183046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidantion-származékok előállítására
1 183 046 2 letet valamely (VI) általános képletű telítetlen ketonnal - ahol Y2 és Y3 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - reagáltatunk ; ezt a reakciót valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer alkalmazásával, vagy enélkül, szobahőmérsékleten vagy kívánt esetben melegítéssel folytathatjuk le. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű hidantoin-származékok előállíthatok továbbá oly módon is, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet - ahol Z, Z1 és Z2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, G1 pedig karboxilcsoportot vagy ennek valamely reakcióképes származékát, például alkoxikarbonil-, mint etoxikarbonil-csoportot képvisel - gyűrűzárási reakciónak vetünk alá. A (VII) általános képletű vegyületek gyűrűzárása hasonló körülmények között folytatható le, mint a (II) általános képletű vegyületeké; a (VII) általános képletű vegyületek előállítása során már célszerűen úgy választjuk meg a reakciókörülményeket, hogy azok lehetővé tegyék a kapott vegyület spontán gyűrűzárását. így például a (VII) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk valamely (V) általános képletű vegyületnek valamely (VIII) általános képletű vegyülettel - ahol Z, Z1, Z2 és G1 jelentése azonos a fenti meghatározás szerintivel, Q1 és Q2 közül az egyik halogén-, célszerűen klór- vagy brómatomot, a másik pedig aminocsoportot képvisel — való reagáltatása útján ; ezt a reakciót a reagáló vegyületek adott esetben valamely közömbös oldószer jelenlétében történő elegyítése és a reakcióelegy melegítése útján folytathatjuk le. Oldószerként célszerűen alkanolok, éterek, szénhidrogének vagy halogénezett szénhidrogének alkalmazhatók. A (VIII) általános képletű vegyületek előállítása úgy történhet, hogy valamely megfelelő karbaminsav-származékot, például karbaminsav-alkilésztert valamely, a, fenti meghatározásnak megfelelő (IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, az ilyenfajta reakciók lefolytatására jól ismert reakciókörülmények között. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek előállítása egy további, a fent leírtakkal rokon eljárásmód esetében úgy is történhet, hogy valamely (IX) általános képletű vegyületet - ahol Z, Z1 és Z2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel - valamely szénsavszármazékkal reagáltatunk. Szénsavszármazékként a szakmában jól ismert reakcióképes szénsavszármazékok bármelyike, például foszgén, difenil-karbonát vagy valamely halogén-hangyasav-alkilészter, például klór-hangyasav-etilészter alkalmazhatók. A reakciót célszerűen valamely bázis, például valamely amin, mint trietil-amin vagy diizopropil-etilamin jelenlétében, valamely, a reakció szempontjából közömbös aprotikus oldószerben, például toluolban, dimetil-formamidban vagy valamely éterben, mint dietil-éterben folytathatjuk le. A reakció végbemegy szobahőmérsékleten is, általában azonban előnyös a reakcióelegy melegítése. A fenti meghatározásnak megfelelő (IX) általános képletű kiindulási vegyületeket hasonló módszerekkel állíthatjuk elő, mint amilyeneket a (III) általános képletű vegyületek előállítására fentebb leírtunk. Azok az (I) általános képletű hidantoin-származékok, amelyekben Z alkilcsoportot képvisel, alkilezés útján is előállíthatok a megfelelő (X) általános képletű vegyületekből - e képletben R hidrogénatomot vagy alkilcsoportot, R1 hidrogénatomot vagy valamely, a fenti meghatározásnak megfelelő Z1 szubsztituenst, R2 hidrogénatomot vagy valamely, a fenti meghatározásnak megfelelő Z2 szubsztituenst és R3 alkilcsoportot vagy valamely, a fenti meghatározásnak megfelelő Z1 vagy Z2 szubsztituenst képvisel, mimellett R, R1 és R2 közül egy képvisel hidrogénatomot - valamely alkilezőszerrel, különösen valamely R3-OH általános képletű alkohol reakcióképes származékával - ahol R3 alkilcsoportot vagy a fenti meghatározásnak megfelelő Z1 vagy Z2 szubsztituenst képvisel, mimellett R3 jelentése különbözik a vele reagáltatott (X) általános képletű vegyület R, R1 és R2 szubsztituensének a jelentésétől - való reagáltatás útján. A fenti reakcióhoz alkalmazható reakcióképes észterként az R3—OH általános képletű alkoholból származó klorid, bromid, jodid vagy szulfonát, például p-toluolszulfonát, metánszulfonát vagy benzolszulfonát alkalmazható. Az alkilezési reakciót az ilyenfajta reakciók esetében szokásos és a szakemberek által jól ismert reakciókörülmények között folytathatjuk le, például valamely bázis, mint valamely alkálifém-hidrid, alkálifém-amid vagy alkálifém-alkoxid, különösen nátrium-hidrid, nátrium-alkoxid, például nátrium-metoxid jelenlétében. A reakciót célszerűen valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben folytatjuk le, amely egyúttal a reaktánsok hígítószeréül is szolgál; erre a célra például toluol, dioxán, dimetil-formamid, tetrahidrofurán, dimetil-szulfoxid vagy acetonitril alkalmazhatók; ha bázisként valamely alkálifém-alkoxidot alkalmazunk, akkor oldószerként a megfelelő alkanol is használható. Az olyan (X) általános képletű közbenső termékek, amelyek R helyén hidrogénatomot tartalmaznak, az (I) általános képlet fenti meghatározásának körébe esnek és az ilyen (I) általános képletű vegyületek előállítására az előbbiekben leírt módszerekkel állíthatók elő. Előállíthatok továbbá a (X) általános képletű vegyületek az irodalomból - például Chemical Reviews 46, 403-425 (1950) - már ismert módszerek megfelelő adaptálásával is. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek előállíthatok oly módon is, hogy valamely megfelelő (XI) általános képletű telítetlen vegyületet - e képletben vagy Z3 egy =CL-CH2-Y1 -Y2-Y3 általános képletű csoport és Z4 egy -CH2-X-X1 -X2 általános képletű csoport, vagy pedig Z3 egy =CH-X-X1-X2 általános képlető csoport cs Z4 egy -Y-Y1-Y2-Y3 általános képletű csoport, amelyekben X, X1, X2, Y, Y1, Y2 Y3 és L jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
