182095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új halogénezőszerek stabilizálására
182.095 súly beállásának a sebessége olyan, hogy a kinetikus kontroll mellett keletkező terméket elkülöníthetjük és felhasználhatjuk, mielőtt még ezen termék jelentős mennyisége a termodinamikailag stabil termékké izomer izalna. A kinetikai kontroll mellett keletkező termék lehető legnagyobb termelésének és stabilitásának érdekében úgy választjuk meg a reakció körülményeit, hogy a reakció kezdetén keletkező termékek a lehető legkisebb mértékben érjék el a termodinamikai egyensúlyt. Egyszerűbben szólva a kinetikus kontroll akkor jut legjobban érvényre, ha a reakció hőmérséklete alacsony, ha a kinetikus terméket keletkezése után alacsony hőmérsékleten tartjuk, és ha nem hagyunk időt arra, fr.ogy a termodinamikai egyensúly beálljon, például úgy, hogy a kinetikus terméket előállítása után azonnal felhasználjuk. A reagenseket, vagyis a triaril-f oszf itot és a klór vagy brómot általában valamely lényegében vízmentes, semleges szerves oldószerben körülbelül 30 C° alatti hőmérsékleten elegyítjük. Habár a kinetikusán kontrollált reakcióban képződő termékek magasabb hőmérsékleten is keletkeznek, a magasabb hőmérséklet kedvezőbb a termodinamikailag stabil formákká való gyors átalakulásnak. A halogénezőszereket ezért előnyösen körülbelül 30 C° körüli vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten állítjuk elő. Az alkalmazható legalacsonyabb hőmérsékletet természetesen a használni kívánt oldószer fagyáspontja határozza meg. Legelőnyösebben -?0 C° és körülbelül 0 C° közötti hőmérsékleten végezzük à reakciót. Azt találtuk, hogy maga a triaril-foszfit is reagál kismértékben a klórral vagy brómmal képzett kinetikus komplexével, és meggyorsítja a komplexnek a megfelelő, termodinamikailag stabil termékké való átalakulását. Ezért előnyös, bár nem szükséges, hogy a halogénezőszerek előállítása során 'a reakcióelegyben halogenfelesleg legyen jelen. Ezt a gyakorlatban úgy érjük el, hogy a triaril-foszfitot adagoljuk a halogén egyenértékű mennyiségének oldatához, vagy pedig ugy? hogy valamely semleges szerves oldószerhez a kivánt hőmérsékleten párhuzamosan adagoljuk a halogént és a triaril-foszfitot. A reagensek ilyen párhuzamos adagolását úgy végezzük, hogy közben a halogén színe uralkodjon a reakcióélegybas , és ezt a szint csak a triaril-foszfit utolsó cseppje tüntesse el. Egy másik módszer szerint a fölöslegben vett halogént ismert halogénmegkötő szerekkel^ mint például acetilén-származékokkal vagy olefinekkel, például alkénekkel, diénekkel, cikloalkénekkel, vagy biciklo-alkénekkel távolíthatjuk el. Ilyen előnyös halogénmegkötő szerek például a 2-6 szénatomot tartalmazó alkének, mint például az etilén, propén, but én és a pentén. A jelen találmány tárgya eljárás a fentiekben emlitett, kinetikusán kontrollált reakcióban keletkező, I általános képletü vegyületek stabilizálására. Részletesebben a találmány tárgya eljárás azon folyamat megakadályozására vagy lassítására, amelynek során a fentiekben emlitett, kinetikusán kontrollált reakcióban keletkező termékek átalakulnak a halogénezőszerként kevésbé hatékony, termodinamikailag stabil termékekké. A kinetikusán kontrollált reakcióban keletkező termékeket úgy stabilizáljuk, hogy ezen termékeknek valamely semleges szerves oldószerrel készült oldatához hozzáadjuk valamely tercier amin-bázisnak vagy valamely, a halogénekkel komplexet képező szernek a stabilizálásához szükséges mennyiségét. 6
