182685. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált alkil-ammóniumsókat tartalmazó, növényi növekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
5 182685 6 b) egy IV általános képletű vegyületet — ebben a képletben Ar, X, R1, n, R2 és Y a korábban megadott jelentésű - egy V általános képletű alkilezőszerrel — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű, és Z nukleofug, lehasadó csoportot jelent — alkilezűnk. Az a) eljárásváltozatban nukleofug, lehasadó csoportként elsősorban klór-, bróm-, jódatomot, metil-szulfonát- vagy p-toluol-szulfonát-csoportot alkalmazhatunk. A II és a III általános képletű vegyület reagáltatását oldószer vagy hígítószer jelenlétében vagy ezek nélkül homogén vagy heterogén fázisban 20-15Û °C-on, előnyösen 50—120°C-on végezhetjük. Oldószerként például vizet vagy szokásos szerves oldószert, így szénhidrogént, halogénezett szénhidrogént, ketont, alkoholt, étert, nitrilt, észtert és dimetil-formamidot használhatunk. A II és III általános képletű vegyületet tetszőleges tömegarányban alkalmazhatjuk, előnyös egyenértéknyi mennyiségek, vagy a III általános képletű amin feleslegének használata. A II általános képletű vegyületek általánosan ismertek, vagy ismert eljárásokkal könnyen előállíthatók, például egy ArOH általános képletű fenolnak vagy egy ArSH általános képletű tiofenolnak monoalkilezésével, például alifás dihalogeniddel, így 1,2-dibróm-etánnal, 1,3-dibróm-propánnal vagy 1,4- -dibróm-butánnal, előnyösen vízben vagy különösen előnyösen forrásban lévő dietil-ketonban vagy ciklopentanonban legalább egyenértéknyi mennyiségű kálium-karbonát jelenlétében [Houben-Weyl: Methoden der Organischen Chemie, 6/3. kötet, 54—59. oldal (Thieme-Verlag, 1965), valamint a leírás 1. és 3. példája]. III általános képletű tercier aminként például N-metil-pirrolidint, N-etil-pirrolidint, N-allü-pirrolidint, N-propil-pinolidint, N-butil-pirrolidint, N-metil-piperidint, N-metil-hexametilénimint, 2,4,6-trimetil-morfolint, kinuklidint vagy pirrolizidint használhatunk. A b) eljárásváltozatban V általános képletű alkilezőszerként például metil-kloridot, metil-bromidot, metil-jodidot, dimetil-szulfátot, benzil-kloridot, allil-bromidot, propargü-ldoridot, izopentil-bromidot, klór-acetont, klór-acetonitrilt vagy 2-metoxi-etü-tozilátot használhatunk. Az alkilezést oldószer, illetve hígítószer nélkül vagy oldószer, illetve hígítószer jelenlétében, például vízben, etanolban, acetonban, acetonitrilben, etil-acetátban, éterben, toluolban vagy dimetil-formamidban, homogén vagy heterogén fázisban 0 és 150 °C között, előnyösen 20 és 120 °C között végezzük. A reagensek tömegaránya tág határok között változhat, előnyös egyenértéknyi mennyiségek használata vagy az alkilezőszert 10-szeies moláris feleslegben alkalmazhatjuk [Houben— —Weyl: Methoden der Organischen Chemie, 11/2. kötet, 591—601. oldal (Thieme-Verlag, Stuttgart, 1958), valamint a leírás 2. és 4. példája]. Nukleofug lehasadó csoportként az a) eljárásváltozatban alkalmasak, használhatók. A IV általános képletű tercier aminok ismert vegyületek vagy ismert módszerekkel könnyen előállíthatók, például az [A] reakcióváltozat szerint VI általános képletű szekunder aminnak - Y a fenti jelen4 tésű — II általános képletű vegyülettel való alkilezésével. A reakciókörülmények megfelelnek a II és III általános képletű vegyületek reagáltatásánál megadottakkal, de a VI általános képletű amint célszerűen 2-10-szeres moláris feleslegben alkalmazzuk. A reakció alatt képződött HX savat könnyen, például a reakcióelegynek vizes alkálifém-hidroxiddal való kezelésével vagy egy adott esetben képződött HN Y * HZ savaddíciós só kiszűrésével távolíthatjuk el (lásd a 2. példát). A IV általános képletű tercier aminok előállítására ismert eljárás szerint egy VII általános képletű fenolt vagy tiofenolt vagy alkálisójukat - Ar és X a fenti jelentésű — egy VIII általános képletű tercier aminnal vagy savaddíciós sójával reagáltatunk - ebben a képletben R1, n, R2 és Y a korábban megadott jelentésű, és Z nukleofug, lehasadó csoportot, előnyösen klór-, bróm-, jódatomot, metán-szulfonát- vagy p-toluol-szulfonát-csoportot jelent — [Houben—Weyl: Methoden der Organischen Chemie, 6/3. kötet, 54—59. oldal (Thieme-Verlag, Stuttgart, 1965), valamint a leírás 4. példája]. Ezt az eljárást a [B] reakcióvázlat mutalja be. VIII általános képletű aminként például N-(2- -klór-etil)-pinolidint, N-(2-klór-etil)-piperidint, N-(2- -klór-propil)-pirrolidint vagy N-(2-klór-etil)-hexametilén-imint használhatunk. A II és IV általános képletű közbülső vegyületek előállításához például a következő fenolokat és tiofenolokat használhatjuk fel: 2.4- diklór-fenol-, 2,4-diklór-tio-fenol, 3,4-diklór-fenol, 3,4-diklór-tio-fenol, 3,5-diklór-fenol, 2.6- diídór-fenol, 2,4,5-triklór-fenol, 2,4,5-triklÓT-tio-fenol, 2,4,6-triklór-fenol, 2,3,4-triklór-tio-fenol, 2-klór-4-fluor-fenol, 2-fluor-4-klór-fenol, 2.6- diklór-4-fluor-fenol, 2,4-dibróm-fenol, 2.4.6- tribróm-fenol, 2-bróm-4-klór-fenol, 4-bróm-2-ldór-fenol, 4-bróm-2,6-diklór-fenol, 4-bróm-2,6- -diklór-fenol, 4-ciano-2,6-dijód-fenol, 2-trifluor-metil-fenol, 3-trifluor-metil-fenol, 4-trifluor-metil-fenol, 4-nitro-3-trifluor-metil-fenol, 2,4-dimetil-fenol, 3.4- dimetil-fenol, 3,5-dimetü-fenol, 2,4,6-trimetÜ-fenol, 3,5-dietil-fenol, 3,5-diizopropil-fenol, 2-klór-4-metil-fenol, 4-klór-2-metil-fenol, 2,4-dimetil-tio-fenol, 3,4-diklór-2,6-dimetil-fenol-2,4-diklór-6-metil-fenol, 4-klór-3-metil-fenol, 2,6-dimetil-4- -nitro-fenol, 2,4-dimetil-6-nitro-fenol, 2-metil-4-(metil-tio)-fenol, 3-metü-4-(metü-tio>fenol, 4-metil-2-metoxi-fenol, 2-benzil-4-klór-fenol, 2-klór-4-fenil-fenol, 4-bróm-2-fenil-fenol, 2-nitro-fenol, 3-nitro-fenol, 4-nitro-fenol, 2,4-dinitro-fenol, 2-klór-4-nitro-fenol, 4-klór-2-nitro-fenol, 2.6- diklór-4-nitro-fenol, 4-ciano-fenol-, 3-ciano-fenol, 2- ciano-fenol, 3-acetil-amíno-fenol, 4-formil-amino-fenol, 4-acetil-amino-fenol, 2-acetil-fenol, 3- acetil-fenol, 3-butiril-fenol, 4-acetil-fenol. A következő példákban ismertetjük az I általános képletű vegyületek, valamint a II és IV általános képletű közbülső vegyületek előállítását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
