182629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

182(529 I New York-i kiadó gondozásában 1973-ban jelent, meg) 1. fejezetében ismertetett módon állíthatók elő. Az (IB) általános képlet íí vegy illetek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sói a szakirodalomból e célra ismert módszerek bármelyikével előállíthatok, például úgy, hogy egy parens imidazolvegyületet egy alkal­mas savval kezelünk. E célra például oxálsavat, hidro­­gén-kloridot, hidrogén-bromidot, kénsavat, salétrom­savat, perklórsavat, fumársavat, maleinsavat, fosz­forsavat, glikolsavat, tejsavat, szalicilsavat, boros­tyánkősavat, p-toluol-szulfonsavat, borkősavat, eeet- i savat, citromsavat, metán-szulfonsavat, hangyasavat, benzoesavat, malonsavat, naftalin-2-szulfonsavat vagy benzol-szulfonsavat használhatunk. » Az (IB) általános képletű imidazol-származckok egy foszfodieszteráz-inhibitorral együtt is hasznosithatók gyógyászati célokra, minthogy az utóbbi anyag az (I B) általános képletű vegyületek gyógyászati hatását szi­­nergetikusan fokozza azáltal, hogy a vérlemezkék agg­­regálódása ellen hat eltérő biológiai hatásmechaniz­mus alapján. A hatásos vegyületek (definícióját lásd korábban) aggregáció elleni hatását potencírozó és így a talál­mány szerinti eljárással előállítható gyógyászati ké­szítményekben hasznosítható foszfodieszteráz inhibi­torokként — önmagukban vagy gyógyászatilag elfo­gadható sóik formájában — például az alábbi vegyü­letek hasznosithatók: (a) xantin-származékok, például a Theophylline (3,7-dihidro-l,3-dimetil-lH-purin-2,6-dion), Caffeine (3,7-dihidro-l,3,7-trimetil-lH-purin-2,6-dion) és Ami­­nophylline (Theophylline és 1,2-etándiamin 2:1 ará­nyú adduktja) ; (b) izokinolin-származékok, például Papaverine, az­az l-[(3,4-dimetoxi-fenil)-metil]-6,7-dimetoxi-izokino­­lin ; (c) pirimido [5,4-d]pirimidin-származékok, például Dipyridamole, azaz 2,2’,2”,2’”-(4,8-dipiperidino-piri­­mido[5,4-d]pirimidin-2,6-diil-dinitriol)-tetraetanol és sói; d) tieno[3,2-djpirimidin-származékok, például N-[4- (4-morfolinil)-tieno [3,2-d]pirimidin-2-il ]-1,2-etándia­min ; ( e) pirazolo(3’,4’ : 2,3)pirido[4,5-b]l,5(benzodiaze­­pin-6-(3H)on-származékok, például 3-etil-7,12-dihidro- 7,12-dimetil-pirazolo(4’,3’ :5,6)pirido [4,3-b](l,5)ben­­zodiazepin-6-(3H)on ; (f) 1H- vagy 2H-pirazolo[3,4-b]piridin-származé­­kok. például 4-butilamino-l-etil-5-etoxikarbonil-lH- pirazol[3,4-b]piridin vagy 2-metil-6-fenil-4-(l-piperi­­dinil)-2H-pirazolo[3,4-b]piridin ; (g) 5H-furo(3,4-4)pirazolo[3,4-b |piridin-5-on-szár­­mazékok, például 4-butilamino- l-etil-l,7-dihidro-7- hidroxi-5H-furo[3,4-e]pirazolo[3,4-b]piridin-5-on : és (h) l-(2H)-naftalinon-származékok, például 2-(di­­metilamino-met il)-3,4-dihidro-7-metoxi-l(2H)-nafta­­linon vagy sói, példáid 1:1 arányú hidrokloridsója. A hatásos vegyületek különösen jól hasznosíthatók emlősök, beleértve az embert — tromboembolitikus rendellenességeinek kezelésére és/vagy megi lő/.ésére. 8 A „tromboembolitikus rendellenességek” fogalom alatt olyan rendellenességeket értünk, amelyek etioló­­giája vérlemezkék aggregálódásával kapcsolatos. A hatásos vegyületeket tehát ott hasznosíthatjuk, ahol kívánatos a vérlemezkék aggregálódásának meg­­gátlása és/vagy a vérlemezkék adhezív jellegének csök­kentése, illetve következésképpen a trombusok keze­lése vagy képződésének meggátlása. így például fel­­használhatók a hatásos vegyületek miokardiális infark­tusok, agyi érrendszeri trombózisok és isehaemiás peri­fériás érrendszeri megbetegedések kezelésére és meg­előzésére, operáció után jelentkező trombózis kezelé­sére és megelőzésére, valamint sebészeti beavatkozást követően érrendszeri transzplantátumok beilleszkedé­sének elősegítésére. A hatásos vegyületek felhasználhatók továbbá ada­lékanyagként vérhez, vértartalmú termékekéhez, vér helyettesítésére szolgáló folyadékokhoz és olyan más folyadékokhoz, amelyeket mesterséges testen kívüli keringtetéshez és elkülönített testrészek (például vég­tagok) és szervek perfúziójához használnak, függetlenül attól, hogy ezek az eredeti testhez kapcsolódnak, attól el vannak választva, konzerválva vannak és elő van­nak készítve transzplantáláshoz, vagy már hozzá van­nak kapcsolva egy új testhez. Felhasználhatók továb­bá a hatásos vegyületek laboratóriumi állatoknál, pél­dául macskáknál, kutyáknál, nyulaknál, majmoknál és patkányoknál szerv- és végtagátültetésekhez új módszerek kidolgozása céljából. A hatásos vegyületek továbbá némi tágító hatást fejtenek ki a véredényekre és így felhasználhatók vér­nyomáscsökkentésre magas vérnyomásban szenvedő emlősök — beleértve az embert is — esetén. A hatásos vegyiiletnek terápiás vagy megelőző ha­tás eléréséhez szükséges mennyisége függ a beadás módjától és a kezelés alatt álló állapot jellegétől. Álta­lában a hatásos anyag célszerű dózisa emlősök — bele­értve az embert is — esetén 0,1 — 300 mg, előnyösen 0,5—10 mg, például 2 mg testsúlykilogrammonként. Egy felnőtt ember számára a célszerű egyszeri orális dózis 50—600 mg, előnyösen 100—300 mg, például 150 mg, napi három alkalommal beadva. Bár elképzelhető a hatásos vegyületek önmagukban való alkalmazása gyógyászati célra, előnyös gyógyá­szati készítmények formájában való alkalmazásuk. Ezek a találmány szerinti gyógyászati készítmények — mind az állat-, mind az embergyógyászatban alkal­mazottak — az előzőekben definiált hatóanyagon túl­menően egy vagy több gyógyászat i célokra alkalmas hordozóanyagot és/vagy segédanyagot, továbbá adott esetben más gyógyhatású komponenst tartalmaznak. A hordozó- és/vagy segédanyagoknak elfogadhatóknak kell lenniük olyan értelemben, hogy a készítmény töb­bi komponenseivel összeférhet őknek kell lenniük és a készítményt szedőkre sem fejthetnek ki káros hatást. Az egységdózis formájában elkészített gyógyászati ké­szítmények 60 mg és 1,5 g közötti mennyiségben tar­talmazhatnak hatóanyagot. A gyógyászati készítmények beadhatók például orálisan, rektálisan, vaginálisan vagy parenterálisan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 o

Next

/
Thumbnails
Contents