183211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdei rövid választék sarangolására és szállítására, valamint berendezés az eljárás szerinti szállítás foganatosítására
1 183 211 2 a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy semmiféle különösebb fizikai megterheléssel nem jár együtt a dolgozókra nézve. Itt a dolgozó egyetlen feladata, hogy a kötözőanyagot, például a drótkötelet az egységcsomagra helyezze, a billenésgátlóra akassza és az egységcsomagra feszítse, ami során a földtől való elemelkedés után csak a szorítógyűrűt kell zárnia. Ez pedig semmiféle balesetveszélyt vagy különösebb fizikai megerőltetést nem jelent, a fák nem tudnak leesni, elszóródni. A faanyag szempontjából pedig azért fontos ez a megoldás, mert a faanyag semmiféle károsodása sem lép fel az ilyen rakodási eljárás során. A szállítás hatékonysága szempontjából pedig azért jelentős, mert sokkal nagyobb mennyiségű fát lehet időegység alatt megmozgatni, mint a korábbi megoldások esetében és a lerakodás is éppen olyan gyorsan történhet, mint a fölrakodás, mert a fák a szállítóeszközön egységcsomagban maradnak. Lehetséges természetesen az is, hogy a lerakodáskor nem őrizzük meg az egységcsomagokat, hanem a faanyagot ömlesztetten tároljuk vagy szállítjuk. Ilyenkor a találmány alkalmazása a fentieken kívül még azzal az előnnyel is jár, hogy a lerakott anyagot nem kell rendezni, hanem a kötözőanyag levétele után rögtön rendezett állapotban van. A találmány szerinti szállítási eljárást egyszerűen foganatosító, kötözőanyagot is alkalmazó berendezéssel kapcsolatban az a továbbfejlesztés, azaz maga a találmány, hogy a kötözőanyag mindkét vége hurokban végződik, a kötözőeszközön rajta elmozduló szorító és a kötözőeszközön szintén elmozduló, az egyik hurok kapcsolódása számára kampó van, a másik hurok pedig emelőeszközhöz kapcsolt billenésgátlóhoz van csatlakoztatva. A megoldás jelentősége abban van, hogy a kötözőanyag ilyen kialakítása mellett igen egyszerűen lehet az egységcsomagot körbekötni, a szorítóval pedig az egységcsomagra feszíteni és ott rögzíteni. A billenésgátlónak az a jelentősége, hogy kiküszöböli a súlyeloszlásbeli egyenlőtlenséget, amely annak következtében jön létre, hogy egyrészt a kötözőanyag a rön-, kök végétől a két oldalon nem mindig egyforma távolságban van, másrészt a fák egyik vége rendszerint nehezebb, mint a másik. A kampót rögzíthetjük a szorítóhoz is, ekkor bizto-^ sítva van, hogy a szorítóval együtt - elmozdul a kötő- ; zőanyagon. A szorító egyik lehetséges kialakítása, amikor egymáshoz képest elmozdítható két részből áll, az egyik résznek csőszerű nyúlványa van, amelyen a másik rész elforgathatóan van rögzítve és amelyben a kötözőanyag van, a csőszerű nyúlványon rés van, ebben szorítóelem van elmoz-; díthatóan elhelyezve, a másik részen a réssel egyvonalban; menedékes vezetőpálya van kialakítva, amelyhez a szorítóelem csatlakozik, a két részhez pedig egy-egy kar van ; erősítve. Ha a kampót itt a szorítóval egybeépítjük, j akkor az az egyik részen van. A szorító elem másik célszerű kiviteli alakjában vezetőcsőből és ehhez csatlakoztatott racsniból áll, a vezetőcső a kötözőanyagon van elmozdíthatóan elhelyezve, a szorító két oldalán pótkötél van a kötözőanyaghoz rögzítve, a pótkötél racsnin van átvezetve és ék alakú keresztmetszetű, hegyükkel az emelőeszközhöz való kapcsolódással ellentétes irányba mutató, egymástól egyenlő távolságra elhelyezett ütközőkkel van ellátva, a ráesni az ütközőknek csak egy irányba való áthaladását megszüntető kioldóval rendelkezik. Egybeépítés esetén a kampó a vezetőcsőhöz van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés egyéb célszerű kiviteli alakjában a billenésgátló trapéz alakú, amelynek oldalai legalább részben zárt szelvényből vannak, a két párhuzamos oldal közepüknél merevítővel van összekötve, a merevítő a rövidebbik párhuzamos oldalon túlnyúlik, itt billenőfej van csatlakoztatva, a billenőfej a merevítővel párhuzamosan két egymással párhuzamos lapban végződik, a lapok pedig rájuk merőleges és egytengelyű furattal vannak ellátva, a hosszabbik párhuzamos oldal két végénél egy-egy fül van a kötözőanyag felakasztására. A kötözőanyag a legegyszerűbb és legcélszerűbb esetben drótkötél. A találmány további részleteit a csatolt rajzra való hivatkozással a kiviteli példák kapcsán mutatom be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti sarangolási eljárás alapján kialakított farakás részletét mutatja oldalnézetben; a 2. ábra a találmány szerinti szállítási eljárás és a foganatosítására szolgáló berendezés kapcsán a levegőbe emelt egységcsomagot mutatja; a 3. ábra a találmány szerinti berendezés részletének vázlatos nézete; a 4. ábra a 3. ábra részlete: a szorító egyik kiviteli alakjának metszete; az 5. ábra a 4. ábra szerinti kiviteli alak az abban az ábrában látható metszési irányra merőleges metszetben; a 6. ábra a találmány szerinti berendezés másik kiviteli alakja részletének vázlatos nézete; a 7. ábra a 6. ábra részlete: a szorító másik kiviteli alakjának metszete; a 8. ábra a berendezés másik kiviteli alakjának vázlatos nézete; a 9. és 10. ábra a találmány szerinti berendezés további részletének: a billenésgátlónak két nézete. A találmány szerinti sarangolási eljárást az 1. ábra kapcsán mutatom be. Mint ahogy itt látható, a farakást úgy készítjük, hogy nincs a végén keresztrakat, hanem 2 végfával támasztjuk meg a faanyagot. A fák alatt egymással párhuzamosan két 1 alátétfa van, ezekhez csatlakozik a 2 végfa. A faanyagot az 1 alátétfán kezdjük fölrakni, majd a 2 végfától meghatározott távolságra 3 választófát helyezünk el. Ezután a 2 végfa és a 3 választófa közötti helyet kitöltjük az egymással párhuzamosan elhelyezett faanyaggal. Ilyen módon 4 egységcsomag jön létre. Ennek az egységcsomagnak a célszerű mérete két normál űrméter, ami legfeljebb 10—12 q-nyi súlyt jelent. Ezután folytatjuk a fának az 1 alátétfákra való helyezését, majd megfelelő távolságra ismét 3 választó fát helyezünk el. Az 1, 3 választófák, illetve a 2 végfák és a 3 választófák közötti távolságot az éppen sarangolt faanyag mérete határozza meg, a cél az, hogy a kialakított 4 egységcsomagok mérete minél inkább egyforma legyen, minél pontosabban megközelítse a két normál űnméter méretet. Amikor a farakást be akarjuk fejezni, akkor az utolsó 4 egységcsomag végénél ismét 2 végfát helyezünk el. A farakás ilyen módon nem keresztrakatok közötti ömlesztett sarangot képez, hanem az 1 alátétfákra helyezett egyforma méretű 4 egységcsomagok sorozatából áll. Ezután válik lehetségessé a találmány szerinti szállítási eljárás alkalmazása. Miután a 4 egységcsomagok egyrészt 3 választófákkal egymástól, másrészt az 1 alátétfákkal a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
