182662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimido- 2-benzazepin-származékok előállítására
182662 (In) -*■ (Io') és (In) vagy (Io')— (XIII) Az (In) általános képletű vegyületet (lásd I. reakcióséma) valamely redukálószerrel (pl. cink ecetsavban) kezeljük kb. —40 °C és 20 °C közötti hőmérsékleten; ekkor a megfelelő (Io') általános képletű vegyületet kapjuk. Oldószerként halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot) alkalmazhatunk. Az (In) vagy (Io') általános képletű vegyületet platinaoxid vagy előhidrogénezett platinaoxid jelenlétében, oldószeres (pl. ecetsavas) közegben, hidrogénnel reagáltatjuk. A reakció általában szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten játszódik le. Ily módon 'megfelelő (XIII) általános képletű vegyületet kapunk. Az e) eljárásnál redukálószerként továbbá nátriumciano-bórhidridet, nátrium-bórhidridet stb. is alkalmazhatunk. Sok esetben a 6,7-dihidro- és 4,5,6,7-tetrahidrovegyület keverékét kapjuk. A 4,5,6,7-tetrahidro-származékok is hasznos központi idegrendszeri hatásokkal, rendelkeznek. (lo’)^(Ip’) Az (Io') általános képletű vegyületet hangyasavban formaldehiddel reagáltatjuk, melegítés közben, pl. a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben. Ekkor a dihidrovegyület metilezése játszódik le. A metilezést továbbá pl. metiljodiddal, dimetilszulfáttal stb. is elvégezhetjük. A metilcsoporttól eltérő kis szénatomszámú alkilcsoportokat a megfelelő alkilhalogenidek, -szulfátok, -alkilszulfonátok, -tozilátok stb. segítségével, oldószeres (pl. dimetilformamidos, tetrahidrofurános, glimes vagy diglimes közegben vagy valamely éteres oldószer jelenlétében) vagy a megfelelő aldehidek felhasználásával reduktív körülmények között vihetjük be a molekulába. g) eljárásunk pl. a IV. reakció-sémán feltüntetett módon végezhető el. A képletekben R11 a fenti jelentésű. Az (In) általános képletű vegyületet megfelelő oxidálószerrel (pl. m-klór-perbenzoesavval) reagáltatjuk iners szerves oldószerben (pl. metilénkloridban). A reakciót 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérséklet körüli hőfokon végezhetjük el. A reakció-idő attól függ, hogy N-óxidot vagy di-N-oxidot kívánunk-e előállítani. Amennyiben a reakció-idő kb. 2—25 óra, túlnyomórészt az (Iq) általános képletű N-oxid keletkezik, míg kb. 40—60 órás reagáltatás esetén túlnyomórészt az (ír) általános képletű -di-N-oxidhoz jutunk. h) eljárásunk szerint a merkapto- vagy hidroxilcsoport kis szénatomszámú alkilezését önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük el. A merkaptocsoport alkilezését előnyösen a megfelelő alkil-halogeniddel, egy alkálifém-hidroxid (pl. nátrium-hidroxid) és 1—4 szénatomos alkanol (pl. etanol) elegyének jelenlétében hajthatjuk végre. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten hajthatjuk végre. A hidroxilcsoport alkilezését előnyösen a megfelelő dialkilszulfáttal (pl. dimetil- vagy dietil-szulfáttal) bá-9 6 zikus körülmények között (pl. nátrium-hidroxid jelenlétében) végezhetjük el. A reakciót kb. 0—65 °C-os hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten hajthatjuk végre. i) eljárásunk szerint a 2-helyzetű aminocsoportot savas kezeléssel (pl. kénsavval) cserélhetjük le hidroxil-csoportra. A reakciót előnyösen kb. 25—125 °C-on, különösen 100 °C körüli hőmérsékleten végezhetjük el. Ezt az átalakulást más módszerekkel (pl. lúgos hidrolízis és diazonium-són keresztül) is végrehajthatjuk. k) eljárásunk szerint a 2-hidroxil-csoportot klóratomra vagy brómatomra cseréljük le. A reakciót megfelelő klórozószerekkel (pl. foszfortrikloriddal) a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben, vagy brómozószerekkel (pl. foszforilbromiddal vagy foszforpentabromiddal) szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. l) eljárásunk szerint az (lg) általános képletű vegyületekben levő 2-helyzetű klór- vagy brómatomot nukleofil helyettesítés útján többfajta heteroatom- vagy C-nukleofil reaktánssal cserélhetjük le. A reakcióhoz nukleofil reaktánsként pl. metanolt, 3-dimetilaminopropil-amint, metilamint, dimetilamint, N-metil-piperazint, dietilmalonát-karbaniont stb. alkalmazhatunk. A reakciót iners poláros szerves oldószerben (pl. dimetilformamidban) kb. 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen a reakcióelegy forráspontja körüli hőmérsékleten hajthatjuk végre. m) eljárásunk szerint egy (Ih) általános képletű vegyületet előnyösen lúgos hidrolízissel (pl. egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxiddal mint pl. nátrium-, vagy kálium-hidroxiddal stb.), megfelelő oldószeres (pl. kis szénatomszámú alkanolos, mint pl. etanolos) közegben alakítunk a szabad karbonsavvá. m) eljárásunk szerint egy (Ih) általános képletű vegyületet előnyösen ammóniával vagy a megfelelő mono- vagy di-(kis szénatomszámú)-alkilaminnal, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben (előnyösen kb. 50—130 °C-on), iners szerves oldószer (pl. kis szénatomszámú alkanolok mint pl. etanol) jelenlétében történő kezeléssel alakítunk a megfelelő amiddá. Eljárhatunk oly módon is, hogy a kiindulási anyagot a megfelelő szabad savvá hidrolizáljuk, melyet reakcióképes származékává (pl. savkloriddá vagy vegyes anhidriddé) alakítunk, majd a kapott reakcióképes származékot ammóniával vagy a megfelelő mono- vagy di-(kis szénatomszámúj-alkilaminnal reagáltatjuk. n) és o) eljárásunk pl. az V. reakció-sémán feltüntetett módon végezhető el. A képletekben X', Y, R11 jelentése a fent megadott és R31 az o) eljárásnál definiált csoport. (Is)^(It) Az (Is) általános képletű vegyületet a megfelelő karbonsav anhidridjével (pl. ecetsavanhidriddel reagáltatjuk. A reakciót előnyösen az anhidrid forráspontja körüli hőmérsékleten végezhetjük el. Savanhidridek helyett a megfelelő savkloridokat is alkalmazhatjuk. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
