182503. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó sűrített levegős berendezésekhez, főleg jármű-fékberendezésekhez

3 182503 4 A találmány tárgya nyomásszabályzó, amely sűrített levegős berendezésekhez, főleg járművek fékberendezéséhez való. Légfékeknél ismeretes olyan nyomásszabályozó, amely az egyszerű túlnyomásos szelep elvén műkö­dik. Ennek azonban hiányossága, hogy a komp­resszor mindvégig nyomással szemben dolgozik, vagyis nincs tehermentesítve, ami nagyobb kopással és energiapazarlással jár. Ismeretes továbbá olyan nyomásszabályzó, amely­nél a szabályzó és a tényleges működtetést végző egység funkcionálisan elkülönített. A szabályzóegy­ség fő részét ennél rugóterhelésű membrán képezi, amely a házban középen furatot zár le. Amikor a membrán gyűrűfelületére ható és az energiatárolótól származó nyomás rugóerejével szemben megemeli a szabályzóegységet, akkor a sűrített levegő a köz­ponti elhelyezkedésű furaton át áramlik. Ezzel működtetik a tényleges munkát végző egységet, amely az energiaforrástól származó levegőt közvetle­nül a szabadba engedi. A membrán megemelt hely­zetében a sűrített levegő nem csupán a gyűrűfelüle­tet, hanem a membrán teljes felületét terheli. A fenti megoldás hiányossága, hogy a sza­bályzó és a működtető egység funkcionális szét­választása viszonylag nagy szerkezeti méreteket és teret igényel. Továbbá, a működtetőegység viszony­lag jó kapcsolása céljából a központi furatba bejutó sűrített levegőt további kisebb furaton át a szabadba kell vezetni, amint a membrán a központi furatot ismét lezárta. Ilyen megoldást ismertet például az 1 780 191 számú NSZK-beli közrebocsátási irat. Ennél előfordul, hogy feltöltött berendezésnél a furat az energiatárolóból származó sűrített levegőt állandóan lefújja, vagy hogy a kisebb furatot további konstrukciós ráfordítás révén a fel­­töltött berendezésnél járulékosan le kell zárni. Ilyen megoldások ismerhetők meg például az 1 480 619 számú NSZK-beli közzétételi iratból, és a 2 233 210 számú NSZK-beli közrebocsátási iratból. A fenti javaslatoknál a nyomásszabályzó szabály­zási intervallumot, illetve a be- és kikapcsolási nyo­mást a központi furat és a membrán befogási furatá­nak átmérőviszonya határozza meg. Mivel a köz­ponti furat gyakorlatilag nem választható meg tet­szőlegesen kis átmérőjűre, nem marad más lehetőség, minthogy kisszabályzási intervallumnál a befogófurat átmérőjét viszonylag nagyra . kell választani. A membrán megnövelt felülete viszont nagyobb rugó­­erőket hoz magával. összefoglalóan megállapítható, hogy a fenti meg­oldások tehát nagyobb beépítési teret és nagy ráfor­dítást igényelnek. Abbán az esetben, ha az ismert megoldásoknál ezt megkísérlik csökkenteni, viszony­lag nagy szabályzási intervallummal kell számolni. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki­küszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek meg­felelően olyan nyomásszabályzó létrehozása, amely egyszerűbb szerkezeti kialakítású, kisebb beépítési teret igényel mint az ismert megoldások és tetszőle­ges szabályzási tartományt tesz lehetővé. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan sűrített levegős berendezésekhez való nyomásszabály­zóval oldottuk meg, amelynél házban rugóval állít­ható, tömítéssel ellátott dugattyú és ezzel mereven összekapcsolt, tömítéssel ellátott kisebb dugattyú van elrendezve, a kisebb dugattyún axiális játékkal szelep van elrendezve, továbbá a furatot lezáró sze­lep alatt szelepülékével a szabadba vezető nyílást le­záró, úszó dugattyú a ház fenekén felfekvő nyomó­­rugón támaszkodik, továbbá az úszó dugattyú és a ház fala között fojtásként radiális gyűrűrés van ki­alakítva, az úszó dugattyú és az energiaforrás-csatla­kozás között a tömítés elé vezető keresztfurat van kiképezve, továbbá a kereszt furat és a munkatér között visszacsapószeleppel ellátott leágazás van kiképezve. A kompresszortól jövő levegő tehát a házban ki­alakított keresztfuraton át az úszó dugattyúhoz jut. Onnan a fojtásként működő gyűrühézagon át egy csekély sűrített levegő-mennyiség az axiális játékkal elhelyezkedő szelephez jut. Ez a szelepet az egyre növekvő nyomás révén még erősebben zárva tartja. Miközben a berendezésben a nyomás nő, a kisebb dugattyú mindkét felületére azonos nyomás hat, en­nélfogva erőegyensúly áll fenn és ilyenkor a kisebb dugattyú nem működik. Amint a nagyobb dugaty­­tyún az egyre növekvő nyomás a beállítórugó erejét meghaladja, a dugattyú a beállítórugó irányába el­mozdul, mégpedig addig, amíg a szelep axiális játékát meg nem haladja. Ebben a pillanatban hat még a nyomás a gyűrűfelületen a beállítórugóval szemben. A nyomásszabályzó nyitási nyomását tehát ezzel a gyűrűfelülettel határozzuk meg. A nyomás tcvábbi növekedésekor a szelep lefúj. A fojtásként működő gyűrűrés az úszó dugattyú és a hengerfelület között a sűrített levegő számára átömlést biztosít, amely azonban kisebb, mint a szelepen át a szabadba áramló levegő mennyisége. Ezáltal az úszó dugattyú egyik oldala és a kisebb dugattyú egyik oldala nyomásmentes. A kompresszortól jövő sűrített levegő és a kis rugó az úszó dugattyút a nagyobb dugattyú irá­nyába nyomják, ezáltal az axiális játékot az úszó dugattyú túlhaladja és a lezárt szelepüléket szabaddá teszi. így a kompresszor által szállított levegő­mennyiség a szelepüléken keresztül a szabadba jut. Mivel ebben a szakaszban a kis dugattyú egyik oldalán nincs nyomás, a nagyobb és a kisebb du­gattyú közötti gyűrűfelület határozza meg a nyo­másszabályzó zárási nyomását. Az axiális játékkal beépített szelep és a kisebb dugattyú átmérőjének változtatásával, valamint az axiális játéknak magának a változtatásával a szabály­zási intervallumot tetszés szerint megválaszthatjuk, a nagyobb dugattyú átmérőjének és a beállító rugó változtatása nélkül. A találmány szerinti megoldás lényeges jellem­zője, hogy a nyomásszabályzó szabályzó és működ­tető egysége funkcionálisan kombinált kialakítású. \ találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, amelyen a találmány szerinti nyomássza­bályzó három példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents