182357. lajstromszámú szabadalom • Adatbeviteli billentyűzet
9 181357 10 A 8. ábrán látható kiviteli példa esetében a 10 kapcsolóeszköz egy-egy 49 kiugró résszel ellátott 48 bütykös tárcsákat tartalmaz, és a 48 bütykös tárcsák száma megegyezik a mátrixban lévő 5 billentyűk 11 élfelületeinek számával, azaz néggyel. Az ábrán látható ötödik 48e bütykös tárcsa a billentyűzetben a kiegészítő kapcsolások végrehajtására szolgál. Az egyes 48 bütykös tárcsákat a forgómozgást átvivő 6 szerkezet egy-egy 8 meghajtótengelyére lehet szerelni, és ezek 49 kiugró részeivel a 10 kapcsolóeszköz 50 érintkezőpárjai kőiül a velük szemben lévőt érintkezésbe hozzák. Az egyes 50 érintkezőpárok 51 védőtokokban vannak elhelyezve, amelyek a billentyűzet házának 52 aljához vannak erősítve. Az egyes 48 bütykös tárcsák 49 kiugró részei az 50 érintkezöpárok 53 mozgóérintkezőivel 54 rugókon keresztül érintkeznek, amelyek a 49 kiugró rész nyomására erős függőleges nyomást fejtenek ki az 53 mozgóérintkezőkre. A 48 bütykös tárcsák úgy vannak felszerelve a 8 meghajtótengelyekre, hogy a szomszédos 48 bütykös tárcsák 49 kiugró részei egymáshoz képest 90°-kal el vannak forgatva. A fenti példában a szomszédos 49 kiugró részek közötti szög flagyságát a forgó-választókapcsoló állásainak számaihoz hasonlóan az 5 billentyűk 11 élfelületeinek száma határozza meg. Ha az 5 billentyűk 11 élfelületeinek száma ettől eltérő, például p-vel egyenlő, akkor ez a szög ennek megfelelően 360/p-vel egyenlő lesz. Mint a 8. ábrán látható, a 48b bütykös tárcsa 49 kiugró része a 48a bütykös tárcsa 49 kiugró részéhez képest is, és a 48c bütykös tárcsa 49 kiugró részéhez képest is 90°-kai el van forgatva. A 48c bütykös tárcsa 49 kiugró része a 48b és 48d bütykös tárcsák 49 kiugró részeihez képest van 90°-kaI elforgatva. így a 8 meghajtótengelyek egy bizonyos és egymással azonos állásban nem érintkezik az összes 48 bütykös tárcsa 49 kiálló részei az 50 érintkezőpárokkal. így például az ábrázolt esetben csak a 48d bütykös tárcsa 49 kiugró része érintkezik az egyik 50 érintkezőpárral és tartja azt az érintkezőpárt zárt állapotban. A 48 bütykös tárcsákat a billentyűzetben lévő 8 meghajtótengelyen az 5 billentyűk mezeje felőli oldalon lehet elhelyezni (lásd 1. ábrát), vagy pedig ha a billentyűzetben az 5 billentyűk mezeje két részre van osztva, akkor ezen két almező között lehet elhelyezni a 48 bütykös tárcsákat. A 48 bütykös tárcsák konkrét elhelyezését a billentyűzet kiválasztott felépítése határozza meg. A találmány szerinti billentyűzetben a 48 bütykös tárcsákat a legcélszerűbb az 5 billentyűk mezejének baloldala mentén (az ábrán látható módon) elrendezni. Ebben az esetben a 8. ábrán látható képet úgy kapjuk, ha a fentiekben ismertetett 10 kapcsolóeszközt az 1. ábrán az A nyíl irányából nézzük. A fent ismertetett kiviteli példa szerinti 10 kapcsolóeszköz esetében az adatbeviteli billentyűzet üzembiztonsága nagyobb lesz, mivel az ilyen billentyűzetben minden egyes érintkezőpárhoz egy és ugyanazon elem használható, például egy mikrokapcsoló. Ezért minden olyan esetben célszerű ilyen 10 kapcsolóeszközzel ellátott adatbeviteli billentyűzetet alkalmazni, amikor különösen nagy biztonságra és megbízhatóságra van szükség, például repülőgépeknél használatos számítógépes rendszerekbe történő adatbevitel céljára. A 9. ábrán az 5 billentyűk 17 érintkezőpárjainak, a billentyűzet belsejében lévő 10 kapcsolóeszköz 50 érintkezőpárjainak a villamos kapcsolási vázlatát, valamint ezen érintkezőpároknak a külső elektronikus berendezéssel való összekapcsolását ábrázoltuk. Mint ebből a kapcsolási vázlatból kitűnik, ezek a 17 érintkezőpárok, amelyek a billentyűzettel beviendő szimbólumkódok előállításához 55 pontos csatornát képeznek, olyan mátrixmezőben vannak elrendezve. amelynek belső számozása 17—1-től 17—30-ig tart. érintkezőpárokból képzett mezőben minden pár egyis érintkezője közös 56 egyesítő sínhez van kapcsolva, az egy mátrix-sorban lévő 17 érintkezöpárok másik érintkezői pedig egy-egy kimenővezetékhez vannak csatlakoztatva, ezek a kimenövezetékek pedig a billentyűzetben 57 kötegben vannak összefogva. A kódoláshoz az 55 pontos csatornához 58 impulzusgenerátor is tartozik, amely a közös 56 egyesitő sínhez van kapcsolva, továbbá egy 59 kódoló egység, amelynek bemenetelhez az egyes 17 érintkezőpárok kimenővezetékei vannak kötve, az 59 kódolóegység 60 kimenetei pedig digitális bináris 61 regiszterrel vannak összekötve, amellyel a beviendő szimbólum kódját előállítjuk. Itt az 59 kódoló egység 60a—e kimenetei a 61 regiszter 62a—e bemenetéivel vannak összekötve. Más szóval kifejezve, az 55 pontos csatorna kimenetei a 61 regiszter öt legkisebb helyiértékű rekeszének bemenetéivel vannak összekötve. Mint a fentiekben leírtuk, a 10 kapcsolóeszköz 50 érintkezőpáijai, amelyeket a forgómozgást átvivő 9 forgatószerkezet vezérel, képezik a beviendő szimbólumok kódjainak előállításához a durva csatornát, amelyet a 9. ábrán 63 hivatkozási számmal jelöltünk. A 9. ábrán a 63 durva csatornát alkotó elemeknek és a csatorna működésének egyszerűbb leírása érdekében a 10 kapcsolóeszköznex azt a változatát ábrázoltuk, amelynek forgó-választókapcsolója tárcsás típusú, és érintkezőpáijait a 36 és 41 mozgóérintkezők, valamint a 37—40 és a 42—45 állóérintkezők képezik. A forgóválasztókapcsoló egyik irányához tartozó 37 és 39 állóérintkezők, valamint a másik irányához tartozó 43 és 42 állóérintkezők az egyik 64 egyesítő vonalhoz vannak kapcsolva, az egyik irányhoz tartozó 38 és 40 állóérintkezők, valamint a másik irányhoz tartozó 44 és 45 állóérintkezők pedig egy másik 65 egyesítő vonalhoz vannak kapcsolva. A 10 kapcsolóeszköz állóérintkezőinek ez az összekapcsolása képezi a 63 durva csatorna 66 kódoló egységét. A 64 és, 65 egyesítő vonalak 67 feszültségforrás egy-egy pontjához vannak kapcsolva, éspedig a 64 egyesítő vonal az alacsonyabb feszültségű (0 V-os) kapocsra, amelyet „—■” (mínusz) jellel jelöltünk, és a 65 egyesítő vonalat a nagyobb feszültségű ( + 5 V-os) kapocsra, amelyet „ + ” (plusz) jellel jelöltünk az ábrán. A 10 kapcsolóeszköz 36 mozgóérintkezője logikai 69 ÉS- kapu 68 bemenetére, a 41 mozgóérintkező pedig logikai 71 ÉS-kapu 70 bemenetére van csatlakoztatva. Ezeknek a logikai 69 és 71 ÉS-kapuknak a másik 72 illetve 73 bemenetei egymással párhuzamosan vannak kötve és így logikai 74 VAGY-kapu kimenetével sorbakapcsolva, amelynek 75a—e bemenetei a kódok előállításához szolgáló 55 pontos csatorna 59 kódoló egységének 60a—e kimeneteivel vannak összekötve. A logikai 69 és 71 ÉS-kapuk kimenetei a beviendő kód 61 regiszterének 62f illetve 62g bemenetéire vannak csatlakoztatva, azaz másképp megfogalmazva a 63 durva csatorna kimenetei a 61 regiszter két legnagyobb helyiértékű rekeszének a bemenetéivel vannak összekötve. A fenti kiviteli alak szerinti és a beviendő szimbólumok kódjainak előállítására szolgáló 63 durva csatorna és 55 pontos csatorna alkalmazásával a találmány szerinti adatbeviteli billentyűzettel általános esetben N = m n p számú szimbólum kódjait lehet bevinni, ahol az egyes betűk jelentése a következő: N = a beviendő szimbólumok teljes száma m = a mátrix-sorok száma n = a mátrix-oszlopok száma p = az 5 billentyűk szimbólum-jelölésekkel ellátott 11 élfelületeinek száma. Ebben a konkrét esetben, amikor m = 5, n = 6 és p = 4, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
