182095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új halogénezőszerek stabilizálására
182.095 tercier-butoxi- és az n-butoxicsoport. A kinetikusán kontrollált reakcióban keletkező termékek általános képletében a foszforatom és az Xp jelkép között lévő ponttal egyszerűen azt kívánjuk érzékeltetni, hogy egyenértékű mennyiségű halogént és foszfit-reagenst egyesitünkkémiailag, mégpedig olyan módon, hogy a termékeket meg lehet különböztetni a korábban leirt, hasonló szerkezetű^ de termodinamikailag stabil vegyületekből, amelyek képletét általában pont nélkül Írják például /PhO/jPClp. A triaril-foszíit-halogén kinetikus komplexek pontos szerkezetét még nem derítettük fel feljesen; viszont e vegyületek fizikai-kémiai adatai arra vallanak, hogy bennük a foszforatomnak bizonyos mértékű kationos jellege van. A jelen leírásban a "kinetikus vegyület", "kinetikus komplex","triaril-foszfit-halogén-komplex, illetve vegyület", "kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező termék /vegyület/" és a "kinetikus kontroll mellett keletkező halogénezőszer" kifejezéseket egymás szinonimájaként használjuk. A kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező halogénezőszerek előállítására alkalmas triaril-foszfltok például a trifenil-foszfit, trisz-/p-metoxi-fenil/-foszfit, trisz-/p-klór-fenil/-foszfit, trisz-/p-klór~fenil/~foszfit, trisz-/p-tolil/-foszfit, trisz-/o-tolil/-foszfit, trisz-/m-bróm-fenil/-foszfit, trisz-/p-jód-fenil/-foszfit, trisz-/p-n-propil-fenil/-foszfit, trisz-/p-tercier-butil-fenil/~foszfit, trisz-/m-tolil/-foszfit, trisz-/p-izopropoxi-fenil/-foszfit és más hasonlók. Előnyösen trifenil-foszfltot használunk.# A kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező halogénezőszerek előállításához nagyszámú és sokféle semleges szerves oldószer közül választhatunk. A "semleges szerves oldószer" kifejezésolyan szerves oldószert jelent, amely a kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező halogénezőszerek előállítása során alkalmazott reakciókörülmények között a legkisebb mértékben sem lép reakcióba sem a reagensekkel, sem a termékekkel. Mivel a halogénezőszerek protontartalmú vegyületekkel reakcióba lépnek, a reakció közege nem tartalmazhat ilyen vegyületeket, például vizet, alkoholokat, /nem tercier/ aminokat, merkaptánokat, szerves savakat és más protontartalmu vegyületeket. Előnyösen valamely lényegében vízmentes, protont nem tartalmazó /aprotikus/ szerves oldószert használunk. A "lényegében vizmentes" jelző arra utal, hogy általában előnyös ugyan vízmentes szerves oldószert használni, de nyomnyi mennyiségű viz, ami gyakran megtalálható a kereskedelmi oldószerekben, nem zavarja a reakciót. Jóllehet a kinetikus termékek elreagálnak a reakcióelegyben jelenlévő kis mennyiségű vizzel, az ezáltal keletkező veszteséget további reagensmennyiség hozzáadásával egyszerűen pótolhatjuk. Az oldószereket előnyösen a szokásos laboratóriumi módszerekkel megszántjuk, és igy küszöböljük ki a nedvességet a reakcióelegyből. A reakcióhoz használható oldószerek lehetnek alifás vagy aromás szénhidrogének, mint például pentán, hexán, heptán, oktán, ciklohexán. ciklopentán, benzol, toluol, o-j m- vagy p-xilol, mezitilen és más hasonlók; éterszerü oldószerek, mint . például dietil-éter, etil-butil-éter, tetrahidro-furán, dioxán, 1.2-dimetoxi-etán és más hasonlók; karbonsav-észterek, mint például etil-acetát, metil-formiát, metil-acetát, amil-acetát, 3
