182048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brendán-származékok és brendán-analógok előállítására
182.048 A találmány szerint; előállítható /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületek influenza-virussal és herpes simplex vírussal szemben mind in vitro, mind pedig in vivo körülmények között jelentős virusellenes hatást fejtenek ki. Ismert, hogy a /IV/ képletü amantadin 1-adamantán-amin; szintén kalitka-szerkezetű vegyület/ az A-tipusu influenza-virusokkal szemben jelentős virusellenes hatást fejt ki /Merck Index, 9. kiadás, 367-368. oldal/. Az amantadint az Amerikai Egyesült Államokban A-irlfluenza-virus elleni hatóanyagként hozzák forgalomba. Ez a vegyület azonban virusellenes hatása mellett jelentős központi idegrendszeri aktivitással is rendelkezik. Az amantadint központi idegrendszeri hatásai alapján több országban, igy Japánban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban a Parkinson-kór kezelésére használják fel. A virusellenes hatóanyagként történő felhasználás szempontjából az amantadin erős központi idegrendszeri aktivitása nem kivánt mellékhatásként jelentkezik. Az 1-adamantán-amin előállítását többek között a Bér. 23, 226 /1960/ közlemény ismerteti. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az /I/ általános képletü heterociklusos kalitka-vegyületek igen erős influenza virus-ellenes hatást fejtenek ki, ugyanakkor azonban központi idegrendszeri aktivitással egyáltalán nem vagy csak elhanyagolható mértékben rendelkeznek. További előnyként említjük, hogy az /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületek toxicitása lényegesen kisebb az amantadinénál. Ennek megfelelően az /I/ általános képletü vegyületeket a gyógyászatban igen előnyösen alkalmazhatjuk virusellenes hatóanyagokként. Az /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületek egyes képviselői egyéb /I/ általános képletü vegyületek előállításában közbenső termékként is hasznosíthatók. Az /I/ általános képletü triciklusos kalitka-vegyületeket és azok nem-toxikus sóit a szokásos gyógyszerészeti higitó-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasználásává 1 ismert módon gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készítmények hatóanyagtartalma az adott vegyület oldhatóságától,kémiai jellemzőitől, az adagolás módjától és a biológiai gyakorlatban ismert egyéb tényezőktől függően változik. Az /I/ általános képletü vegyületeket megfelelő hordozóanyagok, például keményítő vagy tejcukor felhasználásával orálisan adagolható szilárd gyógyszerformákká alakíthatjuk. Orális- adagolas céljára oldatokat is elŐállithatunk. A parenterális' adagolásra szánt készítmények az /I/ általános képletü vegyületek steril oldatai, lehetnek, amelyek adott esetben eçyéb oldott anyagokat - például a megfelelő ozmózisnyomás eléréséhez szükséges mennyiségű nátriumkloridot vagy glükózt - is tartalmazhatnak. Az /I/ általános képletü vegyületek szükséges napi dózisa ,az adott hatóanyag biológiai aktivitásától és áz adagolás módjától, továbbá a kezelendő egyének általános egészségi állapotától függően változik. A klinikai gyakorlatban a kezelést általában az optimálisnál lényegesen kisebb dózisokkal kezdjük, majd lassan és fokozatosan növeljük a dózist mindaddig, amig az optimális aktivitást el nem érjük. ; Az /I/ általános képletü vegyületeket olyan dózisokban 'adagoljuk, amelyek megfelelő biológiai hatást biztosítanak, a[nélkül azonban, hogy bármiféle káros vagy nem kivánt mellékhaftás fellépne. Az /I/ általános képletü vegyületeket rendszerint 'körülbelül .0,1-20.mg/kg-os„.dózisban adagoljuk, ezektől a határ
