182641. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eszköz a glükóz kimutatására és meghatározására
182 641 A reakciózóna előtt bemérési zóna helyezkedik el, amely a vizsgálandó folyadék bizonyos mennyiséginek a felvételét és megmérését szolgálja. Ez a zóna járulékosan jelző anyagokat tartalmazhat, és színes jelölésekkel rendelkezhet. A zóna továbbá oxidálószert két, puffer- és kicsapóanyagokat tartalmazhat, például a fehérje, a vérszínezék vagy a C-vitamin megkötésére. A reakeiózónát a kimutató zóna követi, amely a peroxidáz segédenzimet és valamilyen indikátort tartalmaz egy zóna vagy több csík alakú, egymástól hézagokkal elkülönített jelzés-zóna alakjában. Ha a peroxidáz-indikátor-rendszer több jelzés-zóna alakjában visszük fel a hordozóra, a közbenső hézagok színezék-megkötő anyaggal lehetnek preparálva. A teszt-csík üvegből vágj7 műanyagból álló kapilláris csövecskében nyer elhelyezést. A minikémcső alsó végén színes jelölés van, addig lehet feltölteni futtató folyadékkal. A cső 40—120 mm hosszú, átmérője 1—3 mm. Felső részében színes fokskála lehet, amely a vizsgált folyadékba bevitt glükózmennyiség kimutatását szolgálja. A glükózkoncentráció a kimutató zóna beszíneződött részének hosszúságával arányos, így a skála osztásának leolvasása mennyiségi meghatározást is lehetővé tesz. A kémcsöves teszt-csík alkalmazása esetén meghatározott reakcióidőt nem kell betartani. A glükóz kimutatására a csíknak a kémcsőből kilátszó bemérési végét a vizsgálandó folyadékba merítjük, majd a csíkot rögtön, vagy a folyadék felszívódása után visszatoljuk a csőbe. Az alsó jelölésig futtató folyadékot felvéve és a bemérési zónát megnedvesítve a kimutatást megindítjuk. A mintavétel és a reakció egymástól független. A tesztpapíron lezajló reakció a futtató folyadék felvételével bármelyik időpontban beindítható. A kapilláris cső alkalmazásának előnye, hogy a futtató folyadék pontos és elegendő adagolását gyakorlatlan személy, akár laikus is végezheti. A kapilláris cső nélkül alkalmazásra kerülő tesztcsíkon a bemérési zóna, reakciózóna és kimutató zóna között célszerűen nincs közbenső sáv vág}7 biztonsági hézag. A glükóz kimutatására a teszt-csík bemérési zónáját teljes hosszában bemerítjük a vizsgálandó folyadékba, majd a kimutató zónán a beszíneződött darab hosszúságát értékeljük, ami legalább félig kvantitatív meghatározást tesz lehetővé. A találmány szerinti teszt esetén színtáblázat nem szükséges. A találmányt több kiviteli példával a mellékelt rajzok alapján közelebbről megvilágítjuk. A rajzokon az 1. ábra olyan teszt-csíkot mutat, amely minikemcső nélkül kerül alkalmazásra, míg a 2. ábra minikémcsővel együtt alkalmazható, indikátoros jelzés-zónákkal rendelkező teszt-csíkot ábrázol. A 3. ábra a kapilláris csőben levő teszt-csíkot mutatja a vizsgálandó folyadék felvételekor, míg a 4. ábra ugyanazt a csíkot mutatja a futtató folyadék felvételekor. 5 1. példa Ebben a példában az 1. ábrán bemutatott, minikémcső nélküli csík előállítását és alkalmazását, azaz a vizelet glükóztartalmának színtáblázat nélküli, félig kvantitatív meghatározását ismertetjük. A meghatározás lehet sorozatos is, a reakcióidő és a leolvasás idejét nem határolja be semmi. Hordozóanyagként 100 g/m2 négyzetmétersúlyú szűrőpapírt alkalmazunk. Az 1 tesztcsík 5—15 mm széles 2 bemérési zónáját 0,1%-os etanolos szudánvörösoldattal befestjük. A zóna szélességét a következő zónák szélességétől függően választjuk meg és igen pontosan tartjuk be. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 2 bemérési zóna 10 mm széles. A 3 reakciózóna kialakításához aj 0,1 g benzoesav 10 ml etanollal készített és b) 3000 E gliikózoxidáz 10 ml desztillált vízzel készített oldatát külön-külön állítjuk elő, majd összekeverjük, és mindjárt a 10 mm széles szudánvörös zóna felett 3—10 mm (a példa esetén 5 mm) szélesen fel visszük a papírra. A 4 kimutató zóna kialakításához a) 300 E peroxidáz 10 ml 0,2 mólos, 7,0 pH-jú pufferrel és b) 100 mg Q-tolidin és 10 mg-auraminsárga 10 ml etanollal készített oldatát összekeverjük, és a 3 reakciózóna felett felvisszük a papírra. Az indikátor-oldat felvitele történhet az ábrázolt módon, azaz egyetlenegy széles (10 mm-es) sáv alakjában, de felvihetjük az indikátort például egyenként 1—2 mm széles négy keskeny sávban is. amelyeket kezeletlen papír választja el egymástól. A három különböző zóna kialakításához szükséges három oldatot célszerűen egyszerre, az ismert vonalzó gép segítségével visszük fel. A papíríveket vagy -pályákat utána megszárítjuk és csíkokra vágjuk. Alkalmazáskor a 2 bemérési zónát röviden bemerítjük a megvizsgálandó folyadékba, például vizeletbe. A felvett folyadék elegendő ahhoz, hogy a kapilláris erő révén a glükozoxidáz-zónán keresztül az indikátorrendszer zónájába diffundáljon. Eközben a glükóz egy bizonyos mennyisége reagál és színezi az indikátorzónát. A beszíneződött szakasz hossza, illetve több keskeny indikátorsáv esetén a beszíneződött sávok száma mutatja a glükóz mennyiségét. A diffúzió befejeződésével a reakció megáll, a glükóztartalomtól függő beszíneződés tehát már nem változik, a folyadék elpárolgása után sem. A csík tetszőleges időpontban kiértékelhető. 6 2. példa Ebben a példában indikátoros jelzés-zónákkal rendelkező minikémcsöves teszt-csíkot ismertetünk. Az önkontrollhoz és sorozatos meghatározásokhoz egyaránt alkalmas kiviteli alakot a 2—4. ábrák mutatják. Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan színtáblázat nem szükséges, és a leolvasás ideje tetszőleges. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4