182867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélfrissítésnél a hőegyensúly javítására

kielégítésére, hogy az oxigénbevezető fúvókák az olvadék felszínére irányuljanak, egyszerűbb a fú'ó­­kákat a konverter fölső részében elhelyezni, mert e fölső rész hajtása következtében az oxigénbevezető fúvókáknak a konverter falazatában kisebb hosszú­ságú lyukon kell átnyúlni. Ennek következtében a falazatot -— többek között —- könnyebben lehet az oxigénbevezető fúvókák csöveihez illeszteni, fő­ként akkor, ha a két konverter forgáscsap fölötti terében mindkét konverteroldalon egynél több oxigénbevezető fúvókat kell beépíteni. Egy példa­képpel kiviteli alaknál egy konverterben 6 oxigén­bevezető fúvóka van, azaz mindegyik konverter­­oldalon 3, az olvadék felszíne fölött körülbelül 2 tn-re beépítve. A kilépőnyílások a konverter belső oldalánál, a hengeres konverterrésznek a fölső kon­verterkúpba való átmeneténél vannak. Az oxigén­bevezető fúvókáknak a vízszinteshez való hajlása 45° és 70° között van. Az oxigénbevezető fúvókák úgy vannak beállítva, hogy a gázsugarak fölütközési terei az olvadék felszínén körülbelül egyenletesen vannak elosztva. Az oxigénbevezető fúvókák elhelyezésének egy további változatával el lehet érni, hogy a hulladék­vas adag mennyisége még tovább, 5 s% fölé növe­kedjék. Ennél a kialakításnál a gázsugarak ütközési felületei olyanok, hogy a gázsugarak az olvadék fel­színével a maximális salak-rétegvastagságú részen találkoznak. Ez a rész az olvadék felszínének az a körszakasza, amely a mellett a középsáv mellett van, amelyen a fenékfúvókák vannak elosztva. E rend­szabály révén lehetővé válik, hogy az oxigénátfúvásos eljáráshoz viszonyítva a hulladékvas részarányát 10 súlyszázalékig nö\ éljük. A frissítő oxigénmeny­­nyiséghez viszonyítva ekkor az oxigénfelhasználás mintegy 20 %-kal nő. Ez a meglepő hatás azzal ma­gyarázható, hogy a kilépőnyílásokból kiáramló gáz­sugarak az olvadékfelszín fölött elsősorban a salak­olvadékon ütköznek, és hogy járulékosan a ferdén haladó oxigénsugarak fölött a konverter torokgázok jelentős forgó mozgást végeznek, és ezáltal a torok­gázok fölszívásának hatásfoka javul. Az olvadékra fújt oxigén lándzsával is bevezethető. Az oxigénnek olvadékfelszín fölé vezetésére a lán­dzsa használata különösen akkor előnyös, ha a kon­verternek vannak erre megfelelő szerkezetei. A lán­dzsatávolság, azaz a lándzsa oxigént kibocsátó kilépő­nyílása és a konverterben levő olvadékfejszín közötti távolság normál körülmények között ugyanolyan lehet, mint az oldalfalban levő oxigénbevezető fúvó­kák esetében, azaz legalább 2 m. Ügyelni kell arra, hogy a lándzsa küépőnyílásából kiáramló gázsugár -— hasonlóan az oldalfalban levő oxigénbevezető fúvókák kilépőnyílásaiból kiáramló gázsugarak­hoz — az olvadékfelszín felületére ütközzön föl és ne a konverter oldalfalára. Ennek megfelelően a lándzsa üzemmódját az ismert oxigénráfúvásos el­járásokhoz viszonyítva jelentősen meg kell változ­tatni. Főként azt kell kiküszöbölni, hogy a konverter­ben habsalak lépződjék, és ez a találmány szerint úgy oldható meg, hogy a mészmennyiség lényeges részét mészpor alakjában a fenékfúvókákon keresz­tül fújjuk be. Eigy átfűvásos konverternél a találmány szerinti frissítési eljárásra való átállítás után csökkenteni lehet a fenékfúvókák számát. Ez a lépés nem hátrá­nyos mindaddig, amíg az olvadék felszíne alatt a konverterben levő fenékfúvókák átömlési kereszt­­metszete elegendő ahhoz, hogy a frissítés folyamár. a por alakú salakképző teljes mennyiségét a konver­terbe szállíthassuk. Normál körülmények között a salakképzőből mintegy lí) kg/Nm3 tölthető az oxi­génbe. Például foszforszegény nyersvas frissítésénél kevesebb mészmennyiség és ezzel együtt kevesebb fúvóka szükséges az olvadék felszíne alatt, mint fosz­fordús nyersvas frissítésénél, amely utóbbihoz salak­képzés céljából ismert módon több mészre van szük­ség. A találmány szerinti eljárásnak fenékfúvásos kon­verterben való alkalmazásánál, amely például a kon­verter forgáscsapok terében az olvadék felszíne fölött két oldalfal oxigénbevezető fúvókával van járu­lékosan kiképezve, a konverter fenekén levő fúvókák száma csökkenthető. Egy 200 tonnás, OBM/Q-BOP eljárással dolgozó, 20 fúvókával és 150 cm2 össz-fúvókakeresztmetszettel kialakított, foszforszegény nyersvas frissítésére szolgáló kon­verterben a találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén elegendő összesen 80 cm2 fúvási kereszt­­metszettel rendelkező 10 fenékfúvóka, valamint a konverter forgáscsapok fölött elhelyezett, eszesen 50 cm2 oxigénbefuvó keresztmetszettel kiképzett két ráfúvó oxigénbevezető fúvóka. Az ilyen módon átalakított konverterben 200 tonna acél mintegy 25 %-kal rövidebb idő — körülbelül 8-10 perc — alatt állítható elő. Az előállítás folyamán az oxigén­átfúvásos eljárás valamennyi metallurgiai jellemzője megmarad. Előnyös a hideg hulladékvas mennyi­ségének körülbelül ó %-os növekedése. Előnyös az is, hogy az oxigénátfúvásos eljáráshoz viszonyítva mintegy 1/3-dal csökken a fúvókák vé­delméhez szükséges folyékony, illetve gáz halmaz­állapotú szénhidrogén felhasználás?. A szénhidrogé­nek felha sználásának csökkenése két részből tevődik össze. A megtakarítás egy része abból adódik, hogy a fenékfúvókák felére van csak szükség, a meg­takarítás másik része a ráfúvó oxigénbevezető fuvó­­kák.nál keletkezik, ahol a megtakarítás az oxigénre vonatkoztatva körülbelül 1 súlyszázalék. Az a tény, hogy az olvadékon csak fele mennyiségű szénhidro­gén áramlik át, a költségmegtakarításon kívül azzal az előnnyel is jár, hogy kisebb a kész acél hidrogén­tartalma. Míg a szokásos átfúvási eljárással előállított kész acé ban a hidrogéntartalom körülbelül 4 ppm, ez a találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén átlagban 3 ppm. Az összes frissítő oxigénmennyiség körűibe!jl fele-fele arányban oszlik meg a ráfúvó oxigénbevezető fúvókák és a fenékfúvókák között. A konverter fenékfúvókák számának csökkenése egy sor előnnyel jár. így csökken az az összfeliilet, amelyen a fúvókák cl vannak osztva, azaz a fenek középsávjába való szokásos beépítés esetén kisebb a sávszélesség. Ebből pedig az következik, hogy az olvadék számára nagvob térfogat áll rendelkezésre, ugyanaz a konverter nagyobb betétsúly befogadására képes, iiletve a konverter befogadóképessége megnő. Ha az olvadék felszíne alatt kevés fenékfúvóka van, könnyebb a fúvókákat a konverter alsó falába be­építeni. Ilyen esetben előnyösen használhatók az úgynevezett gyűrűs réseit fúvókák. Ilyen fúvókákat 5 10 15 20 25 30 35 ■40 45 50 55 50 65

Next

/
Thumbnails
Contents