182938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzimidazol-2-származékok előállítására
1 182 938 2 így például egy olyan (I) általános képletú vegyületben, ahol R karboxilcsoportot jelent, ezt a csoportot önmagukban ismert észterező eljárásokkal alakíthatjuk át R észterezett karboxílcsoporttá. Ilyen észterező eljárás például valamely 1—4 szénatomos alkánnal, egy megfelelő N,N-di(l-4 szénatomos alkilj-formamidacetállal, például N,N-dimetilformam id-die tilace táll al vagy N,N- dimetilformamid-metoszulfáttal, vagy egy tri-(l —4 szénatomosj-alkiloxónium-tetrafluoroboráttal vagy -hexafluorofoszfáttal, egy karbonáttal vagy pirokarbonáttal, például dietil(pi roÿk arbonáttál, vagy egy szerves szulfittal vagy foszfittal, például di-( 1 —4 szénatomos)-alkilszulfíttal vagy tri-(l—4 szénatomosj-alkilfoszfittal, egy megfelelő savas anyag, például p-toluolszulfonsav jelenlétében történő kezelés. További észterező eljárás például egy 1—4 szénatomos alkanollal megfelelő kondenzálószer, például egy dehidratálószer, például diciklohexilkarbodiimid jelenlétében történő reakció. R észterezett karboxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletú vegyületeket előállíthatunk olyan (I) általános képletű vegyületből, melyekben az R karboxilcsoport sóalakban, például egy alkálifémsó, például nátriumsó alakjában van jelen. Az észterező reakciót valamely 1-4 szénatomos alkanol reakcióképes észterével, például egy erős savval, képezett észterével, például egy megfelelő 1—4 szénatomos alkil-halogeniddel, -kloriddal, -bromiddal vagy -jodiddal, vagy egy di(l —4 szénatomos alkil)-szulfáttal végezzük. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, melyekben az R szabad karboxilcsoport anhidrid alakban van jelen, előnyösen egy halogénkarbonil-, például klórkarbonilcsoport alakjában, egy fém(1 -4 szénatomosj-alkanoláttal vagy egy 1-4 szénatomos alkanollal egy savmegkötő bázis jelenlétében reagáltatva olyan (I) általános képletű vegyületekhez jutunk, melyekben R észterezett karboxilcsoportot jelent. R szabad karboxilcsoportot anhidrid alakban tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket olyan (I) általános képletű vegyületekből állíthatunk elő halogénezőszerekkel, például tionilkloriddal reagáltatva, melyekben az R szabad karboxilcsoportot jelent. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, melyekben R észterezett karboxilcsoportot, például p-nitro-, illetve 2,4-dinitrofenoxi- vagy -benziloxikarbonü-csoportot jelent, átészterezéssel, például egy 1^4 szénatomos alkanollal, szükség esetén egy megfelelő átészterező katalizátor, például adott esetben szubsztituált alkálifém-, például nátrium- vagy kálium-(l—4 szénatomos)-alkanolát jelenlétében történő reakcióval, észterezett karboxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk át. Olyan, már az előzőekben említett (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R halogenid alakban jelenlévő karboxilcsoportot jelent, olyan (I) általános képletű vegyületekből kiindulva állíthatunk elő, valamely tionilhalogeniddel, például tionilkloriddal reagáltatva, melyekben R karboxilcsoportot jelent. Ha R2 hidrogénatomot jelent, ezek (VII) általános képletű vegyületekké dimerizálhatnak. Egy ilyen közbenső terméket például egy megfelelő 1-4 szénatomos alkanoláttal, például egy alkálifém-, például nátrium- vagy káliumalkan ólát tál, vagy egy 1—4 szénatomos alkanollal egy ásványisav, például sósav jelenlétében, olyan (I) általános képletű vegyületté alakíthatunk át, melyekben R észterezett karboxilcsoportot jelent. R csoportként észterezett karboxilcsoportot tartalmazó vegyületekben ezeket a csoportokat szokásos módon alakíthatjuk át szabad karboxílcsoporttá, például hidrolízissel, általában alkálikus közegben, például vízzel egy alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxid, például káhumhidroxid jelenlétében. Olyan (I) általános képletű vegyületekben, melyekben R2 hidrogénatomot jelent, ezt egy megfelelő 1—4 szénatomos alkanol reakcióképes észterével, például egy halogeniddel, egy bázis, például egy alkálifémalkoholát jelenlétében reagáltatva alifás csoportra cserélhetjük ki. Egy R 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoportot vagy halogenid- vagy sóalakban jelenlévő karboxilcsoportot egy könnyűfémbórhidriddel vagy hidrogénnel egy hidrogénező katalizátor jelenlétében kezelve hidroximetilcsoporttá redukálhatunk. Abban az esetben, ha a karboxilcsoport adott esetben észterezett vagy alkálifém-, például nátriumsó alakjában van jelen, a redukciót előnyösen egy könnyűfémhidriddel, például boránnal, például diboránnal, vagy borántetrahidrofurán-komplexszel vagy di-könnyűfémhidriddel, például litiumalumíniumhídriddel, nátriumcíanobórhidriddel vagy nátriumbórhidriddel végezzük. A halogénkarbonilcsoportokat, például a klórkarbonilcsoportot előnyösen hidrogénnel redukáljuk palládium katalizátor jelenlétében, katalizátor-hordozóként előnyösen báriumszulfátot alkalmazunk, és szükség esetén kéntartalmú társkatalizátort, például tiokarbamidot adagolunk. Az R hidroximetilcsoportot karboxílcsoporttá és az R éterezett hidroximetilcsoportokat észterezett karboxilcsoport okká oxidálhatjuk. Az oxidációt önmagukban ismert módszerek szerint végezzük, például egy oxidáló tulajdonságú nehézfém vegyülettel reagáltatva. Ha kiindulási anyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket alkalmazunk, melyekben R hidroximetilcsoportot jelent, oxidálószerként előnyösen króm-VI- vagy mangán-VII- tartalmú oxidáló vegyületet, például krómtrioxídot, vagy főként káliumpermanganátot használunk. Éterezett R hidroximetilcsoport oxidációjánál oxidálószerként egy mangán-IV-tartalmú vegyületet, például mangándioxidot is alkalmazhatunk. Az oxidációs reakciók során előnyösen egy megfelelő oldó- vagy hígítószer, például aceton vagy piridin jelenlétében, vagy ezeknek előnyösen vizes keverékében, szükség esetén hűtés vagy melegítés közben, például 0 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A kapott szabad, sóképző (I) általános képletű vegyületeket, önmagukban ismert módszerek szerint alakíthatjuk sókká. A savak például egy bázissal, vagy egy karbonsav megfelelő sójával, és a bázisok egy ásványi savval alakíthatók át sóvá, rendszerint oldó- vagy hígítószer jelenlétében reagáltatva. A keletkezett sók az önmagukban ismert módszerek szerint alakíthatók a szabad vegyületekké, például egy savas reagenssel, például egy ásványisavval reagáltatva Az új vegyületeket és sóikat hidrátjaik alakjában is nyerhetjük, vagy a kristályosításuknál használt oldószert tartalmazhatják. Az új vegyületek szabad alakja és sóalakja közti szoros összefüggés következtében az előzőekben és az ezután következőkben a szabad vegyületek és sóik kifejezés alatt ész- és célszerűen a megfelelő sók, illetve szabad vegyületek is értendők. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
