182426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas takarmánznövény betakarítására és etetéshez való előkészítésére
182226 A találmány szerinti eljárás tulajdonképpen a szálas takarmánynövény kaszálásával kezdődik. A kaszálást a találmány értelmében szársértős módon végezzük. Megfelelő és önmagában ismert kaszálógépek biztosítják a szársértést. A szársértős kaszálást azért javasoljuk, mert ily módon a takarmánynövény egyenletesebb szerkezetűvé válik és a takarmánykészítés következő fázisaiban a nedvességvándorlás a növényen belül hatásosabb, továbbá a takarmánynövény felületére jutott nedvességnek az eltávolítása is könnyebben történhet, ha a takarmányt szársértős módon kaszáljuk. A találmány szerinti eljárás értelmében a lekaszált takarmánynövényt legalább egy napig a mezőn hagyjuk, és' ott fonnyasztjuk. A fonnyasztás ideje alatt a szükséghez képest forgatjuk a lekaszált takarmánynövényt. A megfelelően fonnyasztott takarmánynövényt a mezőn felszedve mindjárt daraboljuk vagy a szárítás helyére történő szállítás után végezzük el a darabolást. A darabolást úgy végezzük, hogy a takarmánynövény 10—16 cm-es átlagos szálhosszúságú legyen. Az ilyen szálhosszúságú takarmányt — tapasztalataink szerint — az etetésre szóbajöhető állatok szívesen fogyasztják. A fonnyasztott takarmánynövény átlagos nedvességtartalma rendszerint 55—60% szokott lenni. A fonnyasztás után összedarabolt takarmánynövényt célszerűen pneumatikus szállítócsatornába juttatjuk a szárító helyiségekbe. Célszerű a szárító helyiségeket egymás mellett elhelyezni, hogy a pneumatikus szállító berendezés kifúyó végénél levő flexibilis cső több szárító helyiség megtöltését szolgálhassa. A" szárító helyiségeknek pneumatikus módon való megtöltése kellően laza töltetet eredményez a szárító kamrában. A szárító kamrába célszerűen alulról fújjuk be a szárító levegőt, amelynek a belépési hőfoka előnyösen 65— 75 C° közötti. A levegő előmelegítése felületi hőcserélőben történik, amelynek hőleadó oldalához előnyösen olaj- vagy gáztüzelésű berendezés csatlakozik. A fűtési mód nem tartozik a találmány tárgykörébe, ezért annak részletezésére nem térünk ki. A szárítást a meleg levegő befúvásával általában 10— 14 órán keresztül végezzük, majd a szárítás befejezése után hideg levegőt fújunk a szárító helyiségbe, illetve azon keresztül. A hideg levegő befúvása általában két órán keresztül szükséges, de legalább másfél óráig tart. Az ily módon visszahűtött takarmányt a szárító helyiségből a felhasználás helyére juttatjuk. Célszerű a szárított szálas takarmányt laza bálákba kötni és így szállítani az etetés helyére, vagy amennyiben szükséges, átmenetileg kazlakba rakjuk a bálákat és majd a kazlakból szállítjuk az etetés helyére. Mint korábban utaltunk rá, a meleg levegőnek a szárító helyiségbe történő befúvását általában 10—14 órán keresztül végezzük. Ha a szárítási időtől eltekintünk és a szárítás fokát vesszük alapul, akkor a szárítás befejezése akkor célszerű, ha a szálas takarmány átlagos nedvességtartalma 10—15%-ot ér el. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a szálas takarmánynövényt szársértős módon kaszáljuk le, a lekaszált szálas takarmánynövényt legalább egy napig a mezőn fonnyasztjuk, mialatt a szükséghez képest forgatjuk, ezután 10—16 cm-es átlagos szálhosszúságúra daraboljuk, majd fedett helyiségbe szállítjuk, ahol 65—75 C° közötti hőmérsékletre melegített levegő befúvásával 10— 14 órán át szárítjuk, ezután legalább másfél órán keresztül hideg levegőt fújunk a helyiségbe, s az ezt követően előállt szálas takarmányt — előnyösen laza bálákban — szállítjuk a felhasználás helyére, vagy átmenetileg kazalba rakjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási 5 módjánál a szálas takarmány szárítását addig folytatjuk, amíg annak átlagos nedvességtartalma 10—15%-ra csökken. A javasolt- eljárás során célszerű, ha a fonnyasztást a levágott szálas takarmánynövény 55—65% átlagos 10 nedvességtartalma eléréséig folytatjuk. A találmány szerinti eljárást egy példakénti foganatosítási mód kapcsán ismertetjük részletesebben. A példa esetében lucernát szársértős fűkaszával szőnyegrendre kaszáltunk és a mezőn egy napig fonnyasz- 15 tottuk. Közben rendkezelővel forgattuk a lekaszált lucernát. A rendről magajáró szecskázóval szedtük fel a lucernát és úgy állítottuk be a szecskázót, hogy az átlagos szálhosszúság 10—15 cm legyen. A fonnyasztott és összedarabolt takarmánynövény átlagos nedvességtartal- 20 ma 55—60% volt. A fonnyasztott takarmánynövényt tehergépkocsival szállítottuk a szárító kamrákhoz. A példa esetében 6 darab, egyenként 50 m2 alapterületű szárító kamra volt egymás mellett. A kamrákat könnyűszerkezetes tető 25 fedte. A fonnyasztott takarmánynövényt teleszkópos csővezetéken keresztül fúvóberendezés segítségével juttattuk a kamrákba. A tehergépkocsikról etetőkocsival továbbítottuk a fúvóberendezéshez az aprított és fonynyasztott takarmánynövényt. Egy-egy szárítókamra 30 megtöltése után a fúvóberendezés teleszkópos csövét egy üres szárítókamrához lehetett irányítani, ez utóbbi szárú ókamra töltése végett. A megtöltött szárítókamrákon meleg levegőt fújtunk keresztül. A meleg levegőt gáztüzelésű berendezés füstgázaival fűtött felületi hő- 35 cserélőben biztosítottuk úgy, hogy a meleg levegőnek a szárítókamrába való belépésnél 65—75 C° közötti hőmérséklete legyen. A meleg levegő befúvását 12 órán keresztül folytattuk. A 12 órás meleg levegő befúvás után a meleg levegő 40 helyett a környezeti hideg levegőt fújtunk be a szárítókamrába. A hideg levegő befúvását két órán keresztül folytattuk. A hideg levegő befúvásának befejezése után a szálastakarmány átlagos nedvességtartalma 14% volt. Ez a nedvességérték mind az energiatakarékosság, mind 45 a takarmány beltartalmi értékének megóvása szempontjából kedvező értéknek bizonyult, továbbá a pergési veszteség is ilyen érték mellett mutatkozott optimálisnak. A szárító kamrákból targoncára szerelt blokkvágó 50 berendezés segítségével tároltuk ki a kész szálas takarmányt. Kérődző állatok etetése esetén stabil bálázóval 2x1x1 m-es méretű laza bálákat készítettünk és azokat az etetés helyére szállítottuk. A bálázott takarmányt önmagában ismert módon etettük fel. 55 A találmány szerinti eljárás foganatosítása esetén a kész szálas takarmány biztosításához szükséges fajlagos hőenergiaigény mintegy fele volt annak, ami a forró levegős technológia alkalmazása mellett lett volna szükséges. Ugyanakkor a találmány szerinti eljárással készí- 60 tett széna nyers fehérje-tartalma 40—50%-kaI volt több, mint renden szárított széna esetében. A karotintartalom tekintetében is jelentős eltérés mutatkozik a találmány szerinti eljárás javára, ugyanis a találmány szerinti eljárással készített széna mázsánkénti karotintartalma 65 90— 95 mg-mal több, mint a renden szárított szénáé. 2
