182357. lajstromszámú szabadalom • Adatbeviteli billentyűzet
11 181357 12 a találmány szerinti adatbeviteli billentyűzet alkalmazásával egy számítógépes rendszerbe 120 szimbólum kódjait lehet bevinni. A találmány szerinti adatbeviteli billentyűzet a következőképpen műköBik: A találmány szerinti adatbeviteli billentyűzettel felszerelt számítógépes rendszerbe történő adatbevitel megkezdése előtt a kezelő kiválasztja a beviendő szimbólumokhoz szükséges abc-t, ehhez a 9 forgatószerkezetet (lásd 1. ábrát) a megfelelő állásba állítja be. Amikor a kezelő a 9 forgatószerkezetet forgatja, azzal együtt a forgómozgást átvivő 6 szerkezet 7 meghajtótengelye is forog, a 7 meghajtótengely forgását pedig (lásd a 4, ábrát) annak 21 forgatókarja is átveszi, amely viszont a közös 19 dugattyúrudat állítja. A mozgást a közös 19 dugattyúrúdról a 22 forgatókar viszi át a 8 meghajtótengelyekre, amelyek pontosan akkora szöggel fordulnak el, amekkora szöggel a kezelő a 9 forgatószerkezetet (lásd az 1. ábrát) elforgatta, (azaz esetünkben 90°-kal). A 8 meghajtótengelyekkel szinkronban az azokra felszerelt 5 billentyűk is elfordulnak. Amikor a 2 ablakokban az 5 billentyűk 11 élfelületein a kívánt szimbólumok jelennek meg, a kezelő megszakítja a 9 forgatószerkezet forgatását, és a billentyűzet készen áll azon szimbólumok beadására, amelyeknek jelét a kezelő a 2 ablakokban látja. Ekkor a 9 forgatószerkezet kiválasztott állását, és ezzel együtt az 5 billentyűk állását a szükséges szimbólumokkal a 26 helyzetrögzítővel lehet rögzuen Ha bármelyik 5 oillentyű látható 11 élfelületét a 2 ablakon keresztül megnyomjuk (lásd 2. ábrát), akkor a kúp alakú 12 csavar-rugók sugárirányban deformálódnak, az 5 billentyű teste lefelé mozdul el (a rajz szerint), és a mozgást a vele összekötött 16 tolókára átviszi, amely a vele kapcsolódó 17 érintkezőpárt zárja. Ha a külső hatás megszűnik, az 5 billentyű a kúpos 12 csavar-rugó hatására visszatér kiindulási helyzetébe, és a 17 érintkezőpár bont. A 17 érintkezőpár zárása és nyitása következtében létrejön a kívánt villamos jel. Az 5 billentyű 5. és 6. ábrákon bemutatott kiviteli példái esetében, ha a kezelő az 5 billentyű 2 ablakon keresztül látható 11 élfelületét megnyomja, a 8 meghajtótengely, amely hajlékony és rugalmas, sugár irányban deformálódik. Ekkor a 8 meghajtótengely a ráható nyomás következtében lehajlik, és középső része lefelé mozdul el (a rajznak megfelelően). A 8 meghajtótengellyel együtt az 5 billentyű teste, amely a 8 meghajtótengelyre mereven fel van erősítve, szintén elmozdul, és a mozgás átadódik az 5 billentyű 16 tolókájára is, amely egy 17 érintkezőpárt zár. Az 5. ábra épp azt az időpontot szemlélteti, amikor a 8 meghajtótengely meghajlott állapotban, az 5 billentyű pedig lefelé elmozdult állapotban van, és ezáltal a 17 érintkezőpár záródása létrejön. Ha a külső hatás megszűnik, a hajlékony és rugalmas 8 meghajtótengely kiegyenesedik, az 5 billentyű pedig visszatér eredeti helyzetébe, ennek hatására a 17 érintkezőpár bont és egy villamos jel jön létre. A 7. ábrán látható, lapos tárcsás, érintkezőkkel ellátott 10 kapcsolóeszköz működése elvileg nem különbözik a 8. ábrán látható, 48 bütykös tárcsákkal ellátott 10 kapcsolóeszköz működésétől. Ezért a találmány szerinti adatbeviteli billentyűzettel a villamos jelek előállításának folyamatát azon 10 kapcsolóeszközzel kapcsolatban ismertetjük, amely lapos tárcsás forgó-választókapcsolóként van kialakítva, és amelyet a 9. ábrán látható 17 érintkezőpárok és 5 billentyűk 1 táblamezejével együtt mutatunk be.A találmány szerinti billentyűzettel beviendő szimbólumok teljes kódját két lépésben állítjuk elő. Az első lépésben a kódképző 63 durva csatornával állítjuk elő a teljes kód két legnagyobb helyiértékű bitjeit. Ekkor ennek a két legnagyobb helyiértékü bitnek az értékét a 10 kapcsolóeszközként használt, tárcsás típusú forgó-választókapcsoló 36 és 41 mozgóérintkezőinek helyzetével határozzuk meg. A második lépésben a kódképző 55 pontos csatornával állítjuk elő a teljes kód öt alacsonyabb helyiértékű bitjét. A példában szereplő kapcsolásnál logikai „egy”-nek a magas feszültségértéket, vagy másképp kifejezve a pozitív feszültségszintet (+5V), logikai „nullának” pedig az alacsony feszültségértéket, vagy másképp kifejezve a nulla feszültségszintet (OV) fogjuk nevezni. A tárcsás kapcsoló első állásában a 36 és 41 mozgóérintkezők sajat 37 illetve 42 záróérintkezőikkel zárt állapotban vannak. Ennek következtében a 67 feszültségforrásból az alacsony feszültségszint a 64 egyesitő vonalon és az egymással záródó 37 állóérintkezőn és 36 mozgóérintkezőn, illetve a 42 állóérintkezőn és 41 mozgóérintkezőn keresztül a logikai 69 ÉS-kapu 68 bemenetére, illetve a logikai 71 ÉS-kapu 70 bemenetére kerül. Ha ebben az esetben az 55 pontos csatorna érintkezőmezejében a 17—29 érintkezőpárt záijuk, akkor a pozitív polaritású impulzus az 58 impulzusgenerátorból a közös 56 egyesítő sín mentén, a zárt 17—29 érintkezőpáron keresztül az 59 kódoló egység egyik bemenetére kerül, és az 59 kódoló egység pedig az egyes 17 érintkezőpárok helyzet-kódját öt bites bináris kóddá alakítja át. Ha a 17—29 érintkezőpár zárt állapotban van, akkor az 59 kódoló egység a kódképző 55 pontos csatorna számára 60a—e kimenetein 11101 kódot állít elő, és ez a kód a két bites bináris 61 regiszter 62a—e bemeneteire kerül és a 61 regiszter öt legkisebb helyiértékű rekeszébe eltárolódik. Ezzel egyidejűleg a pozitív impulzusok, amelyek logikai „egyeseket” reprezentálnak, az 59 kódoló egység 60 kimeneteiről a logikai 74 VAGY-kapu 75 bemeneteire, annak kimenetéről pedig a logikai 69 és 71 ES-kapuk párhuzamosan kapcsolt második 72 és 73 bemeneteire kerülnek. Azonban, mint azt a fentiekben már emli- I ettük, a logikai 69 és 71 ÉS-kapuk első 68 és 70 bemenetei alacsony feszültségszinten vannak, így a pozitív impulzusok nem tudnak a logikai 74 VAGY-kapu kimenetéről a logikai 69 és 71 ÉS-kapukon átjutni, nem kerülnek a 61 regiszter 62f és g bemeneteire, ennek következtében az ezen impulzusokban megjelenő logikai „egyesek” nem tárolódnak el a 61 regiszter két legnagyobb helyiértékű rekeszében. Emiatt a 61 regiszterben a 0011101 hét bites kód lesz letárolva, amely a 17—29 érintkezőpár záródásakor bevitt szimbólumnak felel meg. Ha a tárcsás kapcsolót a második állásba kapcsoljuk át, a 36 mozgóérintkező a 38 állóérintkezővel, a 41 mozgóérintkező pedig a 43 állóérintkezővel záródik. Ennek következtében az alacsony feszültségszint a 67 feszültségforrásból a 64 egyesítő sín mentén, az egymással záródó 41 mozgóéríntkezőn és 43 állóérintkezőn "keresztül a logikai 71 ÉS-kapu 70 bemenetére kerül, a magas feszültségszint pedig ebből a 67 feszültségforrásból a 65 egyesítő sík mentén, az egymással záródó 36 mozgóérintkezőn és 38 állóérintkezőn keresztül a logikai 69 ÉS-kapu 68 bemenetére kerül. Ezzel a logikai 69 ÉS-kaput a pozitív impulzusok átengedésére előkészítettük. Ha ugyanazt a 17—29 érintkezőpárt zárjuk, akkor az 55 pontos csatornához tartozó 59 kódoló egység 60 kimenetein az 11101 kód jön létre, amely szintén a 61 regiszter öt legkisebb helyiértékű rekeszében tárolódik el. Ezzel egyidejűleg, a logikai „egyeseket” jelképező pozitív impulzusok az 59 kódoló egység 60 kimeneteiről a logikai 74 VAGY-kapun keresztül a logikai 69 és 71 ÉS-kapuk 72 és 73 bemeneteire kerülnek. Még ebben az esetben a logikai 74 VAGY-kapu 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
