182921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés azonos szélességű és vastagságú mozgó mágnezezhető szalagok jellemzőinek meghatározására
1 182 921 Gyengébb minőségű mágnesezhető szalag vizsgálata esetén a B vasmag tekercsében keletkezett feszültség jobban csökken, mint az A vasmag tekercsében keletkezett feszültség, mert a B vasmag tekercse több fluxust érzékel. Ily módon az indukált feszültség mindig arányos a 10 mágnesezhető szalag minőségével. Minthogy az A/B vagy B/A viszony kis érték, gyakorlatilag kézenfekvő megoldás az — viszony meghatározása, amely A—B célszerűbb a 10 mágnesezhető szalag minőségi jellemzőinek kifejezésére. Ezt a paramétert szokásosan a szabványos feszültségcsökkentő lágyítási eljárásnál (Epstein) határozzák meg. A mágnesezhető szalag anyagának jellemzői és a vizsgálat előfeltételei együttesen határozzák meg a mágnesezhető szalag minőségi vizsgálatának módját, illetőleg a mágnesezhető szalagtekercs paramétereit. Minthogy a mágnesezhető szalag mindkét végének jellemzőit a szalag rövid szakaszának vizsgálata alapján határozzák meg a kapott feszültségek viszonyából következtetve, és minthogy az A és B vasmagok tekercseiben indukált feszültségeket a szalag' azonos szakaszán lévő jelek hozzák létre, a szalag szélességi és vastagsági méretszórása, az alábbiak miatt, figyelmen kívül hagyható. Megjegyezzük, hogy a két érzékelő A és B vasmag tekercseinek méretezéseit, illetőleg ha nincsen egy különlegesen előnyös méretadat, akkor gyártástechnikai okokból előnyösen úgy kell a méretezést megválasztani, hogy az 52 tekercstesten lévő A vasmag tekercse ugyanolyan hosszúságú legyen, mint a mágnesező 12 mágnestekercs tekercsének hossza. Adott esetben kívánatos lehet, hogy mind a három tekercs azonos hosszúságú legyen. Ilyen kiviteli alakot szemléltet az 5. ábra szerinti tekercselrendezés. Itt lényeges, hogy a B vasmag tekercse — ahogy ezt a korábban előadottak alapján ismertetjük — úgy van méretezve, hogy a B vasmag tekercsében keltett feszültség értéke mindössze 90%-a az A vasmag tekercseiben keltett feszültségnek, és hogy az érzékelő mágnestekercsek különböző kialakításúak. A B vasmag tekercsének menetszáma kisebb, mint az A vasmag tekercsének menetszáma, minek következtében abban kisebb feszültség ébred, mint az A vasmag tekercsében. Az is fontos követelmény, hogy a B vasmag tekercsének szélességi és vastagsági mérete az A vasmag tekercsével azonos legyen, miáltal ezen méretkülönbségekből eredő hatásokat a méréskor figyelmen kívül lehet hagyni. Leírásunk korábbi részében már említettük, hogy a találmány szerinti megoldás a mágnesezhető szalag gyártása során hosszirányú vágási vonalak, dörzsvonal vagy hőlapításos gyártási vonalak mentén, vagy bármely, hőlágyítási műveletet követő gyártási lépések során alkalmazható, és hogy a szalag teljes hosszára vonatkoztatott minőségi jellemzők grafikus alakban is megjeleníthetők. Fontos megegyeznünk, hogy a mágnesezhető szalag minőségének vizuális jelzése nagyon fontos előnyt jelent a mágnesezhető szalag gyártásának szempontjából. Találmányunk oltalmi körét képezi az a megoldás is, ahol a B vasmag tekercset a legbelsőbb tekercsként helyezzük el, vagy pedig úgy rendezzük el, hogy az A vasmag tekercse és a B vasmag tekercse a vizsgálandó 10 mágnesezhető szalagnak különböző részeit érzékelik egyazon időben. Abban az esetben, amikor a B vasmag tekercse belső tekercsként van elhelyezve, a vizsgáló berendezés kialakítása folytán a mágnestekercs a szélességi és vastagsági méretszórása következtében előálló pótlólagos tényezőket is figyelembe kell venni, vagy feltételezni kell, hogy szélességi és vastagsági méretszórás nincs. Ezért fontos, hogy a B vasmag tekercse az A vasmag tekercsével együtt a mágnesezhető szalagnak egyazon részén lévő szélességi és vastagsági paraméterek figyelembevételével végezze az érzékelést, hogy ilymódon a mágnesezhető szalag vastagsági és szélességi méretszórása a mérés pontosságát ne befolyásolja. Ismeretes az alábbi összefüggés: E = N — L dt ahol N a tekercs menetszáma; a fluxusnak időben dt való változását jelenti; dt az időszakasz; E az indukált feszültség. Annak érdekében, hogy a B vasmag tekercsének indukciója kisebb legyen, olyan teret kell létesíteni, amelyben az átlag fluxus behatolási mélysége kisebb, mint az A vasmag tekercsében, úgy hogy a B vasmag tekercsében kisebb feszültség indukálódik. Az is ismeretes. hogy a 10 mágnesezhető szalagban indukált maximális fluxust a mágnesező 12 mágnestekercs tekercsének középső része hozza létre, és a szalagot a tekercs közepétől távolítva a veszteségek következtében kevesebb fluxus hatol be a mágnesezhető szalagba. Ha az A és B vasmagok tekercsei által érzékelt feszültség nő, ez azt jelenti, hogy a szalagban lévő vas minősége javult. Ha a B vasmag tekercsének feszültsége rohamosan nő, mint az A vasmag tekercsének feszültsége, akkor javult a A vasminőség. Az -—- összefüggés következtében, ha A— B a viszonyszám növekszik, ez azt jelenti, hogy a permeabilitás nő, és a vas minősége is javult. Másképpen úgy mondhatnánk, hogy ha a vasveszteség csökken, akkor jobb mágneses minőségű, nagyobb permeabilitású vasat vizsgálunk. Ha a 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli alakot alkalmazzuk, akkor nemcsak arra kell figyelemmel lennünk, hogy az A vasmag tekercsének több feszültséget előállító menetszáma legyen, mint a B vasmag tekercsének, hanem aid is figyelembe kell venni, hogy a B vasmag tekercsének a 12 mágnestekercs közepéhez viszonyítva, az 52 tekercstesten a 12 mágnestekercs és az A és B vasmagok tekercseiből alkotott szerkezet közepétől távolodva nagyobb menetszámú kell, hogy legyen. A középpont kifejezés itt nem a teljes szerkezeti egység geometriai közepét jelenti, amelyen átfut a vizsgálandó 10 mágnesezhető szalag. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak esetén, amikor az A és B vasmag tekercseinek méretei azonosak, az A vasmag tekercsének menetszáma a középső részen nagyobb, mint a B vasmag tekercsének menetszáma ugyanott. E célból az A vasmag tekercse a 40 helyen dupla menetszámmal van kialakítva, míg a 42 helyen csupán egy sor menet van tekercselve. A B vasmag tekercset a 44 helyen egysoros tekercseléssel alakítottuk ki a középső részen, míg kétsoros tekercseléssel a 46 helyen a tekercsvégek közelében, hogy ezáltal a mágnestekercs középső részéhez képest nagyobb menetsűrűséget kapjunk a mágnestekercs végein. Ilyen módon - habár az A és a B vasmag tekercseinek hosszirányú méretei azonosak — a B vastag tekercsén az A mágnestekercshez képest kevesebb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
