181944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a (+)-(3alfa,16alfa)-14-imino-(15h)-eburnamenin előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181944 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1978. VII. 24. (RO—990) Elsőbbsége: 1977. VII. 25. (77—22747) Franciaország Köztététel napja: 1983.1. 28. Megjelent: 1985. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: NSZOj C 07 D 461/00 ^ Szabadalmi Táf. JT/LAJDON^, Feltalálók: Szabadalmas: Wamant, Julién, vegyészmérnök, Neuilly-sur-Seine, Roussel Uclaf, Farcilli, André, vegyészmérnök, Rosny-sous-Bois, Párizs, Franciaország Medici, Italo, vegyészmérnök, Bondy, Franciaország Eljárás a (+)-(3a,16a)-14-imino-(15H)-eburnamenin előállítására. 1 A találmány tárgya eljárás az új (I) képletű (+)-(3a,16a)- 14-imino-( 15H)-ebumamenin előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) képletű vegyületben a 3-helyzetű hidrogénatom és a 16-helyzetű etilcsoport cisz konfigurációjú; Az (I) képletű vegyületet a találmány szerint oly módon állíthatjuk elő, hogy a (II) képletű vegyületet vagy annak egy sóját alkálifém-hidroxiddal reagáltatjuk. A (II) képletű vegyületnek (I) képletű vegyületté való átalakulása során a molekula konfigurációja változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy ha cisz konfigurációjú (II) képletű vegyületből indulunk ki (ahol a D és E gyűrű cisz helyzetben kapcsolódik), akkor cisz konfigurációjú (I) képletű terméket kapunk. A találmány szerinti eljárással úgy állíthatunk elő (+)-(3a,16a)-14-imino-(15H)-eburnamenint, hogy kiindulási vegyületként (+)-(3a,16a)-14,l 5-dihidro-l 5-hidroxiimino-D-homo-ebumamenin-14-ont vagy e vegyület valamely sóját használjuk. Ha a (II) képletű vegyület sójából indulunk ki, akkor fölöslegben vesszük a bázikus reagenst. Annyi bázist használunk, amennyi elegendő a reakcióelegy közömbösítéséhez és a (II) képletű vegyülettel való reakcióhoz. Alkálifém-hidroxidként nátrium-hidroxidot, káliumhidroxidot vagy lítium-hidroxidot használhatunk. A (II) képletű vegyületet melegítés közben, előnyösen 100—150 °C-on reagáltatjuk a bázikus reagenssel. A (II) képletű vegyület és a bázikus reagens közötti reakciót végrehajthatjuk egy szerves oldószerben, pl. egy alkoholban, előnyösen olyan alkoholban, amelynek forráspontja 2 100°-nál magasabb. így oldószerként használhatunk etoxietanolt, etilén-glikolt, dietilén-glikolt vagy trietilén-glikolt vagy egy protonmentes oldószert, pl. dimetil-szulfoxidot. A szerves oldószert úgy választjuk meg, hogy az vízzel ele- 5 gyedjék. Előnyösen a reakcióelegy forráspontján dolgozunk. A (II) képletű vegyületet vízben is reagáltathatjuk a bázikus reagenssel, előnyösen 100—150°C-on. Ekkor nyomás alatt dolgozunk. Ha az (I) képletű vegyületet vizes közegben állítjuk elő, 10 akkor célszerűen kis mennyiségű vizet használunk. Egyébként bekövetkezhetne az (I) képletű vegyület hidrolízise, amely többé-kevésbé függ a jelenlevő víz mennyiségétől. Az ilyen hidrolízis következtében csökken az (I) képletű vegyület hozama. 15 Az (I) képletű vegyületek optikailag aktív alakjait előállíthatjuk oly módon is, hogy a racemátot valamilyen általánosan használt módszerrel rezolváljuk. Az (I) képletű vegyület valamint e vegyületek ásványi vagy szerves savakkal képzett addíciós sói figyelemreméltó farma- 20 kológiai sajátságokkal rendelkeznek. Különösen jelentős oxigénközvetítő és az agyi ereket szabályozó hatásuk. Fokozzák a vérkeringést, különösen a mikrocirkulációt az agyban. E sajátságok alapján az (I) képletű vegyületet hatóanyagként használhatjuk a gyógyászatban. 25 Ez a vegyület igen hasznos hatóanyag a humán terápiában a cerebrális vaszkulopátia kezelésében, valamint az agyi vérkeringés bármely betegségének gyógyításában. Hatásos e vegyület a cerebrális arterioszklerózis, az agyi keringési zavarok, az agyhártyában vagy az agyban bekövetkező vérzések 30 megelőzésében vagy csökkentésében. E vegyületet különösen 181944
