182678. lajstromszámú szabadalom • Hidegelektródás gázkisülési világítótest
9 182678 10 átlátszó, villamosán vezető 63 bevonattal van ellátva oly módon, hogy az galvanikus csatolással befut mindenkor csak egy külső 621 vagy 622 elektródához, míg a másik 622 vagy 621 elektródától el van szigetelve zárlat kialakulásának megelőzésére. A 6/a ábrán ezt úgy oldottuk meg, hogy csak az egyik 621 elektróda felől halad a bevonat majdnem a 613 cső teljes hossza mentén, míg a 6/b ábra szerint mindkét 621 és 622 elektródán át hasonló méretű felületen valósul meg a csatolás, mert mindkét 621 és 622 elektróda felől bevonat halad végig a 613 cső megfelelő szakasza mentén, s a szigetelő szelet köztük a 613 cső középrészében van. A 7. ábra azt szemlélteti, hogy a közös közegtér több kisülési cellára bontása hogyan szolgálja a mindenkori — szabályos vagy szabálytalan — ábraidom jobb megjelenítését. A 7/a ábrán fésűidomot, a 7/b ábrán T-idomot, a 7/c ábrán A-idomot mutatunk, amelyeknél a 711, 712, 713 burák falai ionizációs 73 teret zárnak körül, amelyben az idom homogén szakaszainak szélső pontjai környezetében (vagyis azon térrészben, amelynek bármely pontjában elrendezett elektróda a gázkisülés ismert feltételeiből adódóan a szélső pontig terjedő kisülés gerjesztésére képes) elrendezett egy-egy 72 elektróda révén biztosítható, hogy az ívkisülés az idom vonalát kövesse. Az ábrák példakéntiek ; nyilvánvalóan a találmány szerinti világítótestek buráinak vezetőképes üvegből készült részei, illetve a vezetőképes üvegből készült elektródabevonatok mind anyagi minőség, mind alak szempontjából sokféle változatban és kiviteli alakban készíthetők anélkül, hogy eltérnénk a találmányi gondolattól. A találmány szerinti világítótestek kialakíthatók fénytájékoztató tábla fénypontjaiként, jelzőlámpákhoz, sajátos sötétkamra lámpaként tv vagy film műsorokat megjelenítő fénypont-mátrixok építőelemeiként. A találmány alkalmazásával készíthető nagyfelületű világító tábla, diavetítő, röntgen átvilágító, jelzőfény, számkijelző, akár hálózatról, akár telepről, akár külön váltakozóáramú áramforrásról táplálva. A világítófelület növelésének célszerű módja a fényforrások beöntése átlátszó vagy áttetsző tartókeretbe, így néhány mm vagy néhány cm alapterületű elemi fényforrások seregével tetszőleges alapterületű és színű (színkombinációjú) homogén — minden részében és minden oldala felé — egyenletesen világító felület nyerhető. Hasonlóképpen kiönthető feliratot, ábrát, számkíjelzést megjelenítő világítótest(sereg). Ezzel nemcsak a felhasználási terület bővül, az elérhető esztétikai hatás is kiemelkedő. Kiöntés helyett alkalmazható pl. előre húzott vagy kiöntött üvegtábla, mely úgy van kiképezve, hogy a világítótestek részére megfelelő számú és elrendezésű üreg van azokban utólag lezárható evakuáló csatornával, mely csatornákon át előbb bevonjuk a mindenkori üreget a megfelelő fényporral, majd elvégezzük az evakuálást és leforrasztjuk a csatornát, miután a megfelelő kisülési közeggel a meghatározott töltésnyomásig feltöltöttiik. A kiöntő anyagok, üvegtáblák is szükség szerint megfelelően színezhetők, festék, fluoreszcens anyag alkalmazásával akár a test anyagába keverve, akár annak felületét azzal bevonva. Magától értetődő, hogy ún. hosszú utánvilágítású fényporral is készíthető a bevonat. így szakaszos gerjesztés és a szem tehetetlenségéhez illeszkedő üzemmód esetén is folytonos világítás érzetét kelthetjük a "ápenergia még kedvezőbb kihasználásával. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidegelektródás világítótest, melynek burája nemesgázzal és/vagy higanygőzzel van feltöltve, azzal jellemezve, hogy a bura (11, 21, 31, 41, 51, 61) palástjának legalább egy részét — elektronáram vagy ionáram vezetésére alkalmas összetételű — ún. vezetőképes üveg alkotja. 2. Az 1. igénypont szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bura teljes egészében vezetőképes üvegből készült. 3. Az 1. igénypont szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a burának (51) a mindenkori két szomszédos, eltérő potenciálra kapcsolandó elektróda (521, 522) közötti szakaszát képező buraszelet (53) nem-vezetőképes üvegből készült.és a burának (51) legalább egy része, pl. a buraszelethez (53) egyegy keresztmetszet (54) mentén forrasztott két félbura (511, 512) vezetőképes üvegből készült. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőképes üveg nátrium(-oxid), lítium(-oxid) vagy vanadát adalékkal készült. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a burában (31) elrendezett, illetve — a burán (31) átvezetve — a bura (31) belsejébe benyúló elektródá(k) (32) olyan üveggel van(nak) bevonva, mely vezetőképességet biztosító adalékot — pl. nátrium(-oxid)ot, lítium (-oxid)ot vagy vanadátot — tartalmaz.} 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bura (61) fala, illetve annak legalább egy része olyan bevonattal (63) van ellátva, melynek — diffúziógátló — hordozóanyaga fémet vagy fém-oxidot tartalmaz vezetőképességet biztosító eloszlásban. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisülési teret határoló bura (11, 21, 31, 41, 51, 61) palástja, illetve a palást egy része mentén külső takarótest van elrendezve, mely átlátszó zárt védőburát vagy fényterelő fala(ka)t, illetve akná(ka)t alkot. 8. A 7. igénypont szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a takarótest anyaga vagy palástfelületének bevonata lumineszcens anyagot tartalmaz. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti világítótest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egynél több gázkisülési cellát alkot, melyek egymáshoz ké-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
