182537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás specifikus vér koaguláló faktor elkülönítésére polieleaktrolitokkal

23 182537 24 ben egy órán át tartjuk a terméket az acetonban, ily módon eltávolítva a termékből a vizet, szűrjük azt, 30 percen át levegőn, majd egy éjszakán át csökken­tett nyomású térben 55 C hőmérsékleten szárítjuk. A 330 g súlyú végterméket lOOmesh lyukméretű szűrőn szűrjük, anélkül, hogy őrölnénk vagy pon­tanánk. Ily módon 10,65% nitrogént és 13,03% klórt (klorid ionként) tartalmazó terméket kapunk. 13. példa Az 1. példában ismertetett készüléket használva és lényegében az 1. példában ismertetett eljárással előállítjuk azt a polielektrolitot, amely csak metil­­-imino-bisz-propil-amin keresztkötéseket és metoxi­­-propil-imid-csoportokat tartalmaz, dimetil-amino­­-propil-amino-csoportot és más funkcionális amino­­kat pedig nem. A reakcióedényben 193,05 g EMA-polimert és 2.7 liter xilolt töltünk, majd egy órán át vissza­csepegő hűtő alatt azeotrop desztülációt végezve 135 °C hőmérsékleten 1,2 ml vizet távolítunk el a reakcióelegyből. 125 °C hőmérsékletre hűljük a szuszpenziót, és 13,37 g (0,150 mól) metoxi-propil­­-imidet adunk hozzá, majd 125 °C hőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezután két részletben metil­­-imino-bisz-propil-amint adunk a reakcióelegyhez, az első esetben 21,79 g-ot (0,150 mól), 1,5 ml vízzel együtt, amiután egy órán át visszacsepegő hűtő al­kalmazása nélkül 125 °C hőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet. Ezután 135 °C hőmérsékleten vissza­csapó hűtő alatt 4 órán át azeotrop desztillációval 7.4 ml vizet távolítunk el a reakcióelegyből. 125 °C­­-ra hűtjük, majd hozzáadjuk a második adag 21,79 g súlyú (0,150 mól) metü-imino-bisz-propil-amint 1.5 ml vízzel együtt. 125 °C hőmérsékleten vissza­csepegő hűtő nélkül egy órán át melegítjük a reak­cióelegyet. Ezután 138 C hőmérsékleten másodszor is azeotrop desztillációt végzünk, ekkor 7 óra alatt 5.7 ml víz távozik a reakcióelegyből. Ismét 125 °C hőmérsékletre hűtjük a szuszpenziót, majd 80,23 g metoxi-jjropil-imidot adunk hozzá, amiután egy órán át 125 C hőmérsékleten keverjük. Ezután 8 órán át 135 °C hőmérsékleten azeotrop desztillációt kez­dünk, mialatt az elegy hőmérséklete 138 °C-ra emel­kedik, 16,2 ml víz távozik. Forrón szűrjük az így kapott szuszpenziót, majd az 1. példában megadot­tak szerint elkülönítve a terméket szabad amint állítunk elő. Az előállított termék súlya 260 g, nitro­gén-tartalma 8,57%. 14 14. példa A példában szemléltetjük az 1—13. példákban megadott eljárással előállított különböző polielektro­­litek képességét a VIII véralvadás-faktor adszorbeálá­­sára az emberi plazmából, továbbá a VIII faktor eluálását és elkülönítését a polimer-VIII faktor komplexről. Ismertetjük továbbá a VIII faktor izo­lálásának vagy kitermelésének mérését és aktiváló enzimtartalmát, amely befolyásolja (rövidíti) a VIII faktor által szabályozott véralvadási időt. A mérés módszerét a 15. példában ismertetjük. Az elválasztási kísérletekhez használt emberi plaz­ma donortól származó teljes vérből elkülönített friss fagyasztott plazma, amelyet a St. Louis Red Cross intézménytől kaptunk. Az ilyen plazmák teljes fe­hérjetartalma 60 és 80 g/liter között változik, nyá­ron a fehérjetartalom magasabb, mint télen. A ka­pott minták vagy 0-ás vagy A vércsoportba tar­toztak. Bár ez abszolút értelemben nem szükséges, a IX véralvadási faktort a VIII faktor adszorbeálása előtt eltávolítottuk a plazmából. A teljes eljárást a követ­kezőkben adjuk meg. 1. 5 egység friss fagyasztott plazmát 37 °C-os vízfürdőben felolvasztunk. 2. A felolvasztott plazmát polietilén vagy poli­propilén edénybe öntjük. Egy liter mintát kimérünk egy polietilén beosztott menzurába, majd 2 literes polietilén edénybe töltjük. 3. Hozzáadunk a plazmához 0,35 és 0,50 g közötti mennyiségű, a 12. példában megadottak szerint előállított polielektrolitet, majd 1,0 mólos rátriumhidroxid oldattal 8,0-ra állítjuk be a pH-ját, miközben mágneses keverővei keverjük. 20 percen át keverjük a szuszpenziót, miközben pH-ját 8,0-n tartjuk. 4. 12,5 cm átmérőjű Büchner-tölcsérre helyezett Whatman No. 54 szűrőpapíron át egy olyan polieti­lén üvegbe szűrjük a szuszpenziót, amelyet 4 literes fenék nélküli üvegből készült vákuumedénybe he­lyeztünk. A szűrletet eltesszük. 5. Lekaparjuk a szűrt polimert a szűrőpapírról, majd 100 ml térfogatú polietilén edénybe helyezzük. 20 ml desztillált vízzel mossuk a szűrőpapírt, a rnosófolyadékot hozzáadjuk a polimerhez. 5 percen át mágneses keverővei keverjük a szuszpenziót. Whatman No. 1 szűrőpapírt helyezünk egy 4,25 cm átmérőjű Büchner-tölcsérbe, és az előbbiek szerint eljárva egy polietilénből készült edénybe szűrjük a szuszpenziót. 6. A 4. és 5. lépésben kapott szűrletet egyesítjük, amikor megkapjuk azt a IX faktort nem tartalmazó plazmát, amelyből a VIII faktort a következők sze­rint különítjük el. A fentiek szerint előállított IX faktort nem tar­talmazó plazma 10 ml térfogatú mintáit használjuk az alábbiakban ismertetett VIII faktor elkülönítési eljárás során. Az alábbiakban ismertetett általános érvényű eljárást használjuk megfelelő készülék-mó­dosításokkal a VIII faktor elkülönítésére 1 liter tér­fogatú IX faktort nem tartalmazó hígítatlan plaz­mából. 7. 0,50 g vizsgálandó poliszachardiot 10 ml 0,154 mólos nátriumklorid oldatban diszpergálunk, majd 1,0 n hidrogénkloriddal vagy 1,0 mólos citromsavval 4,0-ra állítjuk be a diszperzió pH-ját. Általában elő­nyösen citromsavat használunk, ugyanis ez stabili­zálja a VIII faktort. Abban az esetben, ha amin­­-alakú polielektrolitot használunk, úgy a pH-t vagy hidrogénkloriddal vagy citromsavval állítjuk be, azonban, ha a gyanta hidrogénklorid sóját használ­juk, úgy a diszpergálás után a pH körülbelül 4,0 körüli értékre áll be. Az összes alábbi kísérletet ezzel a 10 ml térfogatú alikvot mintával végezzük 50 ml térfogatú polipropilén vagy polikarbonát 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents