182678. lajstromszámú szabadalom • Hidegelektródás gázkisülési világítótest
5 182678 6 A találmány szerinti hatás úgy is elérhető, hogy nem a burát készítjük részben vagy teljesen vezetőképes üvegből, hanem a nem-vezetőképes burán át a kisülési térbe benyúló — illetve a burán belül elrendezett -— elektródát vonjuk be vezetőképes üveggel. E két változat kombinálható: míg a bura legalább egy részét vezetőképes üveg alkotja, a burába bevezetett fémvezetőt is vezetőképes üveggel vonjuk be. A találmány szerinti világítótest optimális töltésnyomásra tölthető; az elektróda és a kisülési közeg között nem léphet fel a tér nyomásviszonyait befolyásoló kölcsönhatás, az üzemi hatásfok jelentős mértékben javul, mégpedig olyan kialakítással, mely nem állít az ismertekhez képest további korlátot a különböző szolgáltatások céljára eltérő kialakításokat kereső tervező elé, így a találmány szerinti jellemzők számos további jellemzővel kombinálhatok és e kombinációk részben a találmány szerinti hatásnak ismert további hatásokkal való együttes érvényesülését teszik lehetővé, adott esetben pedig a kombinált intézkedések kölcsönhatása olyan eredő hatást tesz lehetővé, mely ismert kialakítású hidegelektródás gázkisülésű világítótesteknél nem is lehetséges. Az eddig mondottakból az is következik, hogy az elektróda és a kisülési közeg egymástól való teljes elszigetelése nemcsak a hatásfokot javítja, de megfelelően növeli a kisülési rendszer élettartamát is. Továbbá az a tény, hogy a gyújtófeszültség és az üzemi áram értéke csökken, nemcsak hatásfokban és élettartamban realizálódik, hanem kedvezőbb feltételeket teremt konstrukciós téren is (dimenziók, anyagi minőség megválasztása, geometria stb.). Arra is van mód, hogy a részben vezetőképes üvegből készült bura belső falára gyakorlatilag teljes kiterjedésben vigyünk fel vezetőképes bevonatot (fém-oxidot) oly módon, hogy a vezetőképes fém-oxidot önmagában ismert olyan hordozóban ágyazzuk, mely nem engedi a fém-oxid részecskéket a vákuumba diffundálni, de a fém-oxid villamos vezetését mégsem gátolja. A világítótestnek lehet a kisülési teret határoló bura környezetében, a bura palástja, illetve a palást egy része mentén elrendezett külső takarótest je, mely védelmi és/vagy fényterelő célt szolgál, átlátszó zárt védőburát vagy fényterelő fala(ka)t, illetve akná(ka)t alkot. Ha a külső takarótesttel ellátott világítótest buráját olyan anyagból készítjük, mely nemcsak a látható fényt engedi át, hanem pl. az ibolyántúli sugarakat is, akkor a világító felületet tovább növelhetjük annak révén, hogy a védőbura, illetve takarótest anyagába vagy belső felületére lumineszcens anyagot viszünk (fel). A találmány szerinti világítótesteknél is kihasználhatjuk a hidegelektródás gázkisülésű világítótestek azon tulajdonságát, hogy alaki kiképzésük sokféleképpen variálható. A kisülési kamra (cső) burájának alakját pl. a megjelenítendő kép, illetve alfanumerikus karakter idoma szerint választhatjuk meg, s akkor a kisülés megfelelő alakú képet jelenít meg. Még jobban illeszkedhetünk a mindenkor megjelenítendő idomhoz és/vagy az idom kívánt színezéséhez, ha a kép befoglaló idoma szerint készített burában egynél több gázkisülési cellát alakítunk ki, melyek egymáshoz képest galvanikus villamos vezetés szempontjából elszigeteltek. A mindenkori tényleges idomtól és egyéb üzemi feltételektől függően ezt végezhetjük úgy, hogy cellánként két elektróda van elrendezve vagy kialakítva és úgy is, hogy egy központi elektródával és cellánként egy-egy ellenelektródával alakítjuk ki a világítótestet. Olyan idom is van, melynél célszerűen cellánként egy elektródát rendezünk el és azok kaszkádszerűen alkotják a mindenkori szomszédos két elektróda ellenelektródáját, miáltal minden szomszédos két elektróda között keletkezik kisülési ív. A találmány szerinti világítótest fényporbevonat révén a mindenkori kívánt színhatással üzemeltethető. Ha több cellás a világítótest, akkor bevonhatjuk a bura belső felületét valamennyi cellára kiterjedőenegyező színű fényporral, s ekkor a cellákra bontás csak az idom jobb megjelenítését, illetve idomrészek időben változóan független megjelenítését szolgálja. Alkalmazhatunk cellánként eltérő, illetve a cellák egy részére kiterjedően egyező színű bevonatot is. Az eddigiek alapján üvegtechnikai, vákuumtechnikái szakember a vezetőképes üvegre vonatkozó szakirodalom segítségével meg tudja választani azokat az adalékokat, melyek révén a konkrét alkalmazási helynek leginkább megfelelő vezetési tulajdonságokkal ruházható fel a bura (egy részének) anyagaként, illetve az elektróda bevonataként alkalmazott üveg és a világítástechnikai szakember a hidegelektródás gázkisülésű csövekre vonatkozó szakirodalom segítségével sokféle változatban meg tudja tervezni a mindenkori alkalmazásnak leginkább megfelelő alakú és minőségű világítótestet. A továbbiakban mégis néhány példával részletesebben is szemléltetjük a találmány alkalmazhatóságát. Ismeretes, hogy az üveggyártás szokásos nyersanyagai a homok, a szóda, a nátrium-szulfát, a mészkőliszt, a dolomitliszt, a bórsav, a hamuzsír, különféle fém-oxidok és üvegcserép. Az oxid-tartalmú üveg vázát az ún. hálózatképző közegek alkotják, a hálózatmódosítók a váz üregeiben helyezkednek el. Hálózatképző pl. a kovasav és a bórsav. Hálózatmódosító lehet pl. valamely alkálifém vagy alkáliföldfém oxidja. A magnézium, ólom, alumínium oxidjai hálózatképzőként és hálózatmódosítóként egyaránt alkalmazhatók. A hálózatképző ionok és az oxigén ionok helyzete egymáshoz képest rögzített, a módosító ionok viszont adott feltételek között villamos tér hatására a szomszédos üregek alkotta pálya mentén elmozdulnak. Ily módon pl. a nátriumtartalom növelésével növelhető az üveg vezetőképessége. A növekedés viszonylag lassú, amíg a nátriumtartalom nem éri el a 4%-ot, ennél nagyobb érték esetén a növekedés gyorsul. Az ionmozgást javíthatja ezüst bevitele, szerepet játsz. hat az energiatovábbításban vas, kobalt, nikkel, magnézium, bárium és ólom is, a mindenkori konkrét összetételtől függő mértékben. Ion vezetésű vezet ő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
