182410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy hatékonzságú trágya és hasznos melléktermékek előállítására
3 182410 4 ban szabadul fel és válik a növényi gyökerek számára felhasználhatóvá. Miután a finom frakció túlnyomórészt és csaknem kizárólag a szőlőmag humifikált csírájából és magfehérjéjéből áll, így ez a frakció trágyaként különösen növénypalánták és virágföld számára alkalmas. A finom frakció aránya mintegy 18—20 térfogatszázalék. A középső frakció aránya 20 és 30 térfogatszázalék között ingadozik és túlnyomórészc a maghéj kis töredékdarabkáiból áll. A durva frakció 50—62 térfogatszázalékot tesz ki és nagyobb töredékrészekből, felharmadolt vagy felnegyedelt maghéjakból áll. Ezen nagyobb részek hajlataiban megtalálhatók még a humifikált csíra és magfehérje maradványai, amelyeket a szitaszűrés során nem lehetett teljesen leválasztani. Ha a durva frakciót vízzel extraháljuk, ezek a humifikált részek a folyadékba menjek át,.és sok növényi hormont tartalmaznak. Â finomszemcsés frakcióban valamennyi viasz-, táp- és tartalékanyág jelen'van, ami a magonc kicsírázásához az első időkben szükséges, mivel a növény ezeket az anyagokat csak később tudja a gyökereken és anyagcseréjén keresztül ismét felvenni, illetve előállítani. A középső frakciót nem kell extrahálni. A kis maghéjrészecskék viszonylag nagy törési felületein keresztül ugyanis nagyobb cserzőanyag-mennyiségek jutnak a folyadékba, mint az kívánatos lenne. A középső frakció extrahálásának elmaradását másrészt az indokolja, hogy a részecskék felületén spórák és mikroorganizmusok telepednek meg, amelyek korábban a szubsztrátumban jöttek létre. Ennek a frakciónak a jelentőségét az adja meg, hogy az eddig felismert 22 termőül és 39 mezofil mikroorganizmus-fajta hodrozójaként szerepel, amelyek a törkölyhumifikálás során jelentkeznek. Ez a frakció már kis mennyiségekben is képes nagyobb mennyiségű szerves anyagot spórákkal annyira ellátni, hogy ezen anyag rothadását, illetve mikrobiológiai leépülését gerjessze vagy legalábbis elősegítse. Ezen frakció extrahálásánál a spórák aránya lényegesen csökkenne és ezzel együtt csökkenne a frakció hatékonysága is, mint a rothadási és humifikálódási folyamatok elősegftője. A durva frakció is képes a hozzákevert szerves anyagokat meleg rothadásra kényszeríteni, de természetesen csak akkor, ha előzőleg nem lett extrahálva. A fenti módon a veszélyes hulladékok jelentős részét semlegesíteni lehet, miközben olyan anyagot nyerünk, amely trágyaként felhasználható. így például romlott táp- és élelmiszerek trágyává alakíthatók. A szójaőrleményben vagy a földimogyoróban néha jelentkezik az Aspergillus flavus, amely rákkeltő anyagcsereterméket, illetve mérget, flavotoxint termel. Ha a romlott anyagot durva magőrleménnyel elkeverjük, meleg rothadás jön létre, amelynek során a mérgező anyagok nagy része leépül. A létrejövő termék messzemenően veszélytelen és adott esetben trágyaként is felhasználható. A meleg rothadásnál jelentkező hő értékesítésére kínálkozik az a lehetőség, hogy a romlott szerves szubsztrátumot a hideg évszak kezdetéig megőrizzük, hogy azután a közepes vagy a durva, extrahálatlan frakció segítségével mikrobiológiai úton elégessük. A meleg rothadás után a humifikált elegyrészt szitahengerben leválasztjuk, a durva frakciót pedig a következő felhasználásra készenlétbe helyezzük. Kitűnik, hogy a durva maghéjalkotórészek messzemenően ellenállnak a meleg rothadásnak. Ez cserzőanyag-tartalmukra és lignin-inkrusztációikra vezethető vissza, miáltal a maghéj védve van a mikrobák tevékenysége okozta időelőtti széteséstől. A közepes és durva frakciónak szagabszorbáló tulajdonsága van. Ez a tulajdonság megmarad a durva frakció extrahálása után is. Ha elsősorban ezt a tulajdonságot kell érvényesíteni, úgy extrahált magőrleményt kell alkalmazni. A bűzlekötő tulajdonságnak különösen fekáliák humifikálásánál van jelentősége. A találmányt részletesebben az 1. ábra alapján ismertetjük, amely egy, a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas eszközt tüntet fel. A rajzon kettősfalú, terpeszhálóból készült kamra látható, távlati ábrázolásban. A kamrafal két félhengeralakú 1, 2 héjból áll, amelyek összeszerelve körkeresztmetszetű üreges hengert képeznek. A falrészeket képező 1, 2 héjak mindegyike egy-egy, terpeszhálóból készült belső 3 köpenyből és külső 4 köpenyből áll, amelyek alul félkör alakú lemezcsíkkal tömören össze vannak kötve egymással. A külső 4 köpenyre előnyösen L-profilú 5 félgyűrű van felszerelve. Ez utóbbi a 4 köpennyel szilárdan össze van kötve és egy-egy 6 fogantyúval van ellátva. A belső 3 köpeny és a külső 4 köpeny közötti fenék valamint az 5 félgyűrű kellő szilárdságot biztosítanak az 1, 2 héjak számára. Emellett mindegyik héj két-két 3,4 köpenye 7 távtartó csapokkal van egymással összekötve. Azokon a széleken, ahol az 1, 2 héjak egymáshoz csatlakoznak, a 3,4 köpenyek által alkotott hengeres falak egy-egy 8 lemezcsíkkal vannak összekötve egymással, úgy hogy a 3 és 4 köpenyek között gyűrűalakú üreg jön létre, amelyet alul a fenék, oldalt a 8 lemezcsíkok, valamint belül és kívül egy-egy terpeszháló határol. A két 1, 2 héj tetszés szerinti módon összeköthető egymással. Az 1. ábrán a 9 nyújtókötés látható a feladat megoldására. Ebbe az üreges részbe töltjük bele a magőrleményt és a kamra közepén helyezzük el a kellemetlenül bűzlő anyagot. Kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a 3 és 4 köpenyek távolsága 2—10 cm lehet. Ha a betöltött anyag magőrlemény, akkor 2 cm-es falvastagság már nem ereszt át számottevő bűzt. Ha durva magőrleményt használunk, a falvastagságnak legalább 4 cm-nek kell lennie. A 3,4 köpenyek által képzett gyűrűalakú üregbe hőcserélőcső is behelyezhető, amellyel a bűzlekötő rétegből hőt lehet elvonni. Azt a kamrát, amelyet sík aljzaton állítunk fel, a bűzlő anyag betöltése után lefedjük. A bűzlekötő rétegek légáteresztő képessége következtében oxigén juthat a kamrába, ami lehetővé teszi a kamra tartalmának mikrobiológiai leépítését. Az ilyen kamra különösen alkalmas árnyékszékek tartalmának feldolgozására. Ez utóbbit a kamrában melegen komposztáljuk. Ezáltal a fekáliákban levő parazitapeték és kórokozók tökéletesen és biztosan, amellett környezetkímélő és bűzszegény módon rothadnak el. Az így kapott termék értékes, tápanyagban gazdag trágya, amely különösen zöldségültetéshez kiválóan alkalmas. Az elvégzett tudományos kísérletek azt mutatták, hogy a magőrlemény által kiváltott hő a féregpetéket biztosan megsemmisítette. Ez az eljárás különösen alkalmas folyamatosan nagy mennyiségben összegyűlő fekáliák feldolgozására. A rothadási folyamat meggyorsítható, ha a kamra alján a 344 210 sz. osztrák szabadalmi leírás szerinti eljárással nyert, még nem rothasztott magőrleményt tárolunk és ezzel alkalmanként a fekáliát is megszórjuk. A kamra kettős gyűrűjének ilyenkor nem az a. feladata, hogy hőt szabadítson fel, hanem, hogy a kamrában keletkező hőt visszatartsa és ne engedje a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
