182048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brendán-származékok és brendán-analógok előállítására

182.048 A találmány szerint; előállítható /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületek influenza-virussal és herpes simplex vírussal szemben mind in vitro, mind pedig in vivo kö­rülmények között jelentős virusellenes hatást fejtenek ki. Ismert, hogy a /IV/ képletü amantadin 1-adamantán-amin; szintén kalitka-szerkezetű vegyület/ az A-tipusu influenza-vi­­rusokkal szemben jelentős virusellenes hatást fejt ki /Merck Index, 9. kiadás, 367-368. oldal/. Az amantadint az Amerikai Egyesült Államokban A-irlfluenza-virus elleni hatóanyagként hoz­zák forgalomba. Ez a vegyület azonban virusellenes hatása mel­lett jelentős központi idegrendszeri aktivitással is rendelke­zik. Az amantadint központi idegrendszeri hatásai alapján több országban, igy Japánban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban a Parkinson-kór kezelésére használják fel. A virusellenes hatóanyagként történő felhasz­nálás szempontjából az amantadin erős központi idegrendszeri aktivitása nem kivánt mellékhatásként jelentkezik. Az 1-adaman­tán-amin előállítását többek között a Bér. 23, 226 /1960/ köz­lemény ismerteti. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az /I/ általános kép­letü heterociklusos kalitka-vegyületek igen erős influenza vi­­rus-ellenes hatást fejtenek ki, ugyanakkor azonban központi idegrendszeri aktivitással egyáltalán nem vagy csak elhanyagol­ható mértékben rendelkeznek. További előnyként említjük, hogy az /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületek toxici­­tása lényegesen kisebb az amantadinénál. Ennek megfelelően az /I/ általános képletü vegyületeket a gyógyászatban igen előnyö­sen alkalmazhatjuk virusellenes hatóanyagokként. Az /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületek egyes képviselői egyéb /I/ általános képletü vegyületek előál­lításában közbenső termékként is hasznosíthatók. Az /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületeket és azok nem-toxikus sóit a szokásos gyógyszerészeti higitó-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasználásává 1 ismert módon gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készít­mények hatóanyagtartalma az adott vegyület oldhatóságától,ké­miai jellemzőitől, az adagolás módjától és a biológiai gyakor­latban ismert egyéb tényezőktől függően változik. Az /I/ álta­lános képletü vegyületeket megfelelő hordozóanyagok, például keményítő vagy tejcukor felhasználásával orálisan adagolható szilárd gyógyszerformákká alakíthatjuk. Orális- adagolas céljá­ra oldatokat is elŐállithatunk. A parenterális' adagolásra szánt készítmények az /I/ általános képletü vegyületek steril oldatai, lehetnek, amelyek adott esetben eçyéb oldott anyagokat - példá­ul a megfelelő ozmózisnyomás eléréséhez szükséges mennyiségű nátriumkloridot vagy glükózt - is tartalmazhatnak. Az /I/ általános képletü vegyületek szükséges napi dózisa ,az adott hatóanyag biológiai aktivitásától és áz adagolás mód­jától, továbbá a kezelendő egyének általános egészségi állapo­tától függően változik. A klinikai gyakorlatban a kezelést ál­talában az optimálisnál lényegesen kisebb dózisokkal kezdjük, majd lassan és fokozatosan növeljük a dózist mindaddig, amig az optimális aktivitást el nem érjük. ; Az /I/ általános képletü vegyületeket olyan dózisokban 'adagoljuk, amelyek megfelelő biológiai hatást biztosítanak, a­­[nélkül azonban, hogy bármiféle káros vagy nem kivánt mellékha­­ftás fellépne. Az /I/ általános képletü vegyületeket rendszerint 'körülbelül .0,1-20.mg/kg-os„.dózisban adagoljuk, ezektől a határ­

Next

/
Thumbnails
Contents