182107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kivonat készítésére növényi anyagokból (drogokból)
182.107 A találmány tárgya uj eljárás kivonat készítésére növényi anyagokból /drogokból/. A drogok olyan, főként növényi eredetű anyagok, amelyek ? gyógyászati hatású vagy élvezeti célokra használható vagyületeket tartalmaznak. A drogokban, amelyek tehát magukban foglalják a fűszereket is, általában nem egyetlen, hanem sok értékes hatóanyag van, igy például illóolajok, glükozidok, alkaloidok, növényi cserzőanyagok, szerves savak. Ezeket az anyagokat általában szárítva és felapritva használják fel gyógyászati célokra, főleg teaként, ételek Ízesítésére, továbbá italok készítésére. Az élelmiszeriparban, kozmetikai iparban és a gyógyszeriparban mind nagyobb jelentőségű a természetes, növényi eredetű anyagok felhasználása. Olyan eljárásokra van tehát szükség, amelyekkel nagyüzemi méretekben hasznosíthatók a drogok hatóanyagai. A drogok hatóanyagainak a tárolás alatti szakszerű megőrzése azonban gondot okoz és mindenképpen veszteséggel jár. A teljes növény vagy az egyes növényrészek felhasználása helyett sokkal előnyösebb, ha a drog hatóanyagaiból kivonatot készítenek. Az ilyen kivonatok koncentrált formában tartalmazzák a drogok hatóanyagait, a növények ballasztanyagai nélkül. A drogok felhasználásával készült élelmiszerek, kozmetikai é3 gyógyászati készítmények egyenletes minősége és állandó hatóanyagtartalma ipari méretekben csak úgy oldható meg, ha a drog helyett a belőle készített kivonatot alkalmazzák. A kivonatkészités módszerei az alapvető extrahálási módszereken alapulnak. Ezek a macerálás /egyszerű áztat ás/, a digerálás /melegítéses áztatás/ és a jcerkolálás /átcsörgedeztetc ; kivonatolás/. Az extrakcióhoz általában vizes etilakoholt hasr nálnak. Ezen eljárások közül a perkolálás a legelőnyösebb, me rfr amellett, hogy igen egyszerű, olcsó berendezést igényel és er ejjgiaigénye is kicsi, a többi eljáráshoz képest kevesebb oldós: zej! kell hozzá, igy töményebb kivonatot kapnak. Hátránya azonban_> hogy hatásfoka alacsony. f Ismeretes továbbá, hogy az élelmiszeriparbgtn sejtek feltárására enzimeket alkalmaznak. így például a PEÍKL. BIKHIM. MIKROBIGL., 13/6/., 819-828. Moszkva, 1977* irodalmi helyen ismertetett eljárásban élesztőket tárnak fel enzimekkel, majd az Így készített lizátumokat használják szénhidrátok kinyerésére. A C.A., 8£., 152 244 irodalmi helyen referált közlemény szerint dioszgenint választanak el szaponinoktól és Szénhidrátoktól élesztőkből, pektinbontó enzimes macerációval. A kozmetikai iparban is alkalmaznak enzimeket. A C.A., c>0., 182 230 irodalmi helyen referált közleményben például pektinïïontô enzimeknek a levendulaolaj összetételére gyakorolt hatását vizsgálják. Az enzimes kezelés után vizgőzdesztillációval nyerik ki az illóolajat. Megállapításuk szerint ily módon nő az illóolaj terpéntartalma, egyéb összetevőinek a mennyisége azonban csökken. A C.A., 92., 185 709 irodalmi helyen referált közlemény szerint kozmetikái célokra használható növényi kivonatokat állítanak elő és a perkoláláshoz felhasznált propilén-glikol, glicerin, dietilén-glikol és polietilén-glikol hatékonyságát vizsgálják. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha az enzimes feltárást egy háromkomponensü oldószerkeverékkel végzett perkolálással kombináljuk, szinergikusan megnő a hatóanyagkinyerés hatásfoka. 2
