182678. lajstromszámú szabadalom • Hidegelektródás gázkisülési világítótest
7 182678 8 képes üvegként pl. alkalmazható a következő összetételű : 21,5% Na2, 6,5% CaO, 72% Si02; 28% I,i2, 3% Ca20, 4% La203, 65% Si02; 55% Si02, 6,5% A1203, 11,4% B203, 27,1% LiC03. Egyes üvegfajtáknál a maximális vezetőképesség eléréséhez növelni kell az alkálifém-oxid tartalmat, kétvegyértékű fémek oxidjaiként ZnO vagy MgO alkalmazható és kerülni kell a CaO és PbO alkalmazását. Valamely oxid hatása az üveg vezetőképességére függ az oxid mennyiségétől és a kiindulási üveg összetételétől. Ilyen célra a periodikus rendszer III, IV, V és VI csoportjának különböző elemei választhatók. Ha nincsenek jelen szennyező nátriumionok, az oxidréteg kovalens kötései révén elektronvezetővé válhat az üveg. Egyes esetekben a szilikátüvegekbe juttatott ionos kötésű adalékok az elektronvezetést megnövelik. Hasonló jelenség tapasztalható, ha az üvegben változó vegyértékű elemek ionjai vannak. 10% vas-oxidtartalom, illetve vanádium-oxid (vanadát) tartalom esetén a szilikátüveg már elektronvezetésre alkalmas lehet. Elektronvezetésű üveg példakénti összetétele : 3% B203, 3% PbO, 7% Sb.,05, 65% V205, 22% H3P04. ' üvegszerű állapotban jó villamos vezetővé válhat a kén, foszfor, tellur, szelén, germánium. Tiszta elektronvezetés érhető el kalkogenid elemekkel ötvözött üveggel. Alkalmazható két, három és több komponens. Példa : 26,6% S, 40,1% As, 33,3% Se. A kisülési karará(k) kialakítását néhány példakéntí kíyiteli alakkal szemléltetjük, s ugyancsak bemutatjuk az elektródák üvegbevonatának példakénti kialakítását. Az 1. ábra közös gázterű négy cellás fényforrás vázlatos felülnézeti képe. A 2. ábra tömbalakú — hálózati táplálású — fényforrás vázlatos oldalnézeti metszeti képe. A 3. ábra az elektróda bevonását szemlélteti vezetőképes üveggel, a 4. ábra a külső elektródás kialakítást. Az 5. ábra a két elektróda között nemvezetőképes üvegű buraszelettel és azzal kétoldalt összeforrasztott két vezetőképes üvegű félburával készített világítótestet mutat; a 6. ábra azt a megoldást szemlélteti, melynél a bura anyaga is vezetőképes üveg alapú és ezenkívül a burán belül vagy kívül átlátszó, vezetőképes bevonat is ki van alakítva; a 7. ábra az elektródák idomfüggő elrendezésére mutat példákat. Az 1. ábrán látható, hogy a 11 burát térelválasztó 12 falak úgy osztják négy kisülési cellára, hogy — azok közötti közlekedés folytán — a világítótest teljes belterét összefüggően tölti ki a kisülési közeg. Az idom súlypontjában, ahová a térelválasztó 12 falak összefutnak, a 12 falak végei közötti résben központi 13 elektróda van elrendezve, a négy cellában pedig egy-egy 14 cellaelektróda. Az egyes cellákban a 11 bura belső falán más-más színű fényporral 15 bevonat van kialakítva. A 14 cellaelektródák kivezetései az ábrán nem mutatott elektronikus sorrendkapcsoló megfelelő kapcsaira csatlakoznak, így mód van a cellák választott fényjáték szerinti szekvenciális aktiválására, mimellett természetesen egyszerre akár csak egy, akár egyidejűleg több cella is kivezérelhető. A 2. ábrán mutatott 21 bura külső kontúrvonala hasonlít az 1. ábrán mutatott 11 buráéhoz, belsejében azonban egyetlen kisülési tér van kialakítva két viszonylag nagyfelületű 22 elektródával. A kisülési tér és a 22 elektródák ábrázolt felületarányai helyesen szemléltetik azokat a feltételeket, melyek mellett a találmány szerinti világítótest hálózatról táplált fényforrásként a találmányhoz fűződő hatásokkal üzemel. A 3/a ábra mutatja a világítótest 31 buráját, az annak falán gázzáróan átvezetett 32 elektródát, melyet a 31 burába benyúló részén vezetőképes üvegből készült 34 bevonat takar. Ez a 34 bevonat van a 33 keresztmetszetekben összeforrasztva a 31 bura anyagával. A bevont 32 elektródát a beforrasztásra előkészített állapotban mutatja a 3/b ábra. A technika állásából ismert ún. külső elektródás kisülési lámpától a találmány szerinti megfelelő világítótest abban különbözik, hogy a 41 burának (4. ábra) az a része, mely a külső 42 elektródával (az ábrán mutatott kiviteli alak szerint elektródahuzal) érintkezik, vezetőképes üvegből készült. A 4/a ábrán látható a nem-vezetőképes üvegből készült 411 burarész és a vezetőképes üvegből készült 412 burarész összeforrasztás előtt, a 4/b ábrán pedig a 43 keresztmetszetben már összeforrasztott 41 bura szerelt állapotban. Az ábrán látható a megfelelő fényporral készített 44 bevonat is. Az 5. ábrán az a kiviteli alak látható, melynél a világítótest két külső 521 és 522 elektródáról kap táplálást, s a két 511 és 512 félbura vezetőképes üvegből készült, s az egyik 511 félbura az egyik 521 elektródával, a másik 512 félbura a másik 522 elektródával érintkezik, a két 511 és 512 félbura pedig nem-vezetőképes 53 buraszelettel van — két oldal felől, az 54 keresztmetszetekben — összeforrasztva és így alkot gázzáró 51 burát. Az 5/a ábra összeforrasztás előtt mutatja az 511 és 512 félburákat és az 53 buraszeletet a belső felületekeil fényporral kialakított 55 bevonattal ; az 5/b ábra a szerelt világítótestet mutatja. A 6. ábra olyan világítótest vázlatát mutatja kétféle kiviteli alakban, melynél a táplálás két külső 621 és 622 elektródáról történik, a 61 burának a 621 és 622 elektródákat hordozó 611 és 612 része vezetőképes üvegből készült és a részek nem-vezetőképes üvegből készült hengeres 613 csővel vannak — két oldal felől, a 64 keresztmetszetekben — összeforrasztva. Látható, hogj7 a hagyományos üvegből készült 613 cső a világítótest hengeres szakaszának zömére kiterjed, jóval hosszabb, mint az 5. ábrán mutatott 53 buraszelet. A csatolás hatékonyságát itt nem a vezetőképes üvegnek a közel teljes hossztengely menti kiterjedése biztosítja , hanem az, hogy a hagyományos üvegből készült 613 cső kívül (6/a ábra) vagy belül (6/b ábra) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
