182601. lajstromszámú szabadalom • Halogénezüst-emulzió alapú szűrőhatású szinezékeket tartalmazó fényképészeti anyag

182601 A találmány halogénezüst emulzió alapú, szűrő­­hatású színezékeket tartalmazó fényképészeti anyagra vonatkozik. A fényképészeti anyag legalább egy fényérzékeny halogéneziist-zselatinréteget és legalább egy elszínte­leníthető és vízzel kimosható szűrőhatású színezéket tartalmaz. Ismeretes, hogy fényképészeti anyagokba szerves színezékeket visznek be a reflexiós- és/vagy diffúziós­­fényudvar megakadályozására. Az ilyen színezékek­nek, amelyeket a következőkben szűrőhatású színezé­keknek nevezünk, különösen nagy, az alkalmazás cél­jának pontosan megfelelő, extrinkeiót kell mutat niok és a szokásos fényképészeti továbbfeldolgozó folyama­tok során gyorsan, maradéktalanul és irreverzibilisen eltávolíthatónak kell lenniük. Az ilyen színezékektől nagyon jó vízoldhatóságot és tárolhatóságot várunk el mind vizes oldatokként, mind pedig fényképészeti rétegek alkotójaként. Lényeges szempont továbbá az, hogy fényképészetileg inaktívak legyenek, azaz a fény­képészeti anyag szenzitometriás tulajdonságait, vala­mint az előhívástechnikát ne befolyásolják. Az eddig ismert fényelnyelők ezeket a követelmé­nyeket csak részben teljesítik. Különösen nehezen vé­gezhető a maradék nélküli eltávolítás rendkívül rövid feldolgozási időknél és/vagy olyan feldolgozófürdők használata esetén, amelyek csak kis mértékben járul­nak hozzá a szűrőhatású .színezékek kémiai elbontásá­hoz. Ez érvényes különösen olyan szűrőhatású színe­zékekre, amelyek a 431272 számú belga szabadalom­ban, az 1,447.813 számú NSZK-beli közzétételi irat­ban, a 3,316.091 számú amerikai szabadalmi leírásban és a 109445 számú NDK-beli szabadalmi leírásban vannak leírva. Néhány esetben nagy anyagátmenetnél elbontatlan .szűrőhatású színezék halmozódik fel a fel­dolgozó fürdőben, amely a következőkben arra vezet, hogy a feldolgozott fényképészeti anyagban zavaró maradékelszíneződés, például tetrazin (Colour-Index No. 19140) jelentkezik. L’gyanez érvényes olyan színe­zékekre is, amelyek csak reverzibilisen alakíthatók át színtelen formává (például a trifenilmetán-színezékek, így az 1,017.102 számú francia szabadalomban leírt színezékek, C'oluor-lndex No. 42685). Ilyen színezéke­ket tartalmazó anyagok a feldolgozás után először színteleneknek látszanak, az előhívott anyag hosszabb ideig tartó tárolása után azonban visszaalakulnak, így az anyag nemkívánt elszíneződése jelentkezik. Számos színezék nem elegendő oldhatósága ugyan­csak nehézségekhez vezet alkalmazásuknál. Olyan ese­tekben, ahol nagy mértékű színezésre van szükség, a színezék oldásához szükséges vízmennyiség az öntő­oldat vízháztartását terheli és a filmelőállításnál meg­hosszabbítja a szárítási időt. Ezenkívül kiválásokat okoz a zseiatinrétegben, amelyek a színtelenítést be­folyásolják, Ilyesféle hátrányok különösen akkor je­lentkeznék, ha a • szűrőhatású színezékek túlságosan szűk abszorpciós tartománya alapján három vagy több színezék elegyének az alkalmazására van szükség az egész fényképészetileg fontos színképtartomány le­fedéséhez. 3 Ezekben az esetekben tehát valamely szűrőhatású színezék túlságosan szelektív abszorpcióját nem ki­elégítőnek kell tekinteni. Ilyen anyagok például a 3,316.091 számú amerikai szabadalmi leírásban, az 1,522.427, a 2,262.794 és az 1,472.789 számú NSZK- beli nyilvánosságrahozatali iratokban, valamint a 3,560.214 számú amerikai és a 109.455 számú NDK- beli szabadalmi leírásokban megadott színezékek, amelyek a viszonylag csekély vízoldhatóságuk mellett az említett hátrányokkal is rendelkeznek. Mivel eze­ket a túlságosan szűk spektrális abszorpciótartomá­nyuk miatt viszonylag nagy mennyiségben kell alkal­mazni, könnyen elérhető-az oldhatóság felső határa. Számos szinezék hátránya továbbá az, hogy drága és nehezen hozzáférhető kiindulási anyagokból állítható elő, amely magas költségekhez vezet. A találmánnyal az a célunk, hogy nagy élességű fényképészeti anyagok készítését tegyük lehetővé, amelyek a fényképészeti feldolgozási folyamat, külö­nösen a gyorsfeldolgozási módszer után, mentesek zavaró maradékelszíneződéstől. A találmány alapját az a feladat alkotja, hogy vala­mely nagy sűrűségű emulziós- és/vagy zselatin-réteg­ben színezett anyag előállításához alkalmas, könnyen előállítható, jól oldható és gyorsan elszínteleníthető szűrőhatású színezékek vagy színezékelegyek előállí­tása vált szükségessé, amelyek a látható spektrális terület lehetőleg széles tartományára kiterjedő nagy extinkcióva! rendelkeznek. A feladatot a találmány szerint azzal oldjuk meg, hogy olyan halogénezüst­emulzió alapú anyagot készítünk, amely legalább egy emulziós- vágj- segéd-rétegben legalább egy (I) általá­nos képletű színezéket tartalmaz, ahol R és R1 jelentése —CH:(, —C2H5 vagy —C2H4CN csoport, R2 hidrogénatom vagy —CN csoport, R3 jelentése (a) képletű csoport és ha R2 egy — CN csoportot képvisel, akkor R3 még (b), (c), (d) vagy (e) csoport lehet, és X hidrogénatom, Na, K vagy NH4 csoport. A találmány előnye az, hogy a fényképészeti anyag legalább egy emulziós- vagy segédrétegben olyan (I) általános képletű színezéket vagy színezékelegyet tar­talmaz, amely széles abszorpciós tartománnyal és nagy extinkcióval rendelkezik, továbbá hatásos fény­­udvarmentesitést biztosít. A találmány különös előnye az, hogy a fényképészeti anvag legalább egv emulziós vagy segédrétegben olyan (1) általános képletnek megfelelő színezékelegyet tartalmaz, ahol az R2 helyettesítés eltérő, míg az R, R> és Ri helyettesítők egyeznek. Abban az esetben, ha R2 = —CN, akkor a színezékek az egész zöld és vörös színképtartományban abszorbeálnak, ha pedig R2 = H, akkor a kék és ezen túlmenően a zöld szín­képtartományban is abszorbeálnak. Eg}' színezékek­ből álló feleggyel,-amelyet olyan színezékek alkotnak, ahol R2 jelentése egyik esetben hidrogén, a másik eset­ben pedig —CN csoport, a látható fény egész spektru­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents