182403. lajstromszámú szabadalom • Sörerjesztési eljárás szokványos vagy nagy töménységű sorok előállítására
(19) (HU) MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (ii) 182403 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: (22) 1981. X. 16. (21) (2991/81) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj C 12 C 11/04 C TTC Mő-Közzététel napja: (41) 1983. (42) III. 28. Megjelent: (45) 1986. X. 31. \ S%AÍb‘4*JsJ lét je. ’ & ** g TVl A fpQV k Feltalálók : (72) Szabadalmas : (73) Bezeczky Gyula vegyészmérnök, Bocs, Debreczeny István vegyészmérnök, Kőbányai Sörgyár, Budapest Budapest, dr. Holló János vegyészmérnök, Budapest, Hosszú István vegyészmérnök, Bocs, dr. László Elemér vegyészmérnök, Budapest, Lengyel István gépészmérnök, Budapest, Morvái János vegyészmérnök, Budapest, dr. Tóth Mihály vegyészmérnök, Budapest (54) Sörerjesztési eljárás szokványos vagy nagy töménységű sörök előállítására í A találmány tárgya olyan javított sörerjesztési eljárás szokványos vagy nagy töménységű sörök előállítására, amelynek során az erjesztést a rnaltóz és/vagy a glükóz koncentrációjának szabályozása útján hajtjuk végre. Ismeretes, hogy a sörerjesztést a következő paraméterek kézbentartásával lehet végrehajtani : — a sörlé összetétele, — a sörlé levegőztetésének (azaz oldott oxigéntartalmának) mértéke, — az alkalmazott élesztőtörzs megválasztása, — az alkalmazott élesztőadag nagysága, — az erjedési hőmérséklet, és — az erjedési nyomás. Ezzel kapcsolatos ismertetést tartalmaz például Ludwig Narziss „Sörgyártás” c. könyve. A fenti paramétereken túlmenően az utóbbi időkben olyan megoldásokat is kidolgoztak, amelyek végrehajtása során az erjedést kísérő valamilyen jelenség, például széndioxid-termelés, habképződés vagy élesztő-szaporodás megfigyelése alapján követik az erjedés folyamatát és avatkoznak be szükséges esetben (lásd például a 2744 769 számú NSZK-beli közzétételi iratot, vagy a 2 029 445 A számú nagy-britanniai közrebocsátási iratot). Ezeknek az ismertetett módszereknek az a döntő hiányossága, hogy a már végbement erjedési változások jelei alapján avatkoznak be az erjedési folyamatba és így azt csak nagy késéssel és kevéssé hatásosan tudják befolyásolni. Ismeretes továbbá, hogy a szokványos sörgyártási eljárásoknál a sörlevet' árpa-malátából és a legtöbb eset-2 ben egyéb szénhidrát tartalmú anyagokból, az úgynevezett pótanyagokból állítják elő. így például a már korábban említett 2 029 455 A számú nagy-britanniai közrebocsátási irat szerint alacsony kalória- és/vagy alko- 5 h oltartalmú sörök előállítása céljából a már erjedő sörbe az élesztőszaporodás mértékével összhangban adagolnak ilyen pótanyagokat. Az 1 442 202 és az 1 642 698 számú NSZK-beli közzétételi iratokban, valamint a 2 426 120 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban 10 olyan folyamatos sörfőzésre vonatkozó eljárásokat ismertetnek, amelyek végrehajtása során a már erjedő sörhöz a kész sör eredeti extrakt-tartalmával azonos extrakt-tartalmú sörlevet adagolnak. A 4 038 420 számú amerikai egyesült államokbeli sza- 15 badalmi leírásból olyan sörgyártási eljárás vált ismertté, r melynek megvalósítása során lényegében különböző nitrogéntartalmú cefréket (esetenként cukorszörp pótanyagok felhasználásával) erjesztenek. A leírás egyik példája szerint a fermentáció során a kétféle sörlét az' 20 erjedés befejezése előtt keverik össze, ezáltal a cukori-zörppel készült sörlét adják hozzá a normál sörléhez. A különállóan erjesztett, beélesztőzött sörlevek összekeverése azonban nem az erjeszthető szénhidrátok fogyási sebességének követésén és szintentartásán keresz- 25 1 ül valósul meg, miként a találmány szerinti eljárásban. Az utóbbi néhány évben elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában bevezették az úgynevezett tömény sör gyártását (lásd Pfisterer, E. és Stewart, G. G. „High gravity brewing” c. cikkét a Bre- 30 vers Digest 1976. júniusi számában). Az eljárás lényege, 182403
