182921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés azonos szélességű és vastagságú mozgó mágnezezhető szalagok jellemzőinek meghatározására
1 182 921 2 fluxus hatol át, minek következtében a B vasmag tekercsében az A vasmag tekercséhez képest kisebb feszültség indukálódik. A tekercsek fent vázolt kialakítása, illetve elhelyezése következtében, amennyiben a vizsgálandó vasanyag minősége változik, úgy a 3. ábra szerinti kiviteli alak esetén a 48 hosszúsági vonal környezetében, az 5. ábra szerinti kiviteli alak esetén pedig az 50 hosszúsági vonal környezetében, fluxusváltozás történik és az említett viszonyszám csökken. Az A és B vasmag tekercseinek feszültségeit mindenkor a fluxusnak a vizsgálandó szalaganyag időegység alatti változása határozza meg. Ezekben a vasmagtekercsekben indukált feszültségek arányosak a szalaganyagban indukált feszültség nagyságával. Egyenletes vasanyagminőség vizsgálata esetén L hosszúsági vonal mentén a mágnestekercs például 10 V-ot, a B mágnestekercs 9 V feszültséget szolgáltat, akkor az arányosság a következőképpen alakul: . — ~ = —4-^ io A-B 10-9 Ha a B vasmag tekercse csak 8 V feszültséget ad, annak következtében, hogy a vasanyag minősége csökken, akkor a fenti arányosság a következőképpen módosul: A _ A _ 10 _ A-B 10-8 2 5’ ami jelentős anyagminőség csökkenést mutat. Ezeket a feszültségeket a digitális 28, illetőleg a 30 voltmérők mérik. E feszültségek az A és B vasmag tekercseiben indukált feszültséggel arányosak. Ha a 10 mágnesezhető szalag maximális mágnesező energiája az L hosszúsági méret mentén 9V kimenő feszültséget hozott létre, akkor az A vasmag tekercse 9 V-ot, a B vasmag tekercse csak 8,1 V-ot érzékelt, feltételezve, hogy az L hosszúság mentén egyenletes volt a vasanyag minősége, és ily módon az alábbi viszonyszám adódik:-A_=_L_=-2_=l0 A-B 9-8,1 0,9 Ha az L hosszúsági méret mentén a vas minősége változott, és a mágnestekercs azt jelenti, hogy a 10 mágnesezhető szalag által létrehozott kimenőfeszültség értéke 10 V az L hosszúsági méret egy pontján, és hogy az L hosszúsági méret egy másik pontján a kimenőfeszültség értéke 9 V volt, akkor a viszonyszám az átlagviszonyszám értéktől eltér, vagy akörül ingadozik. Ha az A vasmag tekercse 10 V-ot érzékel, a B vasmag tekercse a 10 V 90%-ánál kisebb feszültséget érzékelt, akkor a viszonyszám az átlagértéktől eltérő lesz. Az előbbiekben részletezett két kiviteli példa közül az első példa esetében az A vasmag tekercse axiális irányban keskenyebb volt, mint a B vasmag tekercse, a második kiviteli példa esetében pedig az A és B vasmagok tekercsei axiális irányban azonos méretűek voltak. Kihangsúlyozzuk, hogy az A és B vasmagok tekercsei azonos permeabilitás esetén különböző nagyságú feszültségeket érzékelnek. Ennek alapján lehet tervezni olyan A és B vasmag tekercspárokat, ahol az A vasmag tekercsének axiális mérete szélesebb, mint a B vasmag tekercsének axiális mérete, vagy olyan tekercseket lehet kialakítani, ahol az A és B vasmag tekercsei közül a B vasmag tekercse két részből áll. E két rész az A vasmag tekercsének két szembenéző oldalához van illesztve, vagy pedig az A vasmag tekercsének axiális méretén túlnyúlik. Mindenesetre, ha a B vasmag tekercsét úgy kell kialakítani, hogy az - amennyiben a vizsgálandó vasanyag az A és B vasmag tekercsein átfutó szalagban azonos minőségű, akkor a B vasmag tekercsében indukált feszültség értéke csak 90%-a legyen az A vasmag tekercsében indukált feszültség értékének. Az is feltétel, hogy úgy az A mint a B vasmag tekercsei azonos szélességű és vastagságú 10 mágnesezhető szalagot érzékelhetnek, hogy a mágnesezhető szalag vastagsági és szélességi méretszórásából adódó, a mérést befolyásoló tényezőket figyelmen kívül lehessen hagyni. A 6. ábra a 10 mágnesezhető szalagból alkotott tekercs teljes profiljának minőségi jellemzőit ábrázolja grafikusan. A szalaganyag kísérleti anyag volt, amelyet azzal a feladattal vizsgáltunk, hogy a szalagból akotott teljes tekercs minőségi jellemzőit a találmány szerinti módon határozhassuk meg. A 6. ábrával kapcsolatban A megjegyezzük, hogy az -r—- viszonyt az ordinátán, A— o míg a szalagból alkotott tekercs hosszúságának méreteit az abszcisszán ábrázoltuk. Amint a 6. ábrán látható, a szalag 0 méretétől kb. 2000 m-ig (kb. 6000 láb) az 54 görbe 62 pontjáig a szalag minősége lényegében egyenletes. A 62 ponttól a 64 pontig tegedő szalagrészt kivágjuk, majd a 64-66 pontokig terjedő szalagrészt ismét kivágjuk, és egyesítjük a 68-70 pontok közötti szalagrésszel. Ugyanakkor azonban a 66 és 68 pontok közötti szalagrészt eltávolítjuk. Célszerűen a 62 és 72 pontok közötti szalagrészt egyesítjük a 68 és 70 pontok közötti szalagrésszel, miáltal ezen részek összeillesztése folytán azonos minőségű szalagrész nyerhető. A 6. ábra grafikus ábrázolása alapján a mágnesezhető szalagból alkotott tekercs teljes hosszúsága mentén történő, találmány szerinti vizsgálati módszerrel a szalag teljes profiljának minőségéről egyértelmű információt szerezhetünk. A 7. ábra grafikusan ábrázolja a találmány szerinti folyamatos vizsgáló berendezés kalibrációs görbéit. Az abszcissza 10 H értéknél mutatja a permeabilitás értékét, úgy hogy a görbe összehasonlítható a feszültségcsökkenő Epstein vizsgálati görbével. Az ordináta az — viszonyszám léptékegységében lett fölvéve a talál- A— B mány értelmében. Mint ismeretes, az Epstein féle vizsgálati módszer a teljes vasveszteséget méri, amely az összegét teszi ki az örvény és hiszterízis áramveszteségeknek. Az Epstein féle vizsgálatot a mágnesszalag tömb felvágási művelete során a szalaganyag egyes helyein végeztük. Irányított szemcséjű anyagból készített 30,5 cm széles mintát vágtunk föl a csévélés irányában. Nem irányított szemcséjű anyag vizsgálatánál a minta 28 cm hosszú volt, 30 cm széles, és félbevágtuk a végső felcsévélés irányában, valamint a csévélés irányában félig átvágva a tekercselés irányában. A fölvágott szalag paramétereit a szokásos Epstein vizsgálati módszerrel határoztuk meg. A folyamatos vizsgálati módszerrel kapott adatokat a szalag felvágása előtt mértük, figyelembe véve a 16 jelrögzítő által mutatott értékeket. Ezeket az értékeket az ordinátára vittük fel, míg az abszcisszára az Epstein vizsgálat adatait, hogy ezáltal a 90 görbét kapjuk eredményül. Megjegyezzük, hogy a kis permeabilitású szalagrészekhez kis viszonyszámok tartoznak. Az a tekercs, amelynek profilját a 6. ábra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
