182905. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált benzazolil-tio-alkánkarbonsav-származékot tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények
1 182 905 2 A találmány tárgya hüvelyes növények növekedését szabályozó készítmény, mely hatóanyagként valamely 2-benz-tiazolil-tio-alkánsavat, 2-benzoxazolil-tio-alkánsavat, 2-benzimidazolil-tio-alkánsavat, vagy ezek valamely származékát tartalmazza. Részletesebben, a találmány olyan készítményekre vonatkozik, melyek hatóanyaga valamely, növények növekedését szabályozó (I) általános képletű vegyület, ahol X jelentése oxigénatom, kénatom vagy NH-csoport; R jelentése hidrogénatom vagy halogénatom; R1 jelentése /R3 C-OR2, II-C-N 4 vagy cianocsoport; II R 0 O R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; R3 és R4 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; n jelentése 1, 2 vagy 3, azzal a megkötéssel, hogyha R1 jelentése ^R3-C-N 4 csoport, akkor II K 0 n jelentése nem lehet 2. Előnyösen alkalmazhatók azok a vegyületek, melyeknél R jelentése hidrogénatom vagy klóratom, különösen azok, melyeknél R hidrogénatom. Az R2 jelentése előnyösen metil- vagy etilcsoport, és R3 jelentése előnyösen hidrogénatom. A találmány szerinti — növények növekedését szabályozó -készítményekhatóanyagai például a következők: 2-benztiazolil-tio-ecetsav, 5-klór-2-benztiazolil-tio-ecetsav, 2-benzoxazolil-tio-ecetsav, 2-benzimidazolil-tio-ecetsav, etil-2-benztiazolil-tio-acetát, etil-2-benzimidazoliltio-acetát, etil-2-benzoxazolil-tio-acetát, metil-2-benztiazolil-tio-acetát, metil-2-benzoxazolil-tio-acetát, metil-2- benzimidazolil-tio-acetát, 2:benztiazolil-tio-acetamid, 5-klór-2-benztiazolil-tio-acetamid, 2-benzoxazolil-tio-acetamid, 5-klór-N-metil-2-benztiazolil-tio-acetamid, N-metü-2-benzimidazolil-tio-acetamid, 2-benzoxazolil-tio-acetonitrii, 2-benztiazolil-tio-acetonitril, 2-benzimidazoliltio-acetonitril, 2-benztiazolil-tio-butironitril, 2-benzoxazolil-tio-butironitril, 2-benzimidazolil-tio-butironitril és 5-klór-2-benztiazolil-tio-butironitril. Az előzőekben már ismertetett általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti készítmények tehát növények, különösen hüvelyesek növekedését szabályozó aktivitással rendelkeznek. A 4 049 419. számú USA-beli szabadalmi leírás hatóanyagként benztiazolinon-származékokat tartalmazó növények növekedését szabályozó készítményeket ismertet. Ezen készítmények hátránya a jelen találmány szerinti készítményekkel szemben, hogy epinasztiát, klorózist és nekrózist okoznak, míg a találmány szerinti készítményeknek ilyen káros mellékhatása nincsen. A „növények növekedését szabályozó készítmény” kifejezés olyan anyagot jelöl, amely megváltoztatja a kezelt növény normál szekvenciális fejlődését a szóbanforgó növény mezőgazdasági beéréséig. Ezek a változások vonatkozhatnak fiziológiai folyamatokra, vagy a növény morfológiai tulajdonságaira. Továbbá, ezek a 2 változások a fiziológiai és morfológiai faktorok kombinációjára és szekvenciájára is kiterjedhetnek. Egy növényi növekedést szabályozó készítmény hatása legkönnyebben a kezelt növény vagy bármely növényi rész méretének, alakjának, színének vagy textúrájának változásában figyelhető meg. Hasonlóképpen, a gyümölcsök vagy virágok mennyiségi változása is jól értékelhető egyszerű, vizuális vizsgálattal. A fenti változások a növény növekedésének gyorsulásával vagy lassulásával is jellemezhetők, melyek például a szárazsúly növekedés vagy csökkenés, növényi alkat csökkenés, levél vagy lombozat megváltozás, megnövekedett ágazat, ágvégződés gátlás, megnövekedett virág- vagy gyümölcs mennyiség. A kezelt növényeknek a mezőgazdasági beérésig a normál szekvenciális fejlődésében végbement változásai a csökkent nedvpárolgással, vagy a megnövekedett szénhidrát lerakódással vagy protein-tartalommal is jellemezhetők. Minden növényi reakció (válasz) létrejöhet önmagában, de más válaszokkal együtt is. Például, az alábbiakban szemléltetett adatokból kitűnik, hogy a találmány szerinti készítmények néha a levél morfológiai változását idézik elő, még akkor is, ha a növényi alkat csökkenés nem figyelhető meg. Hüvelyes növényeknél a levelek morfológiai tulajdonságainak megváltozása igen fontos, mivel a hüvelyesek lombozata olyan, mely nagymértékben gátolja a napsugaraknak az alsó levelekig történő eljutását. Például, a szójabab leveleinek csak körülbelül 50%-át érik a fotoszintézishez szükséges napsugarak. A fény körülbelül 85%-a abszorbeálódik a külső levélrétegen. Számos irodalmi közlemény szerint a levelek olyan morfológiai változása, miáltal a lombozat megváltozik, azt eredményezi, hogy a fény a lombozatba mélyebbre tud hatolni, és így jobb kitermelés érhető el. Weber azt írja („Field Crop Abstracts”, 21. kötet, 4. szám, 313-317. oldal), hogy „nagyobb mértékű fény penetráció, melynek hatására a szójabab lombozatának nagyobb része kap 1600 lux (150 f.c.) fölötti intentizású fényt, általában nagyobb hozamokat eredményezett”. Johnson és társai („Crop Science”, 9. kötet, 577-581. oldal) megállapítják, hogy „fény növelésével a (szójabab) palánták alsó részénél 30, középső részénél 20 és felső részénél 2%-kal nőttek a hozamok”. Ennek megfelelően előnyös lenne egy módszer, mely az ilyen fajtájú növények lombozatát úgy változtatná meg, hogy nagyobb számú levél lenne megvilágítható. A találmány szerinti készítményekkel történő növényinövekedés szabályozás nem foglalja magába ezeknek a növényeknek teljes gátlását vagy kiirtását. Bár a találmány szerinti készítmények gyomirtó hatás (elpusztítás) céljából fitotoxikus mennyiségben is alkalmazhatók, vizsgálataink során ezeket a szereket csak növények növekedését szabályozó mennyiségben alkalmaztuk azért, hogy a kezelt növényeknek a mezőgazdasági beérésig történő normál szekvenciális fejlődését módosítsuk. A szóban forgó készítmények növényi növekedést szabályozó mennyiségeit különböző fejlődési fokon lévő növényeknél különböző növényi reakciók elérése céljából alkalmazhatjuk. Mint várható volt, és mint a szakember számára nyilvánvaló is, a készítmények növények növekedését szabályozó mennyisége nem csak a hatóanyagtól függ, hanem a kívánt hatástól, a növény fajtájától és annak fejlődési fokától, a közegtől, mely5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
