182503. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó sűrített levegős berendezésekhez, főleg jármű-fékberendezésekhez
3 182503 4 A találmány tárgya nyomásszabályzó, amely sűrített levegős berendezésekhez, főleg járművek fékberendezéséhez való. Légfékeknél ismeretes olyan nyomásszabályozó, amely az egyszerű túlnyomásos szelep elvén működik. Ennek azonban hiányossága, hogy a kompresszor mindvégig nyomással szemben dolgozik, vagyis nincs tehermentesítve, ami nagyobb kopással és energiapazarlással jár. Ismeretes továbbá olyan nyomásszabályzó, amelynél a szabályzó és a tényleges működtetést végző egység funkcionálisan elkülönített. A szabályzóegység fő részét ennél rugóterhelésű membrán képezi, amely a házban középen furatot zár le. Amikor a membrán gyűrűfelületére ható és az energiatárolótól származó nyomás rugóerejével szemben megemeli a szabályzóegységet, akkor a sűrített levegő a központi elhelyezkedésű furaton át áramlik. Ezzel működtetik a tényleges munkát végző egységet, amely az energiaforrástól származó levegőt közvetlenül a szabadba engedi. A membrán megemelt helyzetében a sűrített levegő nem csupán a gyűrűfelületet, hanem a membrán teljes felületét terheli. A fenti megoldás hiányossága, hogy a szabályzó és a működtető egység funkcionális szétválasztása viszonylag nagy szerkezeti méreteket és teret igényel. Továbbá, a működtetőegység viszonylag jó kapcsolása céljából a központi furatba bejutó sűrített levegőt további kisebb furaton át a szabadba kell vezetni, amint a membrán a központi furatot ismét lezárta. Ilyen megoldást ismertet például az 1 780 191 számú NSZK-beli közrebocsátási irat. Ennél előfordul, hogy feltöltött berendezésnél a furat az energiatárolóból származó sűrített levegőt állandóan lefújja, vagy hogy a kisebb furatot további konstrukciós ráfordítás révén a feltöltött berendezésnél járulékosan le kell zárni. Ilyen megoldások ismerhetők meg például az 1 480 619 számú NSZK-beli közzétételi iratból, és a 2 233 210 számú NSZK-beli közrebocsátási iratból. A fenti javaslatoknál a nyomásszabályzó szabályzási intervallumot, illetve a be- és kikapcsolási nyomást a központi furat és a membrán befogási furatának átmérőviszonya határozza meg. Mivel a központi furat gyakorlatilag nem választható meg tetszőlegesen kis átmérőjűre, nem marad más lehetőség, minthogy kisszabályzási intervallumnál a befogófurat átmérőjét viszonylag nagyra . kell választani. A membrán megnövelt felülete viszont nagyobb rugóerőket hoz magával. összefoglalóan megállapítható, hogy a fenti megoldások tehát nagyobb beépítési teret és nagy ráfordítást igényelnek. Abbán az esetben, ha az ismert megoldásoknál ezt megkísérlik csökkenteni, viszonylag nagy szabályzási intervallummal kell számolni. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően olyan nyomásszabályzó létrehozása, amely egyszerűbb szerkezeti kialakítású, kisebb beépítési teret igényel mint az ismert megoldások és tetszőleges szabályzási tartományt tesz lehetővé. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan sűrített levegős berendezésekhez való nyomásszabályzóval oldottuk meg, amelynél házban rugóval állítható, tömítéssel ellátott dugattyú és ezzel mereven összekapcsolt, tömítéssel ellátott kisebb dugattyú van elrendezve, a kisebb dugattyún axiális játékkal szelep van elrendezve, továbbá a furatot lezáró szelep alatt szelepülékével a szabadba vezető nyílást lezáró, úszó dugattyú a ház fenekén felfekvő nyomórugón támaszkodik, továbbá az úszó dugattyú és a ház fala között fojtásként radiális gyűrűrés van kialakítva, az úszó dugattyú és az energiaforrás-csatlakozás között a tömítés elé vezető keresztfurat van kiképezve, továbbá a kereszt furat és a munkatér között visszacsapószeleppel ellátott leágazás van kiképezve. A kompresszortól jövő levegő tehát a házban kialakított keresztfuraton át az úszó dugattyúhoz jut. Onnan a fojtásként működő gyűrühézagon át egy csekély sűrített levegő-mennyiség az axiális játékkal elhelyezkedő szelephez jut. Ez a szelepet az egyre növekvő nyomás révén még erősebben zárva tartja. Miközben a berendezésben a nyomás nő, a kisebb dugattyú mindkét felületére azonos nyomás hat, ennélfogva erőegyensúly áll fenn és ilyenkor a kisebb dugattyú nem működik. Amint a nagyobb dugatytyún az egyre növekvő nyomás a beállítórugó erejét meghaladja, a dugattyú a beállítórugó irányába elmozdul, mégpedig addig, amíg a szelep axiális játékát meg nem haladja. Ebben a pillanatban hat még a nyomás a gyűrűfelületen a beállítórugóval szemben. A nyomásszabályzó nyitási nyomását tehát ezzel a gyűrűfelülettel határozzuk meg. A nyomás tcvábbi növekedésekor a szelep lefúj. A fojtásként működő gyűrűrés az úszó dugattyú és a hengerfelület között a sűrített levegő számára átömlést biztosít, amely azonban kisebb, mint a szelepen át a szabadba áramló levegő mennyisége. Ezáltal az úszó dugattyú egyik oldala és a kisebb dugattyú egyik oldala nyomásmentes. A kompresszortól jövő sűrített levegő és a kis rugó az úszó dugattyút a nagyobb dugattyú irányába nyomják, ezáltal az axiális játékot az úszó dugattyú túlhaladja és a lezárt szelepüléket szabaddá teszi. így a kompresszor által szállított levegőmennyiség a szelepüléken keresztül a szabadba jut. Mivel ebben a szakaszban a kis dugattyú egyik oldalán nincs nyomás, a nagyobb és a kisebb dugattyú közötti gyűrűfelület határozza meg a nyomásszabályzó zárási nyomását. Az axiális játékkal beépített szelep és a kisebb dugattyú átmérőjének változtatásával, valamint az axiális játéknak magának a változtatásával a szabályzási intervallumot tetszés szerint megválaszthatjuk, a nagyobb dugattyú átmérőjének és a beállító rugó változtatása nélkül. A találmány szerinti megoldás lényeges jellemzője, hogy a nyomásszabályzó szabályzó és működtető egysége funkcionálisan kombinált kialakítású. \ találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti nyomásszabályzó három példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
