182641. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eszköz a glükóz kimutatására és meghatározására

182 641 A reakciózóna előtt bemérési zóna helyezkedik el, amely a vizsgálandó folyadék bizonyos mennyiséginek a felvételét és megmérését szolgálja. Ez a zóna járu­lékosan jelző anyagokat tartalmazhat, és színes jelö­lésekkel rendelkezhet. A zóna továbbá oxidálószert két, puffer- és kicsapóanyagokat tartalmazhat, például a fehérje, a vérszínezék vagy a C-vitamin megkötésére. A reakeiózónát a kimutató zóna követi, amely a peroxidáz segédenzimet és valamilyen indikátort tar­talmaz egy zóna vagy több csík alakú, egymástól hézagokkal elkülönített jelzés-zóna alakjában. Ha a peroxidáz-indikátor-rendszer több jelzés-zóna alakjá­ban visszük fel a hordozóra, a közbenső hézagok színe­zék-megkötő anyaggal lehetnek preparálva. A teszt-csík üvegből vágj7 műanyagból álló kapillá­ris csövecskében nyer elhelyezést. A minikémcső alsó végén színes jelölés van, addig lehet feltölteni futtató folyadékkal. A cső 40—120 mm hosszú, átmérője 1—3 mm. Felső részében színes fokskála lehet, amely a vizsgált folyadékba bevitt glükózmennyiség kimu­tatását szolgálja. A glükózkoncentráció a kimutató zóna beszíneződött részének hosszúságával arányos, így a skála osztásának leolvasása mennyiségi megha­tározást is lehetővé tesz. A kémcsöves teszt-csík alkalmazása esetén megha­tározott reakcióidőt nem kell betartani. A glükóz kimutatására a csíknak a kémcsőből kilátszó bemérési végét a vizsgálandó folyadékba merítjük, majd a csí­kot rögtön, vagy a folyadék felszívódása után vissza­toljuk a csőbe. Az alsó jelölésig futtató folyadékot fel­véve és a bemérési zónát megnedvesítve a kimutatást megindítjuk. A mintavétel és a reakció egymástól független. A tesztpapíron lezajló reakció a futtató folyadék fel­vételével bármelyik időpontban beindítható. A kapil­láris cső alkalmazásának előnye, hogy a futtató folya­dék pontos és elegendő adagolását gyakorlatlan sze­mély, akár laikus is végezheti. A kapilláris cső nélkül alkalmazásra kerülő teszt­csíkon a bemérési zóna, reakciózóna és kimutató zóna között célszerűen nincs közbenső sáv vág}7 biztonsági hézag. A glükóz kimutatására a teszt-csík bemérési zónáját teljes hosszában bemerítjük a vizsgálandó folyadékba, majd a kimutató zónán a beszíneződött darab hosszúságát értékeljük, ami legalább félig kvan­titatív meghatározást tesz lehetővé. A találmány szerinti teszt esetén színtáblázat nem szükséges. A találmányt több kiviteli példával a mellékelt raj­zok alapján közelebbről megvilágítjuk. A rajzokon az 1. ábra olyan teszt-csíkot mutat, amely minikemcső nélkül kerül alkalmazásra, míg a 2. ábra minikémcsővel együtt alkalmazható, indi­­kátoros jelzés-zónákkal rendelkező teszt-csíkot áb­rázol. A 3. ábra a kapilláris csőben levő teszt-csíkot mutat­ja a vizsgálandó folyadék felvételekor, míg a 4. ábra ugyanazt a csíkot mutatja a futtató folya­dék felvételekor. 5 1. példa Ebben a példában az 1. ábrán bemutatott, mini­kémcső nélküli csík előállítását és alkalmazását, azaz a vizelet glükóztartalmának színtáblázat nélküli, félig kvantitatív meghatározását ismertetjük. A meghatá­rozás lehet sorozatos is, a reakcióidő és a leolvasás idejét nem határolja be semmi. Hordozóanyagként 100 g/m2 négyzetmétersúlyú szű­rőpapírt alkalmazunk. Az 1 tesztcsík 5—15 mm széles 2 bemérési zónáját 0,1%-os etanolos szudánvörös­­oldattal befestjük. A zóna szélességét a következő zónák szélességétől függően választjuk meg és igen pontosan tartjuk be. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 2 bemérési zóna 10 mm széles. A 3 reakciózóna kialakításához aj 0,1 g benzoesav 10 ml etanollal készített és b) 3000 E gliikózoxidáz 10 ml desztillált vízzel ké­szített oldatát külön-külön állítjuk elő, majd össze­keverjük, és mindjárt a 10 mm széles szudánvörös zóna felett 3—10 mm (a példa esetén 5 mm) szélesen fel visszük a papírra. A 4 kimutató zóna kialakításához a) 300 E peroxidáz 10 ml 0,2 mólos, 7,0 pH-jú pufferrel és b) 100 mg Q-tolidin és 10 mg-auraminsárga 10 ml etanollal készített oldatát összekeverjük, és a 3 reak­ciózóna felett felvisszük a papírra. Az indikátor-oldat felvitele történhet az ábrázolt módon, azaz egyetlen­egy széles (10 mm-es) sáv alakjában, de felvihetjük az indikátort például egyenként 1—2 mm széles négy keskeny sávban is. amelyeket kezeletlen papír választ­ja el egymástól. A három különböző zóna kialakításához szükséges három oldatot célszerűen egyszerre, az ismert vonalzó gép segítségével visszük fel. A papíríveket vagy -pá­lyákat utána megszárítjuk és csíkokra vágjuk. Alkal­mazáskor a 2 bemérési zónát röviden bemerítjük a megvizsgálandó folyadékba, például vizeletbe. A fel­vett folyadék elegendő ahhoz, hogy a kapilláris erő révén a glükozoxidáz-zónán keresztül az indikátor­rendszer zónájába diffundáljon. Eközben a glükóz egy bizonyos mennyisége reagál és színezi az indikátor­­zónát. A beszíneződött szakasz hossza, illetve több keskeny indikátorsáv esetén a beszíneződött sávok száma mutatja a glükóz mennyiségét. A diffúzió be­fejeződésével a reakció megáll, a glükóztartalomtól függő beszíneződés tehát már nem változik, a folyadék elpárolgása után sem. A csík tetszőleges időpontban kiértékelhető. 6 2. példa Ebben a példában indikátoros jelzés-zónákkal ren­delkező minikémcsöves teszt-csíkot ismertetünk. Az ön­kontrollhoz és sorozatos meghatározásokhoz egyaránt alkalmas kiviteli alakot a 2—4. ábrák mutatják. Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan színtáblázat nem szük­séges, és a leolvasás ideje tetszőleges. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents