182550. lajstromszámú szabadalom • Fejezőgép főleg szegekhez ill. csavarokhoz
182 550 a viszonylag kis belépési szöge a szöganyagnak a 2 szerszám 5 alakítóüregében való hatásos zömitése szempontjából döntő jelentőségű. Az 5 alakítóüreg teljesen, vagy részben meghatározza a szegfej alakját. Az 1. ábrán a belépési szöget f/-val jelöltük, amely az 1 görgőnek a 8 munkadarabbal való érintkezési pontjában húzott érintője, valamint a 2 szerszámnak a 3 munkadarab szerszámba való befogási pontjában húzott érintője által bezárt szög. Ebben az esetben a 2 szerszám érintője párhuzamos magával a szerszámmal. Az C-szög definíciója a szerszám érintőjétől függően azonban csak akkor bír jelentőséggel, ha a szerszám — amint alább ismertetésre kerül — ívelt. A belépési szögnek bizonyos esetekben olyan kicsinek kell lennie, hogy az 1. ábrán feltüntetett elrendezés a gyakorlatban alig lehetséges, mivel az 1 görgő átmérőjének túl nagynak kellene lennie. A találmány szerint a szerszám két, vagy több gyűrűből áll, amelyekben forog az 1 görgő. Ennek következtében az f7-szögre nagyon kis értékek érhetők el. A találmány szerinti gép második példakénti kiviteli alakja egyoldalas (kalapácsfejszerű) szögfejek gyártására alkalmas. Az ilyen szögeket elsősorban szegezőgépeknél alkalmazzák, ahol a szegeket a szegezőgépbe való behelyezés előtt tárolni kell. A tárolás abból áll, hogy a szögeket síkban a lehető legsűrűbben egymás mellé helyezik, úgyhogy az egyoldalas szegfejek révén a szögszárak a szög teljes hossza mentén felfekszenek egymáson. A 2. ábrán 6 görgő és az egyoldalas szögfejek előállítására alkalmas, 8 alakítóüregekkel ellátott 7 szerszám látható. Ennél a belépési F-szöget nagyobbra kell választani, mint a teljesfejű szögeknél. Ez a kissé nagyobb belépési szög azonban a korábbi műszaki szint szerint a gyakorlatban nem realizálható. Ha ugyanis a 9 félkészszög nagyobb belépési F-szögnél a 6 görgővel érintkezésbe kerül, az a 9 félkészszöget a 2. ábrán látható módon a 8 alakítótérig hátra hajlítja. Később az érintők F szöge olyan kicsi lesz, hogy a 6 görgő és a 9 félkészszög közötti súrlódás kezdeti görgőzéshez vezet. Eszerint a kombinált görgőzés és kovácsolás eredményeként meghatározott mérettűrésű sorjamentes szöget gyárthatunk, úgyhogy a kész szög közbenső megmunkálás nélkül raktározható. A korábbi megoldásoknál a szögeket kb. 20 percig sorjátlanító dobban kellett kezelni. Az ismert szerszámok állandó és gondos karbantartást igényelnek a szegek és a szegezőgépek mérettűréseinek betartásához. A találmány szerinti gépnél ezzel szemben a szerszámok számottevő kopásnak nincsenek kitéve. Ennek oka elsősorban az, hogy az anyag alakítása egyenletesen és nem iitésszerűen történik, másrészt, hogy a félkész szögnek a hátrahajlítása a szögszár tehermentesítésével jár, aminek következtében nem képződik sorja. A 3. ábrán a találmány szerinti gép első példakénti kiviteli alakjának függőleges metszete látható. Itt 10 görgő és 11 szerszám lényegében megfelel a 2. ábrán feltüntetett fi görgőnek, illetőleg 7 szerszámnak. Amint az ábrán látható, gyűrűalakú 11 szerszám ,7 belső 12 fogazással van ellátva. A belső 12 fogazás és a 10 görgő homlokfelületei között axiális hézag van. A belső 12 fogazás (a 4. ábrán) M motorral hajtott 13 fogaskerékkel van kapcsolódásban. A 10 görgő saját motorral is hajtható, de olyan megoldás is lehetséges, amelynél az — alábbiakban ismertetett módon — a gyűrűalakú 11 szerszámról van hajtva. Ez utóbbi esetben számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a 10 görgő kerületi sebességének kissé nagyobbnak kell lennie, mint all szerszám belső kerületi sebességének. Ha ez a sebességkülönbség szimmetrikus fej kialakításához optimális, a fejméretektől függően célszerű lehet, ha a 3. ábrán L egyenessel jelölt szögszár-meghosszabbítás a 11 szerszám C középpontjától kissé oldalt helyezkedik el. Ezzel érjük el, hogy a kész szögfej felső felülete pontosan merőleges lesz a szögszárra. A 3. ábrán látható forgásiránynál a szögszár meghosszabbítását jelentő L egyenesnek a gyűrű C középpontjától balra kell elhelyezkednie, úgyhogy az a 11 gyűrűalakú 11 szerszám sugarával néhány fokos szöget zárjon be. A találmány szerinti gép néhány önmagában ismert „állomással” rendelkezik, amelyeket ugyan a 3. ábrán eredményvonallal szemléltettünk, de a részletezésüktől itt eltekintünk. A 14 állomáson a félkész szögeket egyengetjük, kombinált munkamenetben hosszméretre vágjuk és kihegyezzük, valamint a 11 szerszámba bevezetjük. A 16 üregek ferde 15 oldalfelületei lehetővé teszik a félkész szögek radiális irányból történő bevezetését. A jobb áttekinthetőség kedvéért a 16 üregeket csupán a 10 görgő körzetében ábrázoltuk (3. ábra). Ez a körzet lényegében a megmunkálási körzet. Természetesen a gyűrűalakú 11 szerszám teljes kerülete mentén találhatók ezek a 16 üregek. A kész szögeket a 17 állomáson kivesszük és onnan csomagoláshoz, vagy raktározáshoz továbbítjuk. A 4. ábra a 3. ábrán IV—IV vonal mentén vett metszet. Itt jól látható, hogy a gyűrű alakú 11 szerszám két, egymással szöget bezáró helyzetű 11A és 11B szerszámgyűrűből áll. Ezek gördülőcsapágy, például golyós, illetve görgős csapágy belső 18A, illetve 18B gyűrűjéhez vannak rögzítve. A csapágyak külső 19A, illetve 19B gyűrűje 20A, illetve 20B tartólapokhoz van rögzítve. A 3. ábrán is látható a 20A tartólap, amely a 4. ábrán feltüntetett 21 lábelemhez mereven van rögzítve. A 20B tartólap viszont a 21 lábelemhez csuklósán csatlakozik. Ennél a kialakításnál a 20A és 20B tartólapok csapágygyűrűiken át menetes 22 csap segítségével összeszoríthatók. A 10 görgő 23 tengelyen van elrendezve, amely 23A és 23B golyóscsapágyakban a 20A és 20B tartólapon van ágyazva. Az 5. ábrán a 4. ábrán feltüntetett 11 A, illetve 11B szerszámgyűrű részlete látható. A szerszámgyfirű a megfelelő csapágy gyűrű vei össze van csavarozva. A szerszámgyűrű belső palástja 24 futópályaként van kialakítva a 4. ábrán látható 10 görgő számára, amelynek 25A és 25B futófelülete van. A 10 görgő 25 A és 25B futófelülete kisebb átmérőjű, mint a középső görgőrész átmérője, amelynek 26 felülete a félkész8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
