182560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyak főként lemezszerű üvegtárgyak hőkezelésére szemcsés anyagokból álló, gázzal, fluidizált ágyban

9 182560 10 pneumatikus működésű szabályozó szelep fokozatosan nyílik, ennek megfelelően fokozódik a fluidizáló gáz kivonása a fluidizált ágy felső részéből, amíg kb. 37 másodperc után a gáz kivonása eléri az 1,5 liter/sec/ méter 7 és 8 gázkivonó vezeték hosszúság maximális sebességet. Ebben az időpontban a 24 szelephez irá­nyuló áramlást megfordítjuk és a 24 pneumatikus mű­ködésű szabályozó szelep lezárására a 20 szolenoid szelepet lezárjuk és a 27 másodlagos szolenoid szelepet megnyitjuk. Az üvegtábla alsó éle a fluidizált ágyba a 6. ábrán megjelölt C pontnál lép be, azaz 7 másod­perccel azután, hogy a 24 pneumatikus működésű szabályozó szelepet nyitni kezdtük. Ebben az időpont­ban a fluidizált ágy felső része még tömörebbé válik, de a tömörödés mértéke még csak akkora, hogy az üvegtábla alsó éle könnyen át tud hatolni az ágy felső felületén. D időpontban, azaz az üvegtábla leeresztésé­nek sebességétől és bemerülésének mélységétől függően 2—4 másodperccel azután, hogy az üvegtábla belépett az ágy felső részébe, az üvegtábla teljesen áthalad a fluidizált ágy felső részén. A görbén C-vel és D-vel határolt intervallumban a fluidizált ágy felső részében levő anyag annyira összetömörödött, hogy rajta ke­resztül az üvegtábla alsó éle nem tud már könnyen az ágy felső részébe behatolni, de ilyen állapotában előnyösebb az üveg optikai minősége szempontjából, mert a forró üvegfelületek elhajlási lehetősége benne minimálisra csökkent. A 21 állítható szabályozószelep előre megállapított nyílásnagysága határozza meg a fluidizált ágyból a gáz kivonásának kezdeti sebességét, amelyet a 6. ábrán feltüntetett görbe A—B szakasza ábrázol. A sebesség és a 24 pneumatikus működésű szabályozószelep nyí­lásnagysága határozza meg a gázkivonás mértékének növekedését és az ebből adódó maximális gáz-kivonási sebességet; a feltételeket minden egyes üvegtípusra külön meghatározzák, például az üveg vastagságának és hőmérsékletének függvényében. A fenti módszert alkalmazva 2,3 mm vastag, gép­jármű szélvédőüveg alakban meghajlított, 660 °C-os nátrium-kalciumszilikát üvegtáblákat engedtünk be 300 mm/sec sebességgel y-alumínium-oxid fluidizált ágyba. Az ágy 60 °C hőmérsékletű volt. Mindegyik edzett üvegtábla centrikus húzószilárdsága a 38 MPa— 42 MPa tartományba esett és az üvegtáblákon elfogad­hatatlan alakváltozás nem keletkezett. Az olyan eljárás, amelynél az üveg edzésére hasz­nált fluidizált ágy felső részében a szemcsés anyag sztatikus réteget alkot, akkor, ha a fluidizáló gáz nem levegő, hanem például hélium, még további előnnyel rendelkezik. A héliumnak nagyobb a hővezetőképes­sége, mint a levegőnek, így a fluidizált ágyba merülő forró üvegtáblát gyorsabban hűti és ennek következ­tében az üvegtábla edzettebb lesz. Az olyan fluidizáló gáz, mint a hélium azonban drága ahhoz, hogy veszen­dőbe menjen. A találmány szerinti eljárással az ágy felső részéből kivont gázt kis veszteséggel folyamatosan vissza lehet táplálni. Ez a megoldás alkalmazható olyan fluidizációs eljárásokkal is, ahol a fluidizációs gáz mérgező vagy más módon veszélyes, vagy ahol a fluidizációs technológia alkalmazása során ilyen gázok keletkeznek. Ilyen körülmények állnak fenn például a forró tár­gyak bemerítéssel történő bevonására használt fluidi­zációs eljárásoknál akkor, amikor a fluidizációs ágy szemcsés, szerves anyagokból áll. Az ilyen fluidizált ágyakban a szerves bevonóanyag hevítés hatására tör­ténő lebomlása következtében mérges gázok fejlődnek és ezek a gázok biztonsággal eltávolíthatók oly módon, hogy a fluidizációs gázt az ágy tetejéről kivonjuk. Ebben az esetben a kezelendő tárgyak nem léphetnek a fluidizált ágyba a szemcsés anyagból álló sztatikus rétegen át, részükre más belépő nyílást kell biztosítani. Ilyenkor megfelelő megoldás a tárgyak bejuttatására a 7. és 8. ábrákkal kapcsolatban ismertetett oldalsó bejárat. A fluidizációs ágyak tetején a szemcsés anyagból álló sztatikus réteg további alkalmazási lehetősége a könnyű szemcsés anyagok eltávozásának akadályozása a teljesen, vagy részben könnyű szemcsés anyagokból álló fluidizált ágyak esetében. A gyors termelési ütem érdekében az 1 tartályt a lehetőségek szerint minél gyorsabban kell emelni és leereszteni. Annak megakadályozására, hogy a szem­csés anyag a tartály 5 felső szélénél az emelés és siily­­lyedés alatt ki ne ömöljön, gázt vonhatunk ki a 7 és 8 gázkivonó vezetéken az ágy felső részéből a fluidizáció megszüntetése céljából az emelési és süllyesztési mű­veletek során. A 7. és 8. ábrán az 1 tartályt ábrázoltuk, amelyben a szemcsés anyagból gázzal fluidizált ágyat az 1. és 4. ábrával kapcsolatban ismertetett módon a részecske fluidizáció nyugalmi, egyenletesen expandált állapotá­ban lehet tartani. A 7. és 8. ábrán feltüntetett készüléknél az 1 tartály 30 külső oldalán 31 függőleges résalakú nyíláson lép­hetnek a tárgyak a fluidizált ágyba. A 7 és 8 gázkivonó vezetékek az 1 tartályban függőlegesen, a 31 függőleges résalakú nyílás és a 30 külső oldal mellett, a 31 függő­leges résalakú nyílás alsó végének két oldalán vannak elhelyezve. Mind a 7, mind a 8 gázkivonó vezeték U alakú 11 hornyot foglal magában. A 11 hornyok mind­egyikének egymással szemben elhelyezkedő nyitott ré­szét 12 mikropórusos szőtt szitaszövet borítja; ilyen célra megfelel az 1—4. ábrákkal kapcsolatban ismer­tetett anyag. Mind a 7, mind a 8 gázkivonó vezeték össze van kötve a 17 elágazó csővel és ha a 7 és 8 gázkivonó vezetéket megszívatjuk a 17 elágazó csövön át, az ágy­nak a 31 függőleges rés alakú nyílás alsó vége mellett elhelyezkedő vezetékek közötti részéből fluidizáló gázt, rendszerint levegőt vonunk ki és ezen a területen meg­szűnik a szemcsés anyag fluidizáltsága, fluidizálatlan, sztatikus állapotúvá tömörödik. A 7 és 8 gázkivonó vezeték felett, a 31 függőleges résalakú nyílás felső része mellett a szemcsés anyag ugyancsak elveszti flui­­dizáltságát és összetömörödik, mivel a fluidizáló gáz utánpótlása a fluidizált ágy alsó, a 7 és 8 gázkivonó vezeték közé eső részén a szemcsés anyag tömörödése miatt megszűnik. Ily módon a fluidizáltság megszűnése 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents