182561. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-fenil-5,6-dihidro-4piron-származékokat tartalmazó gerbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

18i2 561 A találmány tárgya a hatóanyagként (I) általános képletű 2-fenil-5,6-dihidro-4-piron-származékot tartal­mazó herbicid készítmények, és eljárás a hatóanyagok előállítására. A találmány szerinti vegyületek az (1) általános képlettel jellemezhetők, ahol a képletben Rj és R2 jelentése hidrogénatom vágj’ 1—4 szénato­mos alkilcsoport vagy R, és R2 együttes je­lentése 2—6 szénatomos alkiléncsoport, R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, 2—4 szénatomos alkenil-, 2—4 szénatomos alki­­nil-, halogén- (1—4 szénatomos alkil)-eso­­port, vagy 3—5 szénatomos (alkoxi-alkil)­­csoport, Y jelentése halogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil-, vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoport ; n értéke 1, 2 vagy 3, azzal a feltétellel, hogy ha n értéke 2, akkor Y jelentése halogén­atom és/vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, és ha n=3, akkor Y jelentése 1—4 szén­atomos alkilcsoport. Abban az esetben, ha R3 és R2 jelentése egyaránt alkilcsoport, az (I) általános képletű vegyület két diasztereoizomer formájában fordulhat elő; ezek kö­zül egyik cisz konfigurációjú, a másik transz-kon­figurációval rendelkezik. Ezek a diasztereoizomerek eltérő herbicid aktivitást mutatnak. A találmány szerinti vegyületek közül célszerűen az (I) általános képlethez tartozó (II) általános képletű vegyületeket állítjuk elő, ahol R,, R2, R3 és Y jelen­tése a fenti, és n' értéke 0, 1 vagy 2. A szakirodalom számos 5,6-dihidro-4-piron szárma­zékot ismertet. így például a Bull. Soc. Chem, de France 1. 288—298 (1968) a (III) általános képletű vegyületeket ismerteti, ahol R, R', R" jelentése azonos vagy eltérő, hidrogén­­atom vagy metilcsoport. A (III) általános képletű vegyületek nem tartal­maznak a fenilgyűrűben szubsztituenst, ezért a talál­mány szerinti eljárással előállított vegyületektől eltér­nek, minthogy ez utóbbi vegyületek a fenilgyűrűn szubsztituenst tartalmaznak. Kísérletek azt mutatták, hogy a (III) általános kép­letű vegyületek, ellentétben a találmány szerinti ve­­gyületekkel, nem rendelkeznek herbicid hatással. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy valamely (IX) általános képletű ecetsav-származékot egy (X) általános képletű magnézium-alkoholáttal reagáltatunk, ahol a képletekben R3 jelentése a fenti, Z1 jelentése (1) vagy (2) általános képletű csoport, ahol e képletekben Rx, R2 és Y és n jelentése a fenti, és R4 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, majd az így kapott (IV) általános képletű alkoxi-magnézium­­vegyületet valamely (XI) általános képletű savklorid­­dal reagáltatjuk, és a kapott (V) általános képletű diketon-etilén-észtert, amely az (VI) általános képletű enolos alakjával egyensúlyban van — ahol a képlet­ben Rj, R2, Rj, Y és n jelentése a fenti, és Z2 jelentése valamely (1) vagy (2) általános képletű csoport, ahol Rx, R2, Y és n jelentése a fenti — amikor az egyensúly 3 az enolos formába tolódik el, az így kapott enol for­májú vegyületet ciklizáljuk. A találmány szerinti eljárást az alábbi lépésekben végezzük: A) lépés Az A reakcióvázlat szerint egy (IX) általános kép­letű ecetsav-származékot célszerűen in situ előállított (X) általános képletű magnézium-alkoholáttal reagál­tatunk. Ily módon egy (IV) általános képletű ecetsav­­magnézium-alkoholát-származékot kapunk, ahol a képletekben Z1 jelentése (1) vagy (2) általános képletű csoport, amelyekben Y, n, R4 és R2 jelentése az (I) általános képletben megadottal azonos, R4 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport. A reakciót vízmentes közömbös szerves közegben, így például benzolban, toluolban, xilolban vagy etil­éterben végezzük. A reakcióban résztvevő vegyülete­ket 0—100 °C között reagáltatjuk, majd a reakció­­elegyet 35 és 150 °C közötti hőmérsékletre melegítjük (például visszafolyató hűtő alkalmazásával), és mind­addig ezen a hőmérsékleten tartjuk, amíg a reakció teljessé nem válik. Magnézium-alkoholátként célszerűen magnézium­­etilátot alkalmazunk. E vegyületet in situ oly módon állítjuk elő, hogy etanolt vízmentes, közömbös szerves oldószeres közegben, széntetraklorid jelenlétében mag­néziummal reagáltatunk. B) lépés Az A lépésben kapott (IV) általános képletű alkoxi­­magnézium-vegyületet savkloriddal reagáltatjuk. A reakció eredményeként az (V) és (VI) általános kép­letű, egymással egyensúlyban levő vegyületeket kap­juk. A folyamatot a B reakcióvázlat tünteti fel. A kép­letekben R1; R2, Rs, Y és n jelentése az (I) általános képletnél megadottal azonos, R4 jelentése a (IV) álta­lános képletű vegyületnél megadottal azonos, Z2 jelen­tése valamely (1) vagy (2) általános képletű csoport, ahol Rj, R2, Y és n jelentése az (I) általános képletű vegyületnél megadottal azonos, azzal a feltétellel, hogy Z2 jelentése Z, jelentésétől eltérő. A reakciót vízmentes közömbös szerves oldószerben, így például etil-éterben toluollal vagy benzolban vé­gezzük ; a reakció hőmérséklete 0 és 20 °C között van. Ezek között a feltételek között az (V) általános kép­letű vegyület és e vegyület (VI) általános képletű enol-formája közötti egyensiíly erősen az utóbbi ve­gyület irányában tolódik el. C) lépés Az előző lépésben kapott (VI) általános képletű vegyületet ciklizálva az (I) általános képletű vegyü­­lethez jutunk, ahol R4, R2, R3, Y és n jelentése az (I) 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents