182886. lajstromszámú szabadalom • Kibővíthető kapcsolóházózat különösen távbeszélőközpontokhoz
1 182 886 2 összekötőkapcsoló látható, mely a reflexiós-pont módszert használja, az 1. b ábra a technika állását tükröző megoldást mutatja a reflexiós és összekötő függőlegesek alkalmazására a technika állásához tartozó kapcsolóhálózatban, a 2. a, 2.b, 2.c és 2.d ábrákon egyszerűsített kapcsolóhálózat elrendezések láthatók, melyekkel a találmány szerinti reflexiós módszert használó hálózatbővítést mutatjuk be; az ábrákon egy-, két-, három-, illetve nyolcblokkos kapcsolóhálózat elrendezések láthatók, a 3. ábrán a reflexiós módszert használó térkapcsoló látható, amely időrés változtatónak a bevezetés felőli oldalán helyezkedik el, a 4. ábra olyan diagram, amely a blokkolást ábrázolja a kapcsoló fokozatszámának függvényében, különböző szintű forgalom intenzitások mellett, az 5. a és 5.b ábrákon a kapcsoló-mátrix bővítése látható reflexiós/összekötő kivezetések alkalmazásával, ezen belül az 5.a ábra egy kapcsolómodulból álló rendszert, az 5.b ábra pedig egy bővített kapcsolómodult ábrázol, a 6. a—6.e ábrákon a találmány szerinti többfokozatú kapcsolóhálózat kibővített elrendezése látható, a 7.a ábrán négyhuzalos komplemens késleltetést mutatunk be, a 7. b ábrán egy bemeneti vagy kimeneti pont vezérlését ellátó logika látható, a 7. c ábrán a 7.b ábrával kapcsolatosan ismertetett vezérlő logikának egy ekvivalens megoldása látható, a 8. ábrán olyan négyhuzalos késleltetővonalhoz használt időkapcsolós vezérlőáramkört mutatunk bé, melynél a 7.b ábrával kapcsolatban ismertetett kapcsoló logikát alkalmazzuk, a 9. ábra egy hálózati keresztezési pont logikai és blokkdiagramja, és a 10. ábra a hálózat-mátrixban használt és a 9. ábrán látható hálózati keresztezési pont blokk-vázlata. A reflexiós pont technikát már az ismert A1 crossbar hálózatokban is alkalmazták, így pl. olyan térosztásos kapcsolóban, amely két vízszintest zár egy függőlegessel. Az l.a ábrán ilyen kapcsolót vázoltunk, ahol 10 és 12 vonali egységek forgalma 14 összekötő kapcsolóra csatlakozik egy mátrix 16 és 18 vízszintes, illetve 20 függőleges vonalán keresztül. A 10 és 12 vonali egységek ismert módon crossbar kapcsolókból álló kis hálózatokat tartalmazhatnak, és ezekhez több bemenő-kimenő vonal csatlakozik. A reflexiós elvet úgy valósítják meg, hogy a 16 vonalon levő forgalmat a 14 összekötő kapcsolóra csatolják, ahol az a 20 függőleges vonalról visszaverődik, és a 14 összekötő kapcsolóból a 18 vízszintes vonalon keresztül megy ki. A technika állását tükröző 1 .a ábra után az 1 .b ábrára hivatkozunk, melyen az előbbi megoldás tökéletesített változatát tüntettük fel egyszerűsített formában, amely a Standard Elektrik Lorenz A. G ESR-1 PABX kapcsolóhálózatnál alkalmazott reflexiós pont elvet mutatja be. Ebben a rendszerben a függőleges vonalakat a hálózat hierarchiájában egyazon szinten levő kapcsoló modulok közé kötötték, korlátozva ezzel azt a maximális méretet, melyre a hálózatot tovább lehet bővíteni. Ezzel összhangban 22, 24, 26 és 30 vonali egységek vízszintes 32, 34, 36 és 38 vonalakhoz, illetve kapcsoló 40 és 42 modulokhoz csatlakoznak. A kapcsoló 40 modul a 22 és 24 vonali egységek reflexiós összekötésére, a 42 modul pedig a 26 és 30 vonali egységek reflexiós összekötésére alkalmas, és a 40 és 42 modulok 44 összeköttetéssel együtt a 22 és 24 vonali egységeket kötik össze a 26 és 30 vonali egységekkel. A 32 és 34 vonalakon keresztül a szomszédos modulok között áramló forgalomhoz a 46 és 48 keresztezési pontoknak zárva kell lenniük. A (34, 38 és 44 vonalak mellett vázolt (2) hivatkozási szám a) 34 és 38 vonalakon keresztül zajló forgalom a modulok között zajlik, amihez a 48 és 50 keresztezési pontoknak zárva, 52 keresztezési pontnak viszont nyitva kell lennie. Az 1 .b ábrán vázolt, és a technika állását tükröző alap reflexiós technikát alkalmazó rendszerben bármely kapcsoló függőleges a hálózati hierarchiában ugyanazon szinten levő másik kapcsolóval van összekötve, azaz az egy azonos szintű kapcsoló fokozattal és ez korlátozza a hálózat további bővítésének maximális mértékét. A technika szintjét tükröző fent ismertetett rendszerekkel ellentétben, a találmánnyal összhangban felismertük, hogy ha a reflexiós/összekötő függőlegeseket csak magasabb szintű kapcsolók vízszinteseivel kötjük össze, mely magasabb szinten levő kapcsolók szintén rendelkeznek reflexiós/összekötő függőlegesekkel, akkor ilyen módon folyamatosan bővíthető kapcsoló hálózatot kaphatunk. Mivel a bemenet, kimenet bevezetés és kivezetés kifejezések a leírásban gyakran előfordulnak, ezeket az alábbiakban definiáljuk. Egy bemenet egy kapcsoló vagy kapcsolók kombinációjának kapuja, és a jelek a kapcsolón kívülről ezen a kapun keresztül jutnak a kapcsolóba, a kimenet pedig egy kapcsoló azon kapuja, melyen kelesztül a jelek a kapcsolót elhagyják. Egy bevezetés egy kapcsolóhoz vezető összeköttetés, melynek van egy bemeneti és egy kimeneti kapuja, és a két átviteli irányhoz tartozó jelek ezeken haladnak keresztül és így teljes duplex összeköttetést képeznek, és ez az összeköttetés egy kapcsoló egyik oldalához tartozik. Egy kivezetés- egy kapcsolóhoz csatlakozó olyan összeköttetés, melynek van egy bemeneti és egy kimeneti kapuja, a két átviteli irányhoz tartozó jelek ezeken haladnak át és így teljes duplex összeköttetést képeznek. Ez az összeköttetés a kapcsolónak a bevezetéssel ellentétes oldalához csatlakozik. 2.a—2.d ábrákon egy visszahajlított hálózatot ismerteink, mely jellemző a találmány tárgyát képező reflexiós/ ósszekapcsolásos technikára, ahol egy adott fokozat bármelyik kapcsolójának kivezetése sohasem kapcsolódik egy azonos vagy alacsonyabb szintű fokozathoz, és ahol a fokozatok számozása a lezáró fokozattól kezdve a viszszahajlási pont felé növekvő sorrendben történik. Megjegyezzük, hogy ezt a hálózati elrendezést a hálózat bővíthetőségének szemléltetésére nagymértékben leegyszerűsítettük. Definícióként kell tekinteni továbbá, hogy minden kapcsoló mátrix több különböző mélységű, rendű "agy fokozatú kapcsolóból áll, és két lezárást összekötő útvonalnak mindig ilyen mátrixokon kell keresztülhaladnia. Egy nem-visszahajlított hálózatban az összekötő útvonal minden egyes fokozaton csupán egyszer halad keresztül, és a kiinduló lezárástól a végződő lezáráshoz vezető útvonal bármelyik fokozaton csak egy irányban halad keresztül. Egy visszahajlított hálózatban bármelyik kiinduló lezárástól bármelyik végződő lezáráshoz vezető összekötő útvonal bármelyik fokozaton átmehet mindkét irányból, és legalább egy fokozaton legalább kétszer át fog haladni, egyszer-egyszer mindkét irányban. A találmánnyal összhangban a legmagasabb sorszámú kapcsoló fokozat kivezetéseit használjuk reflexiós pontokként; ezek a kivezetések azonban mindig alkalmasak maradnak arra, hogy egy még magasabb sorszámú foko5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
