182601. lajstromszámú szabadalom • Halogénezüst-emulzió alapú szűrőhatású szinezékeket tartalmazó fényképészeti anyag

182601 mában hatásos védelmet érünk el. Ilyesfajta elegyek mindenekelőtt reflexiós-fényudvar-védőrétegek számá­ra előnyösek, amelyekben egyenértékű fényudvarmen­­tesítés a technika állása szerint csak 3—4 színezékből álló eleggyel érhető el, amely lényegében nagyobb szí­nezékfelhasználást és a színezékek eltávolításánál je­lentkező megfelelő nehézségeket hoz magával. A talál­mány szerinti anyagokban alkalmazott színezékeknek ez az alapvető előnye azon alapszik, hogy az R2=—CN helyettesítés által meglepően nagymérvű batokróm (színmélyítő) szineltolódás lép fel és ezeknek a mind ez ideig teljesen ismeretlen színezékeknek az abszorp­ciója az R2=H helyettesítésű analóg színezékek ab­szorpciójával úgy egészül ki, hogy az egész látható színképtartományban optimális és hézagmentes ab­szorpció jön létre. A találmány lényeges előnye e színezékek nagy reak­tivitásában van, amely pH%10 értéknél másodperc gyorsaságú elszíntelenedésben és színtelen termékké való irreverzibilis átalakulásában nyilvánul meg a fel­dolgozófürdők már csekély szulfittartalmánál is. Ezzel ezek a színezékek messze felülmúlnak más színezék­­osztályokat, így oxolánokat és trifenilmetán-színezé­­keket, amelyek bár ugyancsak gyorsan elszíntelened­­nek, de savas pH-tartományban újból visszaalakul a színük, A benzilidén-színezékek osztályához tartozó ism'ert szűrőhatású színezékekkel szemben ezek a szí­nezékek és elszíntelenített termékeik nagy diffúzió­sebességükkel tűnnek ki. Ezáltal vízzel való maradék­talan kimosást érünk el és minden fajta visszaszínező­­dés vagy maradékszíneződés, még csekély szulfittartal­­to,ú;v, erősen keményítő feldolgozó fürdőknél is ki van zárva. Ebből a szempontból a találmány szerinti anyagokban használt színezékek a 3,316.091 számú amerikai szabadalomból ismert színezékeket különö­sen felülmúlják, amelyek a maradékelszinoződés miatt gyors feldolgozásra készült anyagokhoz nem alkal­masak. Az (I) általános képletű színezékek az említett okok­ból különösen alkalmasak olyan fényképészeti anya­gok elszíntelenítésére, amelyeknél rendkívül rövid fel­­dolgozási idők és/vagy szulfitszegény fürdők alkalma­zása miatt más szűrőhatású színezékek használata nem vagy csak nagyon kis koncentrációkban lehet­séges. Egy további előnye az (I) általános képletű színe­zékeknek a jó oldhatóságuk, különösen ammónium­­sóik jó oldhatósága. Mivel ezek másrészt nagy extink­­cióval rendelkeznek, nagy szűrőhatású színezéksűrű - ség létesíthető az öntőoldat már csekély vízterhelése esetén is. Másrészt ez megakadályozza színezékkristá­lyok kiválását a nagy színezékkoncentrációjú rétegek­ben. Különösen azok az (I) általános képletnek meg­felelő színezékek, ahol R3 jelentése (f) képletű csoport, az ismert benzilidén-színezékekkel szemben jelentős mértékben megnövekedett oldhatóságot, valamint előnyös batokrómosan eltolt abszorpcíómenetet mu­tatnak. Különösen előnyös az, hogy az (I) általános képletű színezékek egyszerűen előállíthatók általában hozzá­5 férhető és olcsó kiindulási anyagokból. Olyan színezé­keket, amelyekben R2 jelentése hidrogénatom, úgy állítunk elő, hogy a megfelelő p-dialkilaminobenzalde­­hideket megfelelő pirazolonokkal kondenzáljuk etano­­los vagy vizes oldatban ammóniumacetát kondenzáló­szer hozzáadása mellett. Az olyan színezékek előállítását, ahol R2 jelentése —CN csoport, a 131.178 számú NDK-beli szabadalmi leírás ismerteti. Olyan (I) általános képletnek megfelelő két színe­zék elegyének az előállítására, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy az egyiknél R2 jelentése hidrogénatom, a másiknál pedig —CN csoport, az R2 = H jelentésű színezék szolgál R2 = —CN jelentésű színezék készítésére. A két színezék abszorpciója opti­málisan kiegészíti egymást és befogja a fényképészeti­­leg fontos 400—700 nm színképtartományt. Ettől függetlenül természetesen lehetőség van arra is, hogy legalább egy (I) általános képletű színezékből és más szerves színezékekből álló elegveket alkalmaz­zunk. Az említett színezékek széles abszorpciós tartomá­nyuk alapján különösen alkalmasak jellegzetes segéd­­rétegekben fényudvarmentesítésre, mindenek előtt jól használhatók a filmanyagok hátoldalán levő zselatin­­rétegekbe, úgynevezett NC-rét egekbe történő bevi­telre. A színezékek, illetve színezékelegyek, valamint az ezeket tartalmazó fényképészeti anyagok tulajdonsá­gait a következő példákon is bemutatjuk ismert szűrő­hatású színezékekhez viszonyítva. 1. példa összehasonlítunk technika állásához tartozó színe­zékeket (1. táblázat 1—-8. számú színezékek) és (I) ál­talános képletnek megfelelő színezékeket (1. táblázat 9—12. számú színezékek), valamint két (I) általános képletű színezékből álló elegyet abszorpció, diffúziós viselkedés és fényképészeti fürdőkben való elszintele­­níthetőség tekintetében. Az 1—12. számú színezékek vizes oldatait erre a célra valamely szokásos zselatin 10%-os oldatához adjuk olyan mennyiségben, hogy egy színtelen eellulózacetát-réteghordozóra való ön­tés és szárítás után olyan szűrőrétegeket kapjunk, amelyek mindenkori abszorpciós maximumai 1,0 nagy­ságú optimális sűrűséget adnak. Az öntővastagságok 6 um nagyságúak, a zselatinoldat pH-ja pedig 5,2+ 0,2 nagyságú. Keményítőszerként 100 ml 10%-os zselatinoldatra számítva 6 ml 5%-os vizes l,3-diklór-5-hidroxi-s-tria­­zin-nátriumsó-oldatot és 0,75 ml vizes 5%-os króm­­triacetát-oldatot alkalmazunk. Ezeket a rétegeket a következő módon vizsgáljuk: a) Meghatározzuk az abszorpciós maximumokat, valaminl az optikai sűrűségeket 450, 500, 530, 560 és 650 nm-nél. Az eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg. b) Meghatározzuk a diffúziós viselkedést vízben va-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents