182426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas takarmánznövény betakarítására és etetéshez való előkészítésére
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (H) 182426 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : |ö| Bejelentés napja : (22) 1982.1. 27. (21) (249/82) (51) NSZ03 A 01 F 25/12 Közzététel napja: (41) 1983.(42) V. 30, JS*' , ^ \ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X. 31. 1 ^ SitMaW Ti« TVJ Feltalálók: (72) Szabadalmas : (73) Vámosi Jenő főiskolai tanár, 25%, Budapest Nyitrai Károly Délsomogyi Állami Gazdaság, üzemmérnök, 23%, Nagyatád Gira László oki. gépészmérnök, Nagyatád 17%, Nagyatád Aradi József oki. agrármérnök, 20%, Kaposvár Steiner József oki. agrármérnök, 8%, Nagyatád Sárdinecz János üzemmérnök, 7%, Lábod (54) Eljárás szálas takarmánynövény betakarítására és etetéshez való előkészítésére í A találmány tárgya eljárás szálas takarmánynövény betakarítására és etetéshez való előkészítésére. A találmány szerinti eljárás eredményeként előálló szálas takarmány mind az egyszerű gyomrú, mind az összetett gyomra állatok számára felhasználható. Ismeretes, hogy az állatok táplálása terén fontos szerepe van a szálas takarmánynak. Az állattartás nagyüzemi módjai mellett szükséges, hogy a takarmányt úgy biztosítsák az állatok részére, hogy a megfelelő mennyiség lehetőleg változatlan minőségben minden időben rendelkezésre álljon. Ehhez az szükséges, hogy a szálas takarmány betakarítása és további kezelése — esetleg feldolgozása — is nagyüzemi módon, mintegy iparosítva történjen. A szálas takarmány készítésének kétféle módját alkalmazzák szélesebb körben, mégpedig a hideg levegős technológiát és a forró levegős módszert. A hideg levegős technológia lényegében hagyományosnak mondható takarmánykészítés, mert a levágott takarmánynövényt túlnyomórészt a szabad levegőn tartják, ott forgatják és a megfelelő nedvességtartalom 20 elérése után hordják be tárolókba, vagy kazlazzák s innen etetik fel. Ritkábban alkalmaznak olyan megoldást is, amelynek értelmében a szárítás egy részét fészerszerű helyen a légköri levegőnek a takarmány melletti áramoltatásával végzik. A hideg levegős technológia igen nagy 25 hátránya, hogy a szükséges mennyiségű szálas takarmány biztosítása függ a meteorológiai viszonyoktól, ezért nem megbízható a nagyüzemi állattartás számára. A takarmánykészítés ilyen módja nem szervezhető, nem lehet folyamatos és rendszeres műveletsorral le- 30 2 folytatni, ezért nem megfelelő a mezőgazdasági nagyüzemek számára. További hátránya még az ilyen technológiának, hogy a szálas takarmány béltartalma károsodik, vagyis az eredeti tápanyagtartalma csökken. 5 A szálas takarmányok készítésének másik módja a forró levegős technológia. Az ilyen eljárás esetében egész apróra darabolják a szálas takarmánynövényt és forró füstgázzal — esetleg a füstgáz által szállítás közben — szárítják. Ez a technológia iparosítható, ennélfogva a 10 mezőgazdasági nagyüzemek részére ebből a szempontból megfelelő. A szárítás időtartama és a szárított szálas takarmány időegységre vonatkoztatott mennyisége is jól kézben tartható, tervezhető, változtatható. Hátránya viszont az ilyen technológiának, hogy rendkívül költsé- 15 ges, ezért drágává teszi az ily módon előállított szálas takarmányt. További hátránya még a forró levegős eljárásnak, hogy az apró darabokból álló száraz takarmány nem minden állatnak ízlik, sőt egyes állatok nem is hajlandók fogyasztani. A találmány szerinti eljárás alkalmazása révén kiküszöbölhetők mind a hideg levegős technológia, mind a forró levegős megoldás hátrányai. A javasolt eljárás révén ugyanis olyan szálas takarmány biztosítható, amelynek béltartalom értéke gyakorlatilag nem csökkent, fajlagos előállítási költsége lényegesen kisebb, mint a forró levegős technológia esetében, az állatok — mind az egyszerű gyomrú, mind az összetett gyomrú állatok — szívesen fogyasztják, továbbá a javasolt eljárás minden tekintetben megfelel a nagyüzemi termelésnek, valamint állattartásnak. 182426
