183120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aralkilaminok előállítására

1 183 120 2 A találmány tárgya új eljárás aralkil-aminok elő­állítására aralken.álok vagy aralkanálok és szekunder aminok reagáltatásával. A szakirodalomból ismert, hogy a tercier aminok szekunder aminoknak és karbonilvegyületeknek hidro­gén és hidrogénező katalizátor jelenlétében való reagál­tatásával állíthatók elő (Houben-Weyl : Methoden der organischen Chemie, 4/2. kötet, 328. oldal; 11/1. kötet, 602. és 643. oldal). Az 1 179 947 számú német szövet­ségi köztársasági szabadalmi leírás N-alkilezett aromás aminok előállítását ismerteti, aromás aminoknak - az aromás gyűrű-rendszer megkímélése mellett — reduktív alkilezésével, palládium-ezüst katalizátor jelenlétében. A 2 118 283 számú német szövetségi köztársasági nyil­­vánosságrahozatali irat is tercier alifás vagy cikloalifás aminok előállítását ismerteti, palládium-ezüst katalizátor jelenlétében úgy, hogy alifás vagy cikloalifás karbonil­­vegyületeket hidrogén jelenlétében szekunder aminokkal reagáltatnak. Az alkalmazott katalizátornak az az előnye, hogy a szekunder aminok telített karbonil­­vegyületekkel való reduktív alkilezése jó kitermeléssel és melléktermékektől mentesen végezhető. Alkalmas karbonilvegyületek különösen a telített ketonok, például az aceton, metil-etil-eton, ciklopentanon, ciklohexanon és elvben azok az aldehidek is, amelyek egyáltalán nem vagy csak kevéssé hajlamosak aldol-kondenzációra, pél­dául a formaldehid, izobutir-aldehid, 2-etilhexanál. A 2 830 999 számú német szövetségi köztársasági nyil­ván osságrahozatali irat sztereoizomer N-aralkil-2,6-di­­metil-morfolinok előállítását ismerteti sztereoizomer 2,6- dimetil-morfolinok és karbonilvegyületek hidrogén és palládium-ezüst katalizátor jelenlétében való reagálta­tásával. Megállapítottuk, hogy az I általános képletű aminok — ebben a képletben R'% hidrogénatomot vagy 1-10 szénatomos alifás csoportot, 5—7 szénatomos cikloalifás csoportot vagy 1—6 szénatomos alkoxicsoportot; R2, R3 és R4 hidrogénatomot vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoportot; X1, X2, X3 és X4 hidrogénatomot vagy 1—4 szén­atomos alkilcsoportot; A —(CH)n—, -CH-N-CH-, -CH-O-CH- általános I I I I I I X5 X6 X7 X® X9 X10 képletű csoportot jelent; és ezekben a képletekben Xs, X6, X7, X8, X9 és X10 hidrogénatomot vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoportot jelent, és n értéke 2, 3 vagy 4 — egyszerű módon előállíthatok úgy, hogy egy II általános képletű szekunder amint — ebben a képletben X1, X2, X3, X4 és A jelentése a fentiekkel megegyezd - és egy III általános képletű karbonilvegyületet — ebben a kép­letben R1, R2, R3 és R4 jelentése a fentiekkel meg­egyező és a szaggatott vonallal jelzett kötés kettős kötést vagy egy egyszerű kötést jelent — hidrogén és egy olyan hidrogénező katalizátor jelenlétében reagáltatunk, amely­ben a palládium és a cink, a kadmium, a mangán és/vagy a ritka földfémek egy oxidjának keveréke közömbös hor­dozóanyagon van. A közömbös hordozóanyag például alumínium-oxid, kovasav vagy aktívszén. A műveletet előnyösen 10 és 200 °C közötti hőmérsékleten, előnyö­sen 20 és 160 °C között végezzük; légköri nyomáson vagy legfeljebb 300 bar-ig teijedő nyomáson dolgoz­hatunk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy egységes vég­termékek előállításához felhasználhatók különösen olyan érzékeny karbonilvegyületek — például «j3-telítetlen aldehidek vagy ketonok — amelyek kettős kötésére ami­nok addicionálhatnak, és ebben az esetben a kapott vég­termék nem lenne egységes, vagy olyan aldehidek, illetve ketonok használhatók, amelyek például aldol-kondenzá­cióra hajlamosak. A találmány szerinti eljárásnak az is előnye, hogy a kívánt I általános képletű végtermék - az alkalmazott katalizátorok nagyfokú szelektivitásának kö­vetkeztében - igen tiszta. így az ilyen típusú reakciók­nál várható melléktermékek alig keletkeznek, például a. karbonilvegyületek hidrogéneződésénél várhatóan ke­letkező IV általános képletű alkoholok vagy az V, illetve VT általános képletű telítetlen aminok. Kevésbé szelektív katalizátor, például az ismert pallá­dium-ezüst katalizátor (1 179 947 számú német szövet­ségi köztársasági szabadalmi leírás, 2 118 283 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat) alkalmazása esetén a fenti melléktermékek sokkal nagyobb mennyiségben keletkeznek (lásd a 13. és 18. példát). A találmány szerinti eljárásnak az is előnye, hogy szterikusan egységes végterméket kapunk, ha a kiindu­lási anyagok is szterikusan egységesek. A hidrogénező katalizátorok esetében gyakran előforduló izomerizáló­­dás (Houben—Weyl: Methoden der organischen Chemie, 4/2. kötet, 270—283. oldal) a találmány szerinti eljárás­nál nem figyelhető meg. A találmány szerinti eljárásban az amin a karbonil­­vegyületre vonatkoztatva egyenértéknyi mennyiségben vagy 1 — 10 mólnyi feleslegben alkalmazható. Kiindulási vegyületként alkalmas III általános képletű karbonilvegyületek például a következők: 3-fenil-2- metil-prop-2-enal, 3-fenil-2-metil-propanal, 3-fenil-3-me­­til-prop-2-enal, 3-fenil-3-metil-]propanal, 4-fenil-but-3-en-2-on, 4-fenil-butan-2-on, 3-(4 -metil-fenil)-2-metil-prop- 2-enal, 3-(4’-metil-fenil)-2-metil-propanal, 3-(4'-izopro­­pil-fenil)-2-metil-prop-2-enal, 3-(4'-izopropil-fenil)-2-me­­til-propanal, 3-(4 -terc-butil-fenil)-2-metil-prop-2-enal, 3- (4'-terc-butil-fenil)-2-metil-propanal, 3-fenil-2-etil-prop-2- enal, 3-fenil-2-etil-propanal, 3-fenil-2-izopropil-prop-2- enal, 3-fenil-2-izopropil-propanal, 3-(4'-izopropil-fenil)-3- metil-prop-2-enal, 3-(4-izopropil-fenil)-3-metil-propa­­nal, S-^-terc-butil-fenilj-S-metil-pop^-enal, 3-(4'-terc­­butil-fenil)-3-metil-propanal, 4-(4 -terc-butil-fenil)-but-3- en-2-on, 4-(4'-terc-butil-fenil)-buten-2-on, 3T'4,-metoxi­­f3nil)-2-met0-prop-2-enal,3-(4-metoxi-fenil)-2-metil-prop­anol, 3-(4’-izopropoxi-fenil)-2-metil-prop-2-enal, 3-(4'­­izopropoxi-fenil)-2-metil-^>ropanal,3-(4'-ciklohexil-fenil)-2- metil-prop-2-enal, 3-(4 -ciklohexil-fenil)-2-metil-propa­­nal, S-^'-ciklopentil-fenilj^-metil-prop^-enal, 3-(4'-cik­­lopentil-fenil)-2-metil-propanal. Az ismert III általános képletű kiindulási anyagok egy megfelelően szubsztituált benzaldehidből és alifás aldehidekből, illetve ketonból állíthatók elő aldol­­kondenzációval. A hidrogénezett vegyületek a telítetlen termékekből állíthatók elő a szén—szén kettős kötés részleges hidrogénezésével (2 976 321 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas II általános képletű tercier aminok például a következők: pirrolidin, piperidin, 2-metil-piperidin, 3-metil-piperidin, 4-metil­­piperidin, 2,6-dimetil-piperidin, 3,5-dijmetil-piperidin, 4- etil-piperidin, morfolin, 2-metil-morfolin, 2-etil-morfolin, 3- metil-morfolin, 2,6-dimetil-morfolin, 3,5-dimetil-mor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents