182550. lajstromszámú szabadalom • Fejezőgép főleg szegekhez ill. csavarokhoz
182 550 szerszámgyűrűnek forgástengely felőli futópályája van, ez a görgő megfelelő futópályáján fekszik föl, valamint a görgő futópályájának átmérője kisebb, mint a szárakkal együttműködő görgőfelület átmérője, ahol a görgőfelület és a szerszámgyűrűk között hézag van. Ezzel az intézkedéssel a görgő és a szár közötti sebességkülönbség egyszerű eszközökkel biztosítható. Ezen túlmenően, ezzel a kialakítással elérjük, hogy a görgő a szerszám belső kerületére szorításával és az említett gördülőpályával úgy támasztható, hogy a görgőfelületek és az alakítóegységek között hézag van. Továbbá olyan megoldás is lehetséges, hogy csak a görgőt, vagy csak a szerszámot hajtjuk és a hajtóerőt a gördülőpályákon át adjuk át. Ha így a szükséges hajtóerő nem adható át, a találmány szerint a futópályák fogazassa! láthatók el, és ezek egymással kapcsolódásban vannak. Célszerű továbbá, ha minden alakítóüregnek szárrészt befogadó, csatorna-alakú ürege van, amely a szerszámgyűrű közepe felőli végén egyenletesen kiszélesedő nyílásba megy át. Ezáltal az alakítóegységek gyártása például kúpos nyílással lényegesen leegyszerűsíthető. Bebizonyosodott, hogy a gép paraméterei, például a görgő és a szerszám közötti sebességkülönbség, a szár és a görgő közötti szög, valamint más paraméterek úgy összehangolhatok, hogy a fej szabadon alakítható. Ez lényegében annyit jelent, hogy az alakítóüreg nyílása csupán a fej alsó oldalát határozza meg, a fej peremét viszont az anyag szabad kifolyásával, részben az alakítóegységeken kívül képezzük. A találmány további jellemzője szerint egyoldalas fej készítésénél — amelynek egyenes oldala a szegszárral egy síkban van — előnyös, ha az egyik szerszámgyűrűnek a másik irányában a csatornafalat érintő síkban levő felülete van, ez a szerszámgyőrűk közepének irányába nyúlik és a görgő sík oldalfelületeinek egyikén felfekszik. Ez különösen szegezőgép tárolóegységében a szögek tárolásánál lehet nagy jelentőségű, ahol a szögfejeknek egymás mellett sűrűn kell felfeküdniük. További előnyökkel jár, ha a görgőnek körbe futó pereme van, amely a görgőfelületen radiális felületet képezve túlnyúl. Ez a radiális felület az egyik szerszámgyűrű csatornafalával egy síkba esik. Ennél a szerszámgyűrű és a perem között hézag van. Amint már fentebb említettük, a szabad alakítás azzal jár, hogy a fej felső oldala az alakítóegységeken kívül helyezkedik el, úgyhogy a görgőnek az alakitóegységekhez képest szabad mozgathatósága olyan nagyra választható, hogy kisebb idegen testek ne szorulhassanak a görgő és az alakítóegységek közé. A gép megmunkálási körzete viszonylag kis idegen tárgyaktól úgy is megvédhető, ha a görgő legalább egyik oldalán a görgő tengelyének fogaskereket rögzítünk. Ez a megfelelő szerszámgyűrű belső fogazásával van kapcsolatban. A fogaskerék osztókörátmérője előnyösen kisebb, mint a szárakat megmunkáló görgőfelület átmérője. Olyan kivitel is lehetséges továbbá, amelynél a szerszámgyűrűk belső fogazása hajtott további fogas5 4 kerékkel van kapcsolatban, ahol a belső fogazás és a görgő között, célszerűen a szerszámgyűrű kerületén védőlemez tömören van elrendezve. Ezáltal a gép az egyik oldalról zárt, míg a másik oldalról szabadon hozzáférhető. így a készre munkált munkadarabok a nyitott oldal felől eltávolíthatók és innen a megmunkálási körzet szemmel tartható. így tehát teljesen kiküszöbölhető az a veszély, hogy idegen anyagok befesziilést okozzanak. Előnyös továbbá, ha a görgőnek a szárakat megmunkáló felülete súrlódást növelő mintázattal van ellátva. Ezáltal a gép beállításánál további szabadságfok érhető el. Végül célszerű, ha a görgőn a szárakat megmunkáló kerületen körben futó perem van kialakítva. Ezzel a peremmel egyetlen munkamenetben a csavarfej és a csavarfejben levő horony is kialakítható, amelynek méreteit a peremmel határozzuk meg. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány peldakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány alapgondolatát magyarázó elvi vázlat ; A 2. ábra további elvi vázlat egyoldali csökkentett fejű szögek gyártásához ; A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti gép első példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, ahol a 3. ábra a 4. ábrán III—III vonal mentén vett függőleges metszet, a 4. ábra pedig a 3. ábrán IV—IV vonal mentén vett metszet ; Az 5. és 6. ábrán gyűrű-alakú szerszám két különböző peldakénti kiviteli alakjának részlete látható; A 7. ábrán a találmány szerinti gép további példaként! kiviteli alakja metszetben látható ; A 8. ábrán fejjel ellátandó munkadarabokat befogó szerkezetet tüntettünk fel; A 9. ábrán a találmány szerinti gép harmadik példakenti kiviteli alakja, részben metszetben látható ; A 10—12. ábrákon a találmány szerinti géphez tartozó alakítóbakok néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Mielőtt a találmány szerinti gép példakénti kiviteli alakjainak részleteibe belemennénk, először a találmány alapgondolatát ismertetjük részletesebben. Jóllehet alább szögfejek alakításáról (fejtömítésről) beszélünk, a találmány szerinti gép csavarok, vagy csapfejek gyártására ugyancsak alkalmazható. Bebizonyosodott, hogy szöganyag megmunkálásánál — a szögek kovácsolással történő ismert gyártását görgővel kombiníilva — a szöganyag bizonyos zömítése érhető el. Az alakítóüreg kitöltését a görgő és a szöget tartó szerszám közötti sebességkülönbséggel érhetjük el. Az I, ábra P, nyíl irányában körben forgó 1 görgőt szemléltet, amely 3 és 4 munkadarabok megmunkálására való. Ezek a munkadarabok P2 nyílirányú egyenesvonalú mozgást végző 2 szerszámban vannak tartva. Az 1 görgő kerületi sebessége — amint már a fentiekben említettük — kissé nagyobb, mint a 2 szerszám haladási sebessége. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a szögnek 6i o 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
