182364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-acil-azo-propionsav-észterek előállítására

- 3 A találmány szerinti eljárás megvalósítása technikai­lag igen egyszerű módon történik. A IV általános képletű 3-acil-hidrazino-propionsav­­-észter szintézisét a találmány szerint a II általános képletű akrilsav-észterekből kiindulva valósítjuk meg oly módon, hogy ezeket körülbelül ekvimoláris meny­­nyiségben a III általános képletű hidrazinszármazékok­­kal vizes közegben vagy inert szerves oldószerben elő­nyösen vizes vagy alkoholos közegben reagáltatjuk, de adott esetben eljárhatunk úgy is, hogy semmiféle oldó­szert nem alkalmazunk. Célszerűen az akrilsav-észtert adagoljuk részletekben vagy pedig valamely oldószerrel, így például valamely 1—4 szénatomos alkohollal hígít­va, a hidrazinkomponens ugyancsak vízzel vagy 1—4 szénatomos alkohollal hígított oldatához. Emellett az alkohol és a víz keverési arányát széles határok között változtathatjuk, mivel mind az alkohol, mind pedig a víz egyedül is alkalmazható. Az alkohol és a víz súly szerinti aránya előnyösen 1 : 1. A reakciópartnereket fordított sorrendben is lehet adagolni. A reakciót —20 °C és 150 °C, előnyösen 0 °C és 50 °C közötti hőmérséklettartományban valósítjuk meg. A nyomás 1 és 10 atmoszféra közötti, előnyösen 1 at­moszféra nyomáson dolgozunk. A reagensekkel szem­ben inert oldószerként például a következőket nevez­zük meg: 1—4 szénatomos alkoholok, így a metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, szek-butanol, terc-butanol ; halogénezett szénhidrogének, így a diklór­­-metán, kloroform, tetraklór-metán ; alifás és aromás szénhidrogének, így a petroléter, pentán, ciklohexán, 30 benzol, toluol, xilol ; éterek, így a dietil-éter, tetrahidro­­furán, dioxán, etilén-glikol-dietiléter; karbonsavnitri­­lek, így az acetonitril; végül karbonsavamidok, így a dimetil-formamid. A reakciót előnyösen valamely bázissal vagy savval katalizálhatjuk. Bázisos katalizátorként többnyire alká­­lifém-hidroxidokat, alkálifém-alkoholátokat, tercier aminokat, mint trietil-amint vagy N,N-dimetil-anílint, benzil-trialkil-ammónium-hidroxidokat, mint pl. ben­­zil-trimetil-ammónium-hidroxidot, továbbá dialkil-kar­­bonsavamidokat, így dimetil-formamidot vagy dimetil­­-acetamidot használunk. Savas katalízishez kénsavat, foszforsavat, ecetsavat, tejsavat vagy bór-trifluoridot alkalmazunk. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet adott esetben önmagában ismert módon dolgozzuk fel. Az ol­dószer eltávolítása után kapott maradékot vagy csök­kentett nyomáson végzett frakcionált desztillációnak vetjük alá, vagy azt alkalmas oldószerekből, így keto­nokból, alkoholokból, nitrilekből, észterekből, éterek- 50 bői, vagy klórozott szénhidrogénekből, például aceton­­ból, metanolból, etanolból, acetonitrilből, etil-acetátból, diizopropil-éterből vagy kloroformból kristályosítjuk át. A reakcióterméket színtelen kristályok alakjában vagy ugyancsak színtelen, folyékony formában kapjuk 55 meg, amelyek szobahőmérsékleten stabilak. Amennyiben mégis folyamatos eljárás módszerét vá­lasztjuk, úgy a IV általános képletű reakcióterméket nem szükséges izolálni, hanem azt közvetlenül tovább feldolgozhatjuk. Az I általános képletű 3-acil-azo-propionsav-észtere­­ket azután a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a IV általános képletű 3-acil-hídrazino-propionsav-észte­­reket valamely szokásosan használatos oxidálószer 65 _ 4 sztöchiometrikus mennyiségével vagy feleslegben alkal­mazva vizes közegben, a reaktánsokkal szemben inert szerves oldószerekben reagáltatjuk. Az oxidálószert célszerűen vizes oldatként vagy valamely oldószerrel 5 hígítva, részletekben adagoljuk a 3-acil-hidrazino-pro­­pionsav-észter vízzel vagy valamely oldószerrel hígított oldatához. A reaktánsok hozzáadását azonban fordí­tott sorrendben is végezhetjük. Ezt a reakciólépést —20 °C és 100 °C, előnyösen —5 °C és 50 °C közötti 10 hőmérsékleti határok között hajtjuk végre. A reakció időtartama 0,5 és 5 óra között van, a reakció-hőmérsék­lettől függően. A reakciópartnerekkel szemben inert oldószerként az 15 alábbiakat nevezzük meg: alifás és aromás szénhidro­gének, mifit a ciklohexán, heptán, ligroin, benzol, toluol és xilol, továbbá halogénezett szénhidrogének, mint a diklór-metán, kloroform, tetraklór-metán és 1,2-diklór-etán. 20 Ezen oldószerek jelenlétében a nyers oldatokat is fel lehet dolgozni, minthogy ezek a következő reakciólé­­péseknél is inert oldószerként viselkednek. Szokásos oxidálószerként, melyek az oldószer meg­választását is meghatározzák, például a következőket 25 nevezzük meg: salétromsav, kálium-dikromát, kálium­­-permanganát, higany-oxid, ammőnium-nitrát, nátrium­­-nitrát, nátrium-klorát, klór, alkálifém- és alkáliföld­­fém-hipokloritok, ammonalkálikus hidrogén-hiperoxid, vas(III)—klorid, dinitrogén-trioxid és ólom(IV)-oxid. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet önma­gában ismert módon feldolgozzuk. így például az alkal­mazott oldószert csökkentett vagy légköri nyomáson le­desztilláljuk vagy extraháljuk, amikor is a reakció során használt szerves oldószer egyúttal a 3-acil-azo-propion- 35 sav-észter extrahálószereként is szolgálhat. A kivonato­kat azután ismert módon feldolgozzuk, például megfe­lelő szárítás után az alkalmazott oldószert légköri vagy csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Ily módon a 3-aciI-azo-propionsav-észtert nagy kitermeléssel, hal- 40 ványsárga színű kristályok, illetve olajos anyag formá­jában kapjuk. A termék igen tiszta, úgyhogy minden to­vábbi tisztítás nélkül tovább lehet reagáltatni. A magrezonancia-spektrum vizsgálatok azt mutatják, 45 hogy a IV általános képletű 3-acil-hidrazino-propionsav­­-észterek oxidálásakor elsődlegesen az I szerkezeti kép­letnek megfelelő vegyületek keletkeznek. A következő példákban a találmány szerinti eljárást mutatjuk be. 182364 1. példa a) 3-Szemikarbazido-propionsav-metilészter előállítása Keverővei, hőmérővel és szárítócsővel rendelkező, visszafolyató hűtővel ellátott kétliteres háromnyakú gömblombikban 173,0 g (1,5 mol) porított szémikarba- 60 zid-hidrokloridot 300 ml metanolban szuszpendálunk, majd ehhez 10 perc alatt 34,4 g (1,5 mol) nátriumból és 500 ml metanolból frissen készült nátrium-metilát-olda­­tot csepegtetünk. A hőmérsékletet e közben 15 °C— 20 °C között tartjuk. A reakcióelegyet ezután még 15 percig 20 °C hőmérsékleten utánkeverjük, majd a nát-2

Next

/
Thumbnails
Contents