182732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kortikoid-17-alkilkarbonátok előállítására
182.732 nak előnyeiről számoltak be 1971-ben és 1974-ben. A helyileg alkalmazható szteroidokkal szemben azt a követelményt támasztják, hogy azok helyileg alkalmazva huzamosabb időn keresztül se fejtsenek ki szisztemikus hatást. Ilyen szempontból az új prednizolon-17-etilkarbonát-21~pröpionátot /21. példa, 8. vegyület/ összehasonlítottuk a fenti Dezoximet|zónnal és megállapítottuk, hogy a szokásos állatkisérietekben /krotonolajjal és oxazolonnal kiváltott gyuladás gátlása; patkány-vatta-granuloma-teszt, Carrageenan-ödéma stb./ a találmány szerint előállított új vegyület gyulladáscsökkentő hatása a Dezoximetazonéval azonos volt, a szísztémíkus hatása azonban kisebb. Meglepő, hogy a találmány szerinti, viszonylag egyszerű eljárás során a hidrolízis a 17-hidroxi-vegyületek helyett éppen a 21-hidroxi-vegyületeket eredményezi. Az eljárás előnyösebb, mint a 2 340 591 sz. NSZK-beli közrebocsátasi irat szerinti eljárás, mert egyrészt nem kell szerves fémvegyületekkel dolgozni, másrészt a találmány szerinti eljárás hozama majdnem a kétszerese az Ismert eljárásénak. A találmány szerinti eljárással előállított termékek a humán- és állatgyógyászatban a legkülönbözőbb eredetű gyulladásos dermatózisok kezelésére alkalmazhatók, szuszpenziók, kenőcsök, krémek, spray-ek stb. formájában. Topikus alkalmazásinál kristály szuszpenzió formájában, például intraartikulär is injekcióknál, alkalmazhatók. Ki kell emelnünk, hogy a lokális és topikus terápia számára különösen előnyös, hogy a találmány szerinti vegyületek a nagyon jó lokális-szisztemikus antiflogisztikus hatásarányok alapján még hosszan elnyúló és nagy dózisokat alkalmazó terápia esetében is gyakorlatilag jelentéktelen szisztemikus mellékhatást váltanak ki. Ugyanakkor a találmány szerinti vegyületek savstabilitása szignifikánsan jobb, mint a hozzájuk legközelebb álló ciklikus kortikoid-17,21-ortokarbonátoké. Ez a tény a találmány szerinti vegyületek biztos és terápiás 'szempontból kielégítő felhasználásánál döntő jelentőségű. A kenőcsöket, kremeket, szuszpenziókat stb. külső kezelés esetén 0,01-2 suly% hatóanyagtartalommal alkalmazzuk,lokális /nem szisztemikus/ injekció formájában történő felhasználás esetén 0,1-100 mg dózis az előnyös. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban ismertetjük. A példákhoz a következő általános megjegyzéseket tesszük: Az olvadáspontokat Tottoli-féle készülékben határoztuk meg /Fa.Büchi/ és nem korrigáltuk. Az IR-spektrumot /KBr/ Perkin-Elmer 521 rács-spektrofotométeren vettük fel. A karakterisztikus sávokat adtuk meg. Az UV-spektrumot /metanol/ Beckman DK 1 A spektrofotométerrel vettük fel. A tömégspektrősz kópiái vizsgálatokat MS 9 /Ea. AEI/ készülékkel végeztük. A vékonyréteg kromatográfiás vizsgálatokhoz /DC/ Kies elgél Fp54 /Fa.Merck/ lapokat alkalmaztunk. Amennyiben mást nem adtunfrmeg, futtatószerként metilén-kloridsmetanol = 19:1 ará-' nyu elegyít használtuk. A lapokat mindenkor egyszer hivtuk elő. A foltokat 10 %—os metanolos kénsavval való beszórással, majd 100 °C-on való hevítéssel tettük láthatóvá. Az R-p-értékeket relativ értékként adtuk meg. Az oszlopkromatografáláshoz 0,063- -0,2 mm /Fa.Merck/ szemeseátmérőjü Kiesel-gel 60-at alkalmaztunk /Fa.Merck/. 6
