen kötni, amelyeknél fogva a faanyag könnyen felemelhet övé válik. 40 A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány a faanyag sarangolására vonatkozó eljárás esetében abban van, hogy a felvágott erdei rövid választékot alátétfára merőlegesen sarangoljuk úgy, hogy egymástól egyenlő távolságra választófákat helyezünk el és egységcsomagot ala- 45 kítunk ki. A megoldás jelentősége abban van, hogy az alátétfára helyezett és egymástól választófákkal elkülönített egységcsomagokat valamilyen kötözőanyaggal könynyedén körbeköthetjük, amivel a faanyag könnyen emelhetővé válik. Nincs ekkor tehát szükség kézi rakodásra' 50 vagy kanalas eszközökre, ráadásul a daruk és egyéb emelőeszközök élettartama a kíméletes rakodásssal sokszorosára nő. A méretek tekintetében az célszerű, ha két normál méretű egységcsomagot alakítunk ki. 55 Az ilyen módon sarangolt faanyag szállítására vonatkozó eljárással kapcsolatban a továbbfejlesztés, azaz maga a találmány abban van, hogy egységcsomagban levő faanyagot két helyen kötözzük úgy, hogy az egységcsomag két vége közelében egy-egy kötöző anyaggal az egy- 60 ségcsomagot körbekerítjük, ezután a kötözőanyagot billenésgátlóhoz csatlakoztatjuk, amit emelőeszközhöz kapcsolunk, a kötözőanyagot az egységcsomagra feszítjük és ebben a helyzetében rögzítjük, majd az egységcsomagot az emelőeszközzel szállítóeszközre juttatjuk 65 és a kötözőanyagot elválasztjuk a billenésgátlótól. Ennek 2
