183009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-helyzetben tiazolil-4-csoporttal helyettesített 2-oximino-ecetsav-származékok előállítására
1 183 009 2 (pl. magnézium, kalcium stb.), e fémek hldroxídjait, karbonátjait vagy hidrogénkarbonátjait vagy szerves bázisokat pl. trialkilaminokat (pl. trimetilamin, trietilamin stb.), pikolint, l,5-diaza-biciklol4,3,0]non-5-ént, l,4-diaza-biciklo[2,2,2]oktánt, l,5-diaza-biciklo[5,4,0]- 5 undec-5-ént stb. alkalmazhatunk. Savként szerves savakat (pl. hangyasav, ecetsav, propionsav, trifluorecetsav sfh.) vagy szervetlen savakat (pl. sósav, hidrogénbromid, kénsav stb.) alkalmazhatunk. A reakciót általában oldószeres közegben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. vizet, alkoholokat (pl, metanol, etanol stb.), ezek elegyét vagy bármely iners oldószert alkalmazhatunk. A hidrolizálószerként felhasznált folyékony bázisok és savak az oldószer szerepét is betölthetik. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában hűtés közben, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben dolgozhatunk. F) (XX) -> (XXI) - l.(i) reakció A (XXI) általános képletü vegyieteket a (XX) általános képletű vegyietek nitro/ihisával áílfthatjuk elő. Nltrozálószerként az aktív metilén-csoportnak C-nltrozo-vegyüistekké történő átalakítására Ismert szokásos ágenseket alkalmazhatunk pl. salétromossavat, alkálifénnittrltekei (pl. nátriumnltrit stb.), kis szénatomszámú alkllnlttitekel (pl. Izopentilmtrit, tercier butilnitrit stb,). Amennyiben nltrozálószerként valamely salétromossavas sót alkalmazunk, a reakciót általában sav, pl. szervetlen savak vagy szerves savak (pl- sósav, ecetsav stb.) jelenlétében végezhetjük el. Sálét romossav-észterek felhasználása esetén a reakciót előnyösen bázis (pl. alkálifémalkoholátok) jelenlétében végezhetjük el. A reakciót általában oldószerben (pl- víz, ecetsav, benzol, alkoholok mint pl. etanol, metanol stb.; vagy bármely iners oldószer) jelenlétében végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és előnyösen hűtés közben vagy szobahőmérsékleten dolgozhatunk. G) (XXI) + (XXII) - (XXIII) - l(i) reakció (XXVIII) + (XXII) - (XXIX) - 2. reakció A (XXIII) és (XXIX) általános képletű vegyieteket oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (XXI) illetve (XXVIII) általános képletű vegyületet egy (XXII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. A reakciót általában valamely oldószer (pl. víz, alkoholok mint pl. metanol, etanol stb.; benzol, dtmetilacetamid, dimetilformamid, tetrahidrofurán, ezek elegye vagy bármely iners oldószer) jelenlétében végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában szobahőmérsékleten és az oldószer fonáspontja közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. Ahhoz, hogy a (XXII!) és (XXIX) általános képletű vegyieteket szelektíven jó kitermeléssel kapjuk az szükséges, lxogy a (XXI) illetve (XXVIÎI) általános képletű kiindulási anyag szín-izomerjét alkalmazzuk és a reakciót semleges körüli közegben valamely fentiekben említett bázis jelenlétében hajtsuk végre. E célra gyenge bázisokat használhatunk fel mint pl. alkálifémacetátokat (pl. nátriumacetát, káliumacetát stb.), alkálifémhidrogénkarbonálokal (pl. nátriumhidrogénkarbonát, káliumhidrogénkaibouút stb.), vagy alkálifémkarbonátokat (pl. nátriumkarbonát, kálíumkarbonót stb). 4 H) (XXIII) - ( XXIIIJ - l(i) reakció (XXV) -*■ (Illa) - I(ii) reakció (XXIX) -> (IIIJ - 2. reakció (XXXIII) -* (XXXIV) - 3(H) reakció (XXXV) -> (Ulf) — 3(ii) reakció A (XXUIa), (Ilid), (lile), (XXXIV) és (lllf) általános képletű vegyieteket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XX111), (XXV), (XXIX), (XXXHI) illetve (XXXV) általános képletű vegyület karboxil-csoportján 0 levő védő-csoportot eltávolítjuk. A reakciót a védett karboxil-csoportnak szabad karboxll-csoporttá történő átalakítására ismert módszerekkel végezhetjük el (pl. hidrolízis stb.). Az észter-védőcsoportokat hidrolízissel hasíthatjuk el. ' " Á hidrolízist az E-reakciónál leírt módon végezhetjük el. I) (XXVII) ■* (XXVili) - 2. reakció 20 A (XXVIII) általános képletű vegyieteket a (XXVII) általános képletű vegyietek halogénezésével állíthatjuk elő. E célra az ún. aktív metilén-csoportok halogénezésére használatos halogénezőszereket alkalmazhatunk pl. hftlo- 25 géneket (pl. brómot, klórt stb.), szulfurühalogenideket (pl. szulfurilkloridot stb.), hipohalogeniteket (pl. hlpoklórossavat, hipobrómossavat, nátriumhipoklorltot stb.), N-halogénezett imideket (pl. N-bróm-szukclnlmidet, N-bróm-ftálimidet, N-klór-szukcinimidét stb.) alkalmaz- 30 hatunk. A reakciót általában oldószerben (pl. szerves savak mint pl. hangyasav, ecetsav, propionsav stb.; széntetra* klorid vagy bármely iners oldószer) végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező 35 és általában hűtés közben, szobahőmérsékleten ‘ va©' melegítés közben dolgozhatunk. J) (XXX) (XXXI) - 3(i) reakció 40 (XXXIX) -> (IIIh) - 4. reakció A (XXXI) és (IJIh) általános képletű vegyieteket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XXX) illetve (XXXIX) általános képletű vegyületet, az amino-csoporton képezett reakcióképes származékát vagy sóját vala- 45 mely, az amino-csoport megvédésére képes ágenssel reagáltatjuk. À (XXX) és (XXXIX) általános képletű vegyietek amíno-csoporton képezett reakcióképes származékaiként amidálási reakciókban használatos szokásos szárma- 50 zékokat alkalmazhatunk, pl. egy (XXX) vagy (XXXIX) általános képletű vegyület és valamely szilil-vegyiet [pl. blsz-(trimetUszillI>acetamld, trimetU-szililacetamld stb.] reagáltatásakor kapott szÚil-vegyületet. A (XXX) és (XXXIX) általános képletű vegyietek 55 sóiként savakkal pl. szerves savakkal képezett addiciós sókat (pl. acetátok, maleáiok, tartarátok, benzolszulfonátok, toluolszifonátoz stb.), szervetlen savakkal képezett addiciós sókat (pl. hidroídoridok, hidrobromldok, szulfátok, foszfátok stb.), szervetlen bázisokkal képezett 60 sókat (pl. alkálifémsók mint pl. nátrium- vagy káliumsók stb.; alkáliföldfémsók pl. kalcium- vagy magnéziumsók stb.; ammóniumsók) vagy szerves bázisokkal képezett sókat (pl. trietilamin-, piridm-sók stb.) alkalmashatunk. 65 Az amino-csoport megvédésére képes ágensként «eile«
